Tovább szigorítja az EU az oroszokkal szembeni szankciókat

A jövő héten lépnek életbe az EU újabb szankciói az oroszokkal szemben. Tizenkilenc emberrel és 9 céggel bővítik a szankciós listát. Aki szerepel rajta, azt vagyonbefagyasztás és beutazási tilalom sújtja.

Újabb orosz természetes és jogi személyek ellen vezet be vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat az ukrajnai eseményekkel kapcsolatban az Európai Unió. Erről a tagállamok külügyminiszterei döntöttek hétfőn Brüsszelben. A fejleményről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számolt be. A döntés jövő hétfőn lép hatályba.

Bölcs döntés

Ezúttal 19 természetes és 9 jogi személlyel bővül az eddigi szankciós lista. Így összesen 151 embert és 37 céget érintenek a szankciók. Szijjártó Péter szerint a külügyek tanácsa azért döntött úgy, hogy csak egy hét múlva lépteti hatályba az újabb büntetőintézkedéseket, hogy addig is a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítsa az ukrán válság politikai rendezését szolgálni hivatott diplomáciai erőfeszítések számára. Szijjártó azt is kiemelte, hogy az egyhangú döntés megszületett, és annak bármilyen módosításához ismét a 28 tagállam egyhangú határozata lenne szükséges. Vagyis a hatálybalépés is csak újabb egyhangú döntéssel lenne elhalasztható vagy visszavonható. "Fontos, hogy sikerült az egységünket, az egyhangúságot megőrizni."

A külügyminiszter szerint a külügyminiszterek tanácsa a magyar érdekekkel és célokkal egybevágó, bölcs döntést hozott, miután a 10 nappal ezelőtti rendkívüli külügyminiszteri tanácskozás óta szerinte "valami elindult", ismét él a remény, hogy az ukrajnai konfliktust békés, politikai úton rendezni lehessen. "Szerintem az elmúlt időszakban most van a legnagyobb remény arra, hogy a politikai rendezésre vonatkozó megállapodás szülessen." Szerinte a minszki német–francia–orosz–ukrán megbeszélések meghirdetése, azaz, hogy a vezetők ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, azt mutatja, hogy mindenki részéről megvan a politikai szándék és akarat, amelyet szerinte demonstrálni is fontos.

Hálás Merkelnek

Magyarországnak érdeke a békés rendezés, mert szomszédos országról van szó, ahol 150 ezer magyar él, és amelyen keresztül érkezik a földgáz Magyarországra. Úgy vélte, a francia és német erőfeszítéseknek köszönhető, hogy ismét vannak érdemi tárgyalások, amiért köszönet illeti meg mind Angela Merkel német kancellárt, mind Francois Hollande francia elnököt, valamint a két ország diplomáciájának vezetőit is.

Újságírói kérdésre válaszolva elárulta: a külügyek tanácsán nem került szóba, hogy az uniós tagállamok szállítsanak-e fegyvert Ukrajnának. A magyar álláspont szerinte kristálytiszta: Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának. "Mi a békés megoldás hívei vagyunk, és úgy gondoljuk, hogy a fegyverszállítás nem a békés megoldás irányát erősíti" – mondta, és szerinte ezzel az állásponttal Magyarország nincs egyedül.