Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az „ezüstjubileum” házigazdája Hessen tartomány legnagyobb városa, Frankfurt, ahová egymilliónál is több vendéget várnak. Az ünnepséget megnyitó beszédében Volker Bouffier tartományi miniszterelnök csodának nevezte Németország újraegyesítését, és hangsúlyozta:
25 éve egyetlen lövés nélkül sikerült meghaladni a diktatúrát,
ledönteni a falat és leszaggatni a szögesdrót kerítést.
Az évfordulós ünnepséget mindig az a tartomány rendezi, amely a Bundesrat – a törvényhozásnak a tartományokat képviselő kamarája – soros elnöki tisztségét betölt. Ezért Frankfurt a központ az idén. A városban 300 rendezvényt tartanak, de nagyszabású népünnepélyt vagy csendes megemlékezést az ország több száz más településén is rendeznek. Például
Berlinben százezrek ünnepelnek majd
a német főváros egyik fő jelképeként számon tartott Brandenburgi kapunál.
Az ünnep csúcspontja Joachim Gauck államfő ünnepi beszéde szombaton a frankfurti régi operaházban. Az eseményre 1500 vendég hivatalos, köztük Angela Merkel kancellár és kormányának valamennyi tagja, Andreas Vosskuhle, az alkotmánybíróság elnöke és Norbert Lammert, a Bundestag elnöke. Sok külföldi vendéget is meghívtak, köztük Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét és 30 menedékkérőt, akik hesseni befogadóállomásokon laknak.
A Bundestagban pénteken tárgyalták a kormány jelentését az egységfolyamat aktuális állásáról. A dokumentum az eredmények mellett az utóbbi 25 év kudarcairól is szól. A kép vegyes – emelte ki a jelentést bemutató beszédében Iris Gleicke, a keleti (a volt NDK területén fekvő) tartományok felzárkóztatásáért folytatott munkát összehangoló kormánybiztos.
Az újraegyesített Németország első negyedszázada
az új tartományokban nem volt megbicsaklások nélküli sikertörténet
és a folyamatos növekedés korszaka. A munkanélküliség kétszer akkora, mint nyugaton, a bérek és nyugdíjak még mindig nem érték el a nyugati színvonalat, a hat új tartomány összesített hazai összterméke pedig ugyan megduplázódott, de így is csak a 10 régi tartomány átlagának 67 százalékát éri el – mutatott rá a kormánybiztos.
A Bundestag egy határozatot is megtárgyalt és elfogadott pénteken, amelyben a testület kinyilvánította, hogy létre kell hozni a kommunizmus áldozatainak emlékművét, és felszólította a kormányt, hogy még a jelenlegi, 2017-ig tartó törvényhozási ciklusban kezdjen hozzá a kezdeményezés megvalósításához. Az emlékművet méltó helyen, Berlin központjában kell felállítani, áll a parlamenti határozatban.
Sikersztorinak nevezte a német egység 1990-es helyreállítása óta eltelt huszonöt esztendőt az egykori keletnémet kommunista diktatúra feldolgozásával foglalkozó szövetségi alapítvány igazgatója. Anna Kaminsky szerint ez azonban egyáltalán nem jelenti, hogy minden sikerült volna.
Az igazgató
a sikerek között említette a demokratikus struktúra, a jogállam megszilárdítását,
egy nyílt és sokszínű társadalom létrehozását az ország keleti felében is. A szövetségi köztársaság nemzetközi tekintélye az elmúlt huszonöt évben ennek köszönhetően is nagymértékben megerősödött – emelte ki.
Anna Kaminsky szerint negyedszázaddal az egység helyreállítása után ugyanakkor jelentős hiányosságok tapasztalhatók a gazdasági fejlődésben, különös tekintettel az egykori NDK területén. Ezzel összefüggésben a többi között arra utalt, hogy
a keleti tartományokban jóval alacsonyabb a munka termelékenysége,
mint a nyugatiakban, a munkanélküliség pedig kétszerese a nyugati tartományokénak.
Az igazgató mindezt elsősorban azokkal a torzulásokkal magyarázta, amelyeket a korábbi kommunista parancsuralmi gazdaság okozott, ugyanakkor azokkal a problémákkal is, amelyek az elmúlt több mint két évtizedben az új szövetségi tartományok a gazdasági fejlődésében jelentkeztek.
Az alapítvány igazgatója szerint a korábban hagyományosnak számító „ossie-wessie”, azaz a régi és az új tartományok lakosainak mentalitásbeli ellentéteiről ugyanakkor ma már nem lehet beszélni. Ezek az ellentétek, amelyek különösen a kilencvenes éveket jellemezték, ma már nem léteznek. Vannak ugyan mentalitásbeli különbségek az emberek között, különbözőképpen gondolkoznak például északon, mint délen, ez ugyanakkor teljesen normális.
A több mint négy évtizedes kommunista uralom természetesen hagyott hátra nyomokat – mutatott rá Anna Kaminsky. Erre utalnak azok a felmérések, amelyek szerint
Németország keleti felében erősebb a bizalmatlanság az állami intézményekkel szemben.
Továbbá az is, hogy az ország keleti részében jóval erősebb az idegenellenesség, mint nyugaton – fűzte hozzá.
Mindez az igazgató szerint főként a több évtizedes kommunista elszigetelődés hatásaival, illetve következményeivel magyarázható. Sokan azok közül, akik ma az utcákon tüntetnek, részben még az egykori NDK-ban szocializálódtak, mégpedig egy határozott, mindenekelőtt a külföldiekkel, az idegenekkel, továbbá „minden nyugatival” szembeni ellenségképpel. Ehhez jön még az is, hogy
az egykori keletnémet kommunista hatóságok valósággal szították az intoleranciát,
aminek természetszerűleg ma is érezhetők a hatásai.
Azt azonban hangsúlyozni kell – tette hozzá –, hogy huszonöt évvel az újraegyesülés után nem lehet minden szélsőséges megnyilvánulást az egykori NDK örökségével magyarázni. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a radikális, szélsőjobboldali csoportok tagjai, a legutóbbi tüntetések résztvevői között sok a fiatal.
Az igazgató igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Németország képes-e megbirkózni a jelenlegi menekültválsággal, „Mindabból, amit az elmúlt negyedszázadban Németországban átéltem, amit az elmúlt huszonöt évben azzal kapcsolatban tapasztaltam, hogy a német emberek mire képesek, arra következtetek, hogy az ország meg tud birkózni a problémával” – vélekedett Anna Kaminsky. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ehhez egyértelmű szabályozásokra, hosszú távra szóló integrációs koncepcióra van szükség.
Mégpedig minél előbb, mert a német szerepvállalást most elsősorban az erkölcsi segítségnyújtás kötelezettsége határozza meg, ez azonban
semmiképpen nem jelent szilárd alapot a jövőre nézve.
Az említett szabályozások, illetve integrációs program mellett Anna Kaminsky mindenekelőtt egy egyértelmű menekült-, illetve bevándorlási koncepció szükségességét emelte ki. „Ezzel egyelőre nem rendelkezünk” – tette hozzá.
