EU-csúcs: Engedmények Törökországnak a migránsáradat visszafogásáért

RAJOY BREY, Mariano; Orbán Viktor, EU-csúcs
Brüsszel, 2015. október 15. Az Európai Tanács által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) és spanyol partnere, Mariano Rajoy (j) érkezik az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának első napi ülésére 2015. október 15-én. (MTI/Európai Tanács/Enzo Zucchi)
Vágólapra másolva!
Jelentős anyagi támogatással, vízumkönnyítéssel és más engedményekkel járulhat hozzá az Európai Unió Törökország terheinek enyhítéséhez a menekültválság kezelésében - derül ki abból a megállapodás-tervezetből, amelyet az EU-tagországok állam- és kormányfői találkozójának helyszínén, Brüsszelben szivárogtattak ki csütörtök este.
Vágólapra másolva!

A megállapodásról az Európai Bizottság képviselői tárgyaltak Ankarában az elmúlt napokban, és annak részletei a helyszíni értesülések szerint fontos helyet kaptak az uniós vezetők tárgyalásain is, amelyek középpontjában a nemzetközi migránsválság állt.

Még vonakodnak

Az elképzelés szerint az unió 3 milliárd eurónyi támogatást nyújthat Ankarának különböző jogcímeken, és ezzel hozzájárulna ahhoz, hogy

Törökországból kevesebb szíriai menekült induljon az EU-tagállamokba.

Tartalmazza az ajánlat a Törökországgal folyó csatlakozási tárgyalások gyorsítását egyes témakörökben, illetve a törökök vízummentes beutazásának előrehozását akár már a jövő év végére. Mindezekért cserében Ankara

vállalná egyebek között az uniós országokban elutasított kérelmű migránsok visszafogadását,

és fokozná az embercsempészet elleni fellépést. Uniós források szerint Törökország hajlik a terv elfogadására, de egyes EU-tagállamok még vonakodnak jóváhagyni a tervezet néhány elemét.

A csúcsértekezleten a migránsválság volt a fő téma Forrás: MTI//Európai Tanács/Tashana Batista

Francois Hollande francia elnök a csúcsértekezlet előtt maga is egyértelműen utalt arra, hogy a gyors vízumliberalizációnak az unió számára kockázatai is vannak. Például

olyan személyek számára is megkönnyítheti az unióba jutást, akiknek a személyazonosságát nehéz megállapítani.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke úgy vélte, az több kulcskérdésben is megfelelő szintű együttműködést tenne lehetővé Ankarával, mint az embercsempészek elleni küzdelem, egyes uniós tranzitországok (mindenekelőtt Görögország és Bulgária) terheinek enyhítése, illetve a szíriai menekültek továbbindulásának megakadályozása. Ő is hangoztatta viszont, hogy Törökországnak is teljesítenie kell vállalásait. "Itt az ideje megosztani a felelősséget és az erőfeszítéseket" - fogalmazott Schulz.

A bankunióról

A csúcs egy másik témájával kapcsolatban diplomaták azt mondták, az uniós vezetők elálltak attól a tervüktől, hogy gyorsabban valósítsák meg a bankuniót egy közös uniós betétbiztosítási rendszer révén. Németország ugyanis ellenezte a tervet és elérte, hogy a zárónyilatkozatból is töröljék az erre utaló részt.

Berlin kifogásolja, hogy azt a pénzt, amely a németek betéteinek biztosítására szolgál, más betétesek megsegítésére használhatnák.

Így az egyeztetések az uniós betétbiztosítási rendszer tervéről - amely arra szolgálna, hogy növelje a bankok iránti bizalmat - elakadtak. Bár a zárónyilatkozat tervezetében nem szerepelt konkrétan az uniós betétbiztosítási rendszer, csak hangsúlyozták volna a bankunió megvalósításának fontosságát, Németországnak már ez is túl sok volt, és eltávolíttatta a vonatkozó részt a dokumentum végleges változatából.

Tüntetők próbálták megzavarni

Az uniós csúcstalálkozót egyébként csütörtök délután tüntetők próbálták megzavarni Brüsszelben. A mintegy 600 résztvevő olyan témában szervezett demonstrációt, amely nem volt napirenden a vezetők összejövetelén: a tervezett EU-amerikai szabadkereskedelmi szerződés ellen tiltakoztak. A belga rendőrségnek is közbe kellett avatkoznia, több mint száz embert előállítottak.