Vége lehet a görög-macedón névharcnak

Nikola Gruevszki a feleségével. A volt macedón kormányfőt egyszer már megpróbálták felrobbantani.

Macedónia miniszterelnöke szerdán kijelentette: készen áll megvitatni a lehetőségét annak, hogy országa nevét megváltoztassák, véget vetve a világ egyik legképtelenebb, 24 éve tartó diplomáciai csatározásának.

A történet 1991-re nyúlik vissza, amikor a volt Jugoszláv tagköztársaság kinyilvánította függetlenségét, és felvette a Macedónia nevet. Görögország azóta is hangoztatja: az új állam kisajátította egy északi görög tartomány nevét. Athén ebben a kérdésben tudományos érveket sorakoztatott fel, amivel nehéz is vitatkozni.

A vita nem akadémikus

Tény ugyanis, hogy a mai Macedónia területén egy bolgárral azonos nyelvet beszélő, bár kulturálisan különálló szláv népcsoport él, nem pedig makedónok, akik a göröggel rokon nyelvet beszélnek, és a már említett észak-görögországi tartomány lakói. A macedónok szerint persze ők a makedónok igazi leszármazottai. Hogy a vita mennyire nem akadémikus, azt jól jelzi, hogy 2008 áprilisában Görögország az ország elnevezése miatt vétózta meg Macedónia felvételét a NATO-ba.

Népszavazást írhatnak ki

Most tehát a macedón miniszterelnök, Nikola Grusevski azt mondta a Guardiannak, folytatni kívánja a párbeszédet Görögországgal, készen áll a vitára, és arra is, hogy megoldást találjon a problémára. Grusevski egy, a névváltoztatásról szóló népszavazás kiírását is kilátásba helyezte. Az optimista és egyben engedékeny hangvétel a macedón külügyminiszter csütörtöki athéni látogatását készíti elő. Szól annak, hogy ilyesmire 15 éve nem került sor, de üzenet a gazdaságilag megroggyant, és a menekültáradattal küzdő Görögországnak is, amely új alapokra akarja helyezni kapcsolatait balkáni szomszédaival.