Aliyevék hatalmát kellett legitimálnia az Európa Játékoknak

Peking és Szocsi után ismét egy olyan városban rendeztek jelentős sporteseményt, amely nem a plurális demokráciájáról híres. Az azeri fővárosban a hétvégén ért véget az első európai olimpiaként is emlegetett sportesemény, amit az európai vezetők ugyan ignoráltak, a rendszernek viszont kitűnő alkalom volt önmaga elismertetésére. Ha ez volt a fő cél, akkor sikerrel jártak, az viszont kérdéses, hogy van-e értelme beszélni akár csak hosszú távú megtérülésről.

A bakui Európa Játékok zárása után egy nappal, hétfőn, a kultúra, az oktatás, az egészségügy és a sport területén végzett gyümölcsöző tevékenységéért és a játékok sikeres lebonyolításában való közreműködésért Ilham Aliyev Heydar Aliyev-rendet adományozott Mehriban Aliyevának. Fordítunk: az azeri elnök az apjáról (és elődjéről) elnevezett kitüntetést adott a feleségének, aki az „Európa-olimpia” szervezőbizottságát vezette.

Aliyev-rend Aliyevtől Aliyevának Forrás: President.az

A pénz nem számít

Az elsőre kissé furcsa esemény a kaukázusi ország eddigi legnagyobb presztízseseményét koronázta meg. És ha már presztízsesemény, az azeri vezetés nem fukarkodott: a brit nemzetközösségi- vagy épp az Ázsia-játékok mintájára először megrendezett, 20 sportág 253 versenyszámát tömörítő rendezvényre 1,2 milliárd dollárt költött – hivatalosan.

Nem sajnálták a pénzt a látványra Forrás: AFP/Kirill Kudryavtsev

Erős a gyanú, hogy ennél jóval többről volt szó,

hiszen csak a direkt erre az alkalomra felhúzott stadion 600 millió dollárba, az ott megtartott június 12-i megnyitó pedig – az azeri sportminiszter, Azad Ragimov elmondása szerint – 100 millióba került; Lady Gaga gázsija ebből 2 milliót vitt el.

Lady Gaga, aki vállalta Forrás: AFP/Kirill Kudryavtsev

Nehéz elképzelni, hogy a maradék 500 millióból sikerült még vadiúj uszodát, tornacsarnokot és még 16 másik létesítményt, 6 átmeneti helyszínt és a több mint 7300 főnek otthont adó olimpiai falut felhúzni.

Távol Európától

De vajon megérte-e akár csak a hivatalosan elismert összeget elkölteni? Merthogy az Európa Játékok olyan átütő közfigyelmet nem ért el – noha az elmúlt hetekben a BBC vagy a CNN szinte végtelenítve promózta –, és turistaboomról sem hallani.

Ráadásul, és ez valószínűleg jobban fáj az azeri rezsimnek, az európai vezetők ignorálták az egészet. Az uniós országok közül Luxemburg, Románia és Bulgária küldött felsővezetőt, rajtuk kívül Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Oroszország, Belorusz, Törökország, illetve az egyébként a játékokon részt nem vevő Tádzsikisztán és Türkmenisztán elnöke volt ott.

A díszpáholy legjava Forrás: AFP/Tobias Schwarz

Ez a lista mindent jelez, csak azt nem, hogy Azerbajdzsán Európa felé tendálna, de igaz a fordítottja is: Európa sem sietett meghatározó vezetőkkel megnyugtatni a Keleti Partnersége egyik célországát.

Miközben az orosz energiafüggőségtől való megszabadulás felemlegetésekor rendre az elsők között szerepel.

Rövid távon az sem tett jót, hogy a játékok kapcsán szinte többet beszéltek a jogvédő szervezetek listáin rendre szerényen teljesítő azeri rezsimről, mint magáról az eseményről.

Csak hosszú távon lehet nyereséges

Az Origónak nyilatkozó sportközgazdász szerint

fel sem merülhet, hogy az esemény nyereséges volt, de ilyenkor – az olimpiákhoz vagy a futball-világbajnoksághoz hasonlóan – mindig a hosszú távú megtérülés a kérdéses:

tudják-e ésszerűen hasznosítani a most felhúzott létesítményeket és az egyéb infrastruktúrát. Szabados Gábor szerint egyértelműen PR-eseményről volt szó, abban viszont nem biztos, hogy ennek hozadéka arányos a bele fektetett milliárdokkal.

PR-esemény Forrás: MTI/Mob / Szalmás Péter

Mint mondta, Azerbajdzsán részéről nem ez az egyetlen törekvés tudatosítani a világgal, hogy Európához tartoznak: Baku 2016-tól Forma-1-es futamnak ad otthont, Európa-nagydíj elnevezéssel, a 2020-as futball Európa-bajnokságon pedig – Budapesthez hasonlóan – meccset rendeznek náluk. A felívelő pálya csúcsa, hogy bejelentkeztek a 2024-es olimpia rendezéséért is.

Más célok, más logika

A korlátlan olaj- és gázbevételek miatt pedig a pénz nem akadály.

Csak 2015-ben 25 milliárd dollárt és 4,4 százalékos GDP-bővülést remélnek ebből, és ennek nagy része még úgy is összejöhet, hogy a jelenlegi 60-65 dolláros olajár helyett 90-nel számoltak.

Az iraki-brit sztárépítész, Zaha Hadid tervezte bakui Heydar Aliyev-központ. Bármire elég az olajpénz Fotó: Vörös Szabolcs - Origo

A mostani Európa Játékoknak ugyanakkor más célja is volt. „Legalább annyira szólt a belföldi közvéleménynek, mint a külföldnek – mondta az Origónak Rácz András, a Finn Külügyi Intézet munkatársa. – A Nyugat pontosan tisztában van azzal, mi folyik náluk, úgyhogy nem őket akarták meggyőzni: a fő szempont ilyenkor az, hogy mozgósítsák a nemzetet.”

A kutató emlékeztet arra, hogy

gyakorlati szempontból egypártrendszerről beszélhetünk, amely, hiába a 80 százalék körüli választási győzelmek, folyamatos legitimációfenntartási kényszerben van, hiszen a valós támogatottságában soha nem lehet biztos.

Feltétlen tisztelet: szőnyegbe mintázva az elnök Fotó: Vörös Szabolcs - Origo

Ráadásul az esetleges ellenzéki törekvések az állampárt berkein belül bontakozhatnak ki: „Más logika alapján működnek: itt most azt kellett demonstrálni, hogy a nép szeretett vezetője már-már olimpiát is képes Azerbajdzsánba hozni.”