Átírnák a világháború történelmét Kínában?

Peking, 2015. augusztus 30. Látogatók a Marco Polo (Lugou) híd közelében álló háborús emlékmúzeumban Peking külvárosában 2015. augusztus 29-én. Ezen a helyen kezdődött meg 1937. július 7-én egy incidenst követően a Kína és Japán közti totális háború. Kína a japán agresszorokkal szemben az 1930-as, 1940-es években folytatott ellenálló háborújára, egyben a II. világháború végére emlékezik szeptember 3-án. MTI Fotó: Trebitsch Péter

Több tekintélyes külföldi történész is egyetért abban, hogy a nyugati világban elterjedttel szemben, a II. világháború nem 1939-ben Lengyelországban, hanem 1937-ben Kínában kezdődött. A kérdés a kelet-kínai Csinanban tartott 22. Történész Világkongresszuson központi vitatéma volt.

A világkongresszus főtitkára, Robert Frank egyike azoknak, akik szerint a Kína és Japán közötti totális háború megindítása egyben a világháború kezdetét is jelentette. Frank a Hszinhua azt nyilatkozta, hogy az európaiakat meglepetésszerűen éri a felvetés, hiszen nem szoktak hozzá az 1937-es dátumhoz.

"Mi azonban szeretnénk megtörni a klasszikus Európa-központú kronológiát, megmutatva a globális háború globális történelmét" - jegyezte meg.

Látogatók a Marco Polo (Lugou) híd közelében álló háborús emlékmúzeumban Peking külvárosában 2015. augusztus 29-én. Ezen a helyen kezdődött meg 1937. július 7-én egy incidenst követően a Kína és Japán közti totális háború. Forrás: MTI/Trebitsch Péter

Hasonló véleményen van Rana Mitter, az Oxfordi Egyetem professzora is, aki "Az elfelejtett szövetséges: Kína 2. világháborúja, 1937-1945" címmel jelentette meg könyvét, amely 2013-ban a The Economist, 2014-ben a Financial Times brit napilaptól kapta meg az év könyve címet.

A Párizsban idén áprilisban kiadott "1937-1947 világháború" című kötetben, amely 40 történész tanulmányát foglalta össze, az egyik fejezet azt a címet kapta: "A háború Ázsiában kezdődött".
Frank szerint az, hogy Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó tagja lett a világszervezet megalakulásakor, a nemzetközi közösség elismerését fejezte ki Kína világháborús szerepével kapcsolatban.

Vámos Péter történész, sinológus, aki szintén jelen volt a csaknem egy hetes rendezvényen elmondta, "az, hogy most szeptember 3-án Pekingben nagyszabású katonai parádét rendeznek, vélhetően segít majd tudatosítani: Kelet-Ázsiában a háború végét szeptember 2-a, Japán kapitulációja jelentette". A győzelem napja Európában május 9-e, Berlin elfoglalásának évfordulója,

Kína a japán agresszorokkal szemben az 1930-as, 1940-es években folytatott ellenálló háborújára, egyben a II. világháború végére emlékezik szeptember 3-án. MTI Fotó: Trebitsch Péter Forrás: MTI/Trebitsch Péter

Vámos Péter szerint az esemény és a hozzá kapcsolódó hazafias kampány azért is fontos Kína számára, mert a japán-kínai vetélkedés egyik frontja napjainkban éppen a háború emlékezete.

"Miközben a japán politika igyekszik kisebbíteni a japánok által elkövetett szörnyűségeket, Kínában azt hangsúlyozzák, hogy a sok-sok millió kínai áldozatot követelő honvédő háború egymillió japán katonát kötött le kínai földön, ezért a japán erők csak korlátozott mértékben tudtak tovább hódítani Délkelet-Ázsia felé. Így a kínai nép nemcsak a saját földjét védte, hanem a japán terjeszkedést is megakadályozta" - fogalmazott.

A történészek egy másik része ugyanakkor úgy véli, hogy a japán erők által 1937. július 7-én a Marco Polo hídnál provokált incidenssel indított, az ország elfoglalását célzó totális háború, a Japán Birodalom és Kína fegyveres konfliktusa a világháború előzményének tekintendő ugyan, de jellegét tekintve helyi háború.

A Történész Világkongresszuson több mint 90 országból mintegy 2600-an vettek részt, Magyarországról ott volt még Pók Attila, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, valamint Tomka Béla, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője is. A Santung tartományi Csinanban a hétvégén döntöttek arról, hogy következő találkozójukat 2020-ban a lengyelországi Poznanban tartják.