Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„Az Európai Unió nincs jó állapotban” – jelentette be első évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a politikus elmondta: eljött az idő, hogy szembenézzünk magunkkal, nem lehet a súlyos kihívásokat a szőnyeg alá söpörni.
Hiányzik az európaiság, ezen változtatnunk kell, méghozzá most
– tette hozzá.
„Nem szabad elfelejtenünk, hogy Európa egy kontinens, ahol szinte mindenki volt már menekült” - mondta Juncker, aki arra is emlékeztetett, hogy Magyarországról is rengetegen menekültek el 1956-ban.
„Az európai örökségünkre sokszor vagyunk büszkék. Vannak gyengeségeink, amikkel magunk is tisztában vagyunk, de ma Európába menekülnek azok, akiknek el kell hagyniuk az országukat. Európa jelenti a remény kontinensét, erre büszkének kell lennünk, és nem félni kell tőle” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
Ez a béke és a stabilitás kontinense
– tette hozzá.
A bizottsági elnök szerint aki az Iszlám Állam szélsőséges fegyveres szervezet elől menekül, az mindenáron el akar jutni a szabadságba, és
Európának magába kell néznie, ha nem fogadja be őket.
Azt Jean-Claude Juncker is elismerte, hogy az Európai Unió mindenkit nem tud befogadni, nem tudja megoldani a világ összes nyomorúságát. Azonban arra is figyelmeztetett, hogy elenyésző számú menekült van az unióban, míg Libanonban például a lakosság 25 százalékát menekültek teszik ki.
Ha harcolunk az Iszlám Állam ellen, akkor miért nem fogadjuk be azokat, akik előlük menekülnek?”
- tette fel a kérdést a politikus.
A politikus szerint méltósággal kell a menekülteket fogadni, mert ez közös európai norma. A tagállamoknak pedig az a feladatuk, hogy végrehajtsák a jogszabályokat, de ezt nyilvánvalóan nem mindenki teszi meg.
Nyár előtt az Európai Bizottság 32 kötelességszegési eljárást indított a tagállamok ellen, a következő napokban pedig további eljárásokat is indítanak – jelentette be az elnök.
„Korábban már elhatároztuk, hogy 22 ezer embert befogadunk Európán kívülről, de ez nagyon szerény felajánlás volt. Főleg ahhoz képest, amit Törökország és Libanon tesz, hiszen ők négymillió menekültet fogadnak be” - ismerte el Juncker.
Olaszországot, Görögországot és Magyarországot nem szabad magára hagyni ebben a hatalmas kihívásban – mondta az elnök, aki bejelentette:
Kötelező jelleggel át kell helyezni 160 ezer menekültet ebből a három országból az Európai Unió területére.
„Közeleg a tél. Azt akarjuk, hogy menekültek tízezrei aludjanak budapesti pályaudvarokon?” – kérdezte Jean-Claude Juncker, aki azt is bejelentette, hogy a bizottság még szerdán közzéteszi a biztonságos országok listáját, ezzel is egyszerűsíteni próbálja a menekültügyi eljárást.
„Nem bontjuk le Schengent” – válaszolt Juncker azokra a felvetésekre, hogy meg kellene szüntetni az uniós állampolgárok szabad mozgását lehetővé tévő zónát. A határőrizetet viszont erősíteni kell, éppen ezért az Európai Bizottság azt javasolja, hogy még az év végéig a Frontexből hozzák létre az Európai Határ- és Parti Őrizeti Rendszert.
Az Európai Bizottság elnöke kijelentette:
a migrációt legalizálni kell.
„Meg kell szerveznünk az Európába jutás legális lehetőségeit is, hiszen Európa öregszik, rengeteg problémával küzd.”
Juncker azt is elismerte, hogy erősebb uniós külpolitikára van szükség, hiszen meg kell oldani azokat a válsághelyzeteket, amelyek miatt a menekültek útnak indulnak. Bejelentette azt is, hogy
1,8 milliárd euróval induló szükségalapot hoz létre az unió, ebből a többi közt a nehéz helyzetben lévő afrikai országokat segítik majd.
Beszéde végén Görögországgal is foglalkozott Juncker, aki utólag elmondta: valós veszély volt, hogy az ország kilépjen az eurózónából. A válságnak azonban az elnök szerint csak akkor lesz vége, ha teljes foglalkoztatottság lesz a kontinensen, ami véleménye szerint nem lehetetlen feladat.
A politikus elmondta: támogatja egy esetleges európai kincstár gondolatát is, amely garanciaként állhatna a stabilitási mechanizmus mögött.
Juncker támogatja a szabadkereskedelmi megállapodást az Egyesült Államokkal, de véleménye szerint az európai alapértékeinket, elveinket nem szabad feladni a tárgyalások során.
Gyengék vagyunk, erősebb tárgyalási pozíciót kell kialakítanunk”
– figyelmeztetett.
Az Európai Bizottság elnöke Ukrajnára is kitért. Mint mondta, mindent meg fog tenni azért, hogy vízummentes utazást biztosítson az ukrán állampolgárok számára, ha erre megértek a feltételek. Gazdaságilag is támogatják az ukrán kormányt, ezért senki nem vádolhatja őket azzal, hogy nincsenek jelen Ukrajnában.
Beszéde végén az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: büszke rá, hogy egy ilyen testület élén állhat. Ebben a jelenlegi helyzetben azonban el kell, hogy ismerje Európa eddigi gyengeségét.
Ha azonban az Európai Unió nem létezne, sokkal gyengébbek lennénk”
- zárta beszédét Juncker.
