Éhínség fenyeget Pápua Új-Guineán

Mérges gombával és agyaggal próbálják csillapítani az éhségüket az emberek Pápua Új-Guineán, miután az óceániai országot az elmúlt évek legsúlyosabb aszálya sújtja. Ivóvíz még van, de már azért is gyalogolni kell. Az extrém körülmények miatt megjelent a lepra is.

Az El Nino-hatás miatt aszály tombol Pápua Új-Guineán. Az élelmiszer mellett fogyóban az üzemanyag, a folyók vize – ahol még megmaradt – fertőzött, az állatok folyamatosan pusztulnak, a földek pedig műveletlenül maradtak, vagyis a jövő évi termés is bizonytalannak ígérkezik. Hektikus az egészségügyi ellátás és az oktatás, van, ahol már egyáltalán nem tudják biztosítani.

A helyzet az elzárt nyugati területeken, Telefomin és North Fly tartományokban a legsúlyosabb. Itt a legnagyobb gondot az utánpótlást biztosító vízi útvonalak elapadása jelenti.

Október elején tucatnyian haltak már éhen, de az aszály több mint 4 millió embert érinthet.

Támad a lepra

A Guardian által idézett, a helyszínen dolgozó – főként ausztrál – szakemberek emellett több ragályos betegséggel találkoztak már: a környéken

a tífusz és a kolera mellett már a lepra is felütötte a fejét,

ez főként a posványos fürdőhelyekről terjed, most már emberről emberre is. „A víz terjesztette betegségek különösen nagy kockázatot jelentenek, mivel a legtöbben a folyókból isznak, ott fürdenek és mosakodnak. Az ivóvízért sokat kell gyalogolniuk, de ez még kezelhető“ – derül ki egy helyszíni jelentésből.

Gyerekek fürdenek a folyóban Pápua Új-GuineánForrás: Biosphoto/Antoine Boureaumiddleon40202885

Egy helyismerettel rendelkező ausztrál misszionárius, Sally Lloyd nemrég járt Pápua Új-Guineán, ahol azt látta, hogy

a lakosság – az általában madarak által fogyasztott – agyaggal próbál túlélni,

az orvosok pedig egyre több olyan tünettel (hasmenés és hányás) találkoznak, amiket a konyhakertek kiszáradása miatt jobb híján vadon begyűjtött és elfogyasztott gombák okoznak.

Még fél évig tarthat

Az aszály miatt az emberek nagy számban tartanak a keleti országrészek felé, és bár az elmúlt napokban esett némi eső, helyi szakemberek szerint még legalább fél év kell ahhoz, hogy a most parlagon hagyott földeken visszaálljon a rend, a lakosság pedig visszaköltözzön a szárazság sújtotta vidékekre.