Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kijevi tárgyalásokról az ukrán elnöki hivatal adott ki közleményt. Eszerint Németország és Franciaország a válság békés megoldására szólította fel Moszkvát, és szorgalmazta a szeptemberi minszki megállapodás betartását.
Azonnali tűzszünetre, a külföldi csapatok és nehézfegyverek Kelet-Ukrajnából történő kivonására, az orosz-ukrán határ lezárására és a hadifoglyok elengedésére szólítottak fel. További részleteket az MTI jelentése szerint nem közölt az elnöki hivatal az ötórás egyeztetés tartalmáról.
A béketervről hivatalosan semmit sem tudni, maga Hollande is csak annyit mondott, hogy az Ukrajna területi integritásán alapul”.
Jevhen Perebijnisz ukrán külügyi szóvivő szerint a Donyec-medence egyfajta decentralizációját tartalmazza, más, ugyancsak az ukrán elnökhöz közel álló források előzetesen azt állították a TASZSZ orosz hírügynökségnek, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus „befagyasztását” javasolja a Dnyeszter menti Köztársaságban kialakult helyzet mintájára.
A Wall Street Journal úgy értesült, hogy Vlagyimir Putyin a héten maga is küldött egy béketervet Berlinbe és Párizsba, amelynek alapján a szakadárok nagyobb területet és autonómiát kaptak volna – ezt azonban a nyugati hatalmak elutasították.
Nyugati tisztségviselők abszurdnak és cinikusnak minősítették a javaslatot, amely szerintük állandósította volna a konfliktust Kelet-Ukrajnában, amelyet így az orosz elnök folyamatosan arra használhatott volna, hogy nyomást gyakoroljon Kijevre.
Merkelt és Hollande-ot nyilvánvalóan a harcok kiújulása és a lázadók katonai sikerei késztették arra, hogy akcióba lépjenek. Az ukrán kormányerők súlyos veszteségeket szenvedtek el a stratégiai fontosságú Gyelbalcevénél, és január végén megint lőtték Mariupolt.
A 45 ezres lakosú Gyebalceve és környéke mélyen beékelődik az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló területbe, rajta vezet át a két megyeszékhelyet, Donyecket és Luhanszkot összekötő két országút egyike, emellett fontos vasúti csomópont is.
A szakadárok hadművelete Gyebalceve és a környékbeli városok visszafoglalására egy hete kezdődött, azóta is súlyos harcok folynak. Nemzetközi felszólításnak engedve a szakadárok legalább abba belegyeztek, hogy a polgári lakosság elhagyhassa a várost; kimenekítésük péntek reggel kezdődött meg.
Az ukrán hadsereg elszánt arra, hogy megvédje a várost, amelyet a BBC jelentése szerint teljesen körbevettek a szakadárok.
Pénteken előbb a három ország diplomatái ülnek majd tárgyalóasztalhoz Moszkvában, a tervek szerint Merkel, Hollande és Putyin helyi idő szerint délután ötkor találkozik egymással. A német kancellár az ukrajnai konfliktus kirobbanás óta először jár Moszkvában, ami a BBC tudósítója szerint egyértelműen annak a jele, hogy a kancellár lát reményt a kompromisszumra.
A szakadárok képviselői a várakozások szerint nem vesznek részt a tárgyalásokon, azt azonban már előre közölték, hogy csak abban az esetben egyeznek bele a tűzszünetbe, ha elsőként az ukrán kormányerők hagyják abba a harcot.
Az elmúlt napokban a szakadárok azt is követelték, hogy a tűzszünet a jelenlegi frontvonalakat ismerje el; a minszki megállapodáshoz képest a felkelők 500 négyzetkilométerrel nagyobb terület felett rendelkezhetnének, ahogy az ukrán hadsereg általá készített gifen is jól követhető.
Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő azonban előre közölte: Kijev nem fogad el semmiféle megállapodás, ami nem garantálja az ország területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.
Ukrajna változatlanul szorgalmazza azt is, hogy a nyugati hatalmak fegyverezzék fel az országot. Moszkva azonban figyelmeztetett: bármiféle Kijevnek nyújtott katonai segítséget Oroszországgal szembeni fenyegetésként értékelne, és az csak tovább eszkalálná a helyzetet.
Barack Obama eleinte ódzkodott is a fegyverszállítástól, a Wall Street Journal azonban amerikai illetékesektől úgy értesült, hogy a kormányzat már fontolgatja a kérés teljesítését, többek között Javelin tankelhárító rakéták küldését.
Obama ugyanis úgy véli, valamit tenni kell, mert a szankciók „nem jártak azzal az eredménnyel, amelyet vártunk a Putyin-kormányzattól” – fogalmazott Josh Earnest, a Fehér Ház sajtótitkára. Ugyanakkor aggasztja az elnököt, hogy a fegyverszállítás csak további vérontáshoz vezet, márpedig ezt Washington mindenképpen el akarja kerülni.
Az ENSZ becslései szerint tavaly április óta 5400 ember vesztette életét a harcokban – írta a BBC.
