Börtönből kéri fegyverletételre harcosait egy kurd vezető

Abdullah Öcalan bebörtönzött kurd lázadóvezér arra kérte fegyvereseit, hogy a török állammal folytatott béketárgyalások keretében tegyék le a fegyvert - közölte az ankarai parlament legjelentősebb kurd pártjának egyik képviselője egy szombati tévés nyilatkozatában.

Öcalan arra kérte az általa vezetett Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), hogy tavasszal rendezzen egy rendkívüli kongresszust, amelyen meghoznák a "történelmi jelentőségű döntést" a fegyveres harc befejezéséről. A PKK Észak-Irakban élő parancsnokai egyelőre nem reagáltak, de általában engedelmeskednek a pártvezetőnek, akit terrorizmus vádjával 1999-ben börtönöztek be életfogytig.

Ankara és a kurd lázadók 2012-ben kezdtek el tárgyalni. Öcalan 2013-ban tűzszünetet hirdetett, és arra utasította a PKK-t, hogy vonuljanak vissza észak-iraki bázisaikra. A kurdok azonban néhány hónap eltelte után megálltak a visszavonulásban, mert azzal vádolták a török vezetést, hogy lépéseikért cserébe nem tesz semmit. A tűzszünet gyakorlatilag tart, noha szórványosan vannak összecsapások.

Jelentős lépés

"Az időnként megszakadó párbeszéd most egy kritikus időszakba jutott" - mondta Sirri Sureyya Onder, a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) egyik képviselője, aki egy küldöttség tagjaként a héten meglátogathatta Öcalant a börtönben. "A kongresszus megrendezésére szóló felhívás annak deklarálása, hogy a fegyveres harcot váltsa fel a demokratikus politizálás" - idézte Onder a PKK vezetőjét. A képviselő azután nyilatkozott, hogy találkozott Yalcin Akdogan török miniszterelnök-helyettessel, aki szintén jelentős lépésnek minősítette Öcalan felhívását.

Új török alkotmány

Az Öcalannak tulajdonított felhívásban szerepel tíz olyan intézkedés, amelynek meghozatalához a kurdok ragaszkodnak a béke érdekében. Ezek között található egy új török alkotmány megírása is.
Ez volt az első eset, hogy Abdullah Öcalan egy üzenetét egyenes adásban felolvasták a török tévében, ráadásul a kormány képviselőinek jelenlétében. A kurd lázadók harca 1984-ben kezdődött, és több mint 40 ezer ember halálát okozta, főleg kurdokét.