Újabb kérdéseket vet fel a minszki megállapodás

Pro-Russian separatist fighters stand on February 9, 2015 on a road near Uglegorsk, 6 kms southwest of Debaltseve. The European Union on February 9 put fresh sanctions against Moscow on hold ahead of a summit to thrash out a Ukraine peace plan aimed at ending 10 months of bloodshed. And US President Barack Obama said on February 9 that the United States had no desire to "weaken" Russia, but the West had to impose a cost for Moscow's aggression in Ukraine. AFP PHOTO / DOMINIQUE FAGET

Vlagyimir Putyin, Petro Porosenko, Francois Hollande és Angela Merkel mintegy 18 órán át tárgyalt Minszkben, de nem állíthatjuk, hogy minden vitás kérdést rendeztek. Sőt, valójában újakat generáltak.

A második minszki megállapodásnak ezek a főbb pontjai:

• Vasárnap, február 15-én helyi idő szerint 0:00-kor tűzszünet lép életbe a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyében.
• Az ukrán hadseregnek vissza kell vonulnia a jelenlegi frontvonalról, a szakadár erőknek pedig az első – 2014. szeptember 19-i – minszki megállapodásban rögzített állásaik mögé kell húzódniuk. A 100 mm-nél nagyobb űrméretű lövegeknek legalább 50, a sorozatvető rakétáknak minimum 70, a legnagyobb tűzerők képviselő rendszereknek (Tornado, Szmercs, Uragan, Tocska) pedig 140 kilométerre kell lenniük egymástól. Ennek végrehajtása a tűzszünet utáni második napon, kedden kezdődik, a feleknek pedig két hét áll a rendelkezésére.

Kilövésre kész egy Tocska típusú rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta Forrás: RIA Novosti/Igor Zarembo

• Az előző két pont megvalósítása EBESZ-ellenőrzés mellett zajlik.
• Párbeszéd indul a helyi választások előkészítéséről, illetve Donyeck és Luhanszk megye jövőbeli státuszáról.
• Amnesztia és kegyelem jár a harcok miatt eljárás alá vont személyeknek.
• A túszok és a jogtalanul fogva tartottak szabadon bocsátása.
• A humanitárius segélyek célba juttatásának biztosítása, nemzetközi felügyelet mellett.
• A szociális és gazdasági juttatások (például a nyugdíjak) újbóli folyósítása.
• A határellenőrzés visszaállítása a kelet-ukrajnai határszakaszokon.
• A külföldi fegyverek és zsoldosok kivonása, illetve az illegális fegyveres csoportok leszerelése.
• Ukrán alkotmányreform 2015 végéig, különös tekintettel a decentralizációs folyamat végrehajtására.

Esélytelen mindent betartani

Ez tehát a lista, amit Kijevnek és a szakadároknak be kellene tartaniuk. Első olvasatra megnyerő a szöveg, de félő – sőt, szinte biztos –, hogy még ha minden egyes pontnak eleget is tesznek, a kelet-ukrajnai helyzet akkor sem fog egyik napról a másikra megoldódni. Nem véletlenül nyilatkoztak amolyan visszafogottan optimistán a megállapodást kialkudó normandiai négyek – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – vezetői.

Elmélyült tárgyalásban a négyek Forrás: AFP/Mykola Lazarenko

Megszólalásaikban közös pont volt, hogy üdvözölték ugyan a fegyvernyugvást, de rögtön hozzátették, hogy még messze a vége. „Nincsenek illúzióink. Még nagyon-nagyon sok munka szükséges. Mindazonáltal reális esély van arra, hogy a dolgok jobbra forduljanak” – mondta például Angela Merkel, külügyminisztere, Frank-Walter Steinmeier pedig egyenesen úgy fogalmazott:

„az elért megállapodás egyesek számára nem lesz elegendő, és mi is többet szerettünk volna”.

Rengeteg az ellentmondás

Mire gondolhattak? Ha a tények ismeretében vizsgáljuk a megállapodás pontjait, rögtön szembetűnik a homályos megfogalmazás. Nem tudni például, hogy miként lehet párbeszédet indítani a két keleti megye státuszáról, Petro Porosenko ugyanis világossá tette, hogy autonómiáról szó sem lehet. Noha aláírták a megállapodást,

aligha hihető, hogy a szeparatisták megelégednének a kibővített önkormányzati jogkörökkel, ez ugyanis zárójelbe tenné minden eddigi igyekezetüket.

Nem tudni, mi lenne elég a szeparatistáknak Forrás: AFP/Dominique Faget

Nem világos az sem, Ukrajna hogyan fogja tudni visszaállítani a határellenőrzést – amely nyilván minél előbb érdeke –, mert a minszki szerződés értelmében ezt csak a helyi választások megtartása után kezdheti el. Ahogyan az is kérdés, hogy egy esetleges amerikai katonai segítségnyújtás – vonatkozzon bár kiképzésre vagy fegyverszállításra – hogyan lesz összeegyeztethető a „külföldi fegyverek és zsoldosok kivonásával”. Moszkva szerint alighanem sehogy.

De hogy a másik oldal kétségeit is említsük: tisztázatlan az is, hogy a szakadár seregek vagy épp az ukrán nacionalistákból toborzott Azov önkéntes alakulat az „illegális fegyveres csoportok” közé tartozik-e.

Búcsúzkodik egy Azov-katona Forrás: AFP/Sergei Supinsky

Közbelép az IMF

Korántsem mellékes, hogy az ukrán vezetés hogyan lesz képes egyik napról a másikra újraindítani a szociális juttatásokat az érintett területeken élő több mint 5 millió embernek. Ukrajna gazdasága katasztrofális állapotban van: a nemzeti valuta rövid időn belül elvesztette értékének több mint 50 százalékát – egy hónappal ezelőtt egy amerikai dollárért 16, most viszont már 27 hrivnyát kell fizetni –, a jegybanki tartalék pedig mindössze 8 milliárd dollárra zuhant. A minszki fejleményektől valószínűleg nem független hír, hogy az IMF 17,5 milliárd dolláros kölcsönt szavazott meg Ukrajnának.

Mi lesz az ütközőzónával?

Az első napok legnagyobb kérdése azonban minden bizonnyal az ukrán hadsereg és a szeparatisták közötti „senkiföldje” lesz. Ha ugyanis a felek betartják a vállalásaikat, akkor

Kijev beismeri a tavaly szeptember óta az ellenség által elfoglalt területek elvesztését, de ez nem jelent valós győzelmet a „népköztársaságoknak”, hiszen nekik is vissza kell vonulniuk az első minszki megállapodásban rögzített „határok” mögé.

Forrás: Origo

Eközben a nyugati hatalmak – beleértve a fehérorosz fővárosban közvetítő németeket és franciákat – Ukrajna területi integritásáról beszélnek, vagyis egyértelműen Kijev fennhatóságába sorolják a polgárháborús megyéket, csakúgy mint a Krímet – amelyről viszont szó sem esik a 18 órás tárgyalással kialkudott minszki megállapodásban.