A kurdok és a törökök egymást okolják a merényletért

Ankara, 2015. október 10. Török rendőrök az áldozatok zászlókkal letakart holttestei mellett a kettős robbantásos merénylet helyszínén egy béketüntetés gyülekezőhelyén Ankarában 2015. október 10-én. A török fővárosban elkövetett merényletnek legalább harminc halálos áldozata és mintegy 126 sebesültje van. A menet résztvevői az ország délkeleti részén a török állam és kurd fegyveresek között zajló konfliktus ellen terveztek tiltakozni. (MTI/AP/Burhan Ozbilici)

Egyelőre senki sem vállalta magára a Törökország fővárosában elkövetett, majdnem 100 halálos áldozatot követelő merényletet, de a kurd kisebbséget képviselő pártok az ország kormányát, a kabinet viszont a kurd kisebbséget is okolja a terrorcselekményért. Az összecsapások szinte közvetlenül a robbantás után megkezdődtek.

A mentősök sem tudták rendben ellátni a sérülteket az eddig 95 halálos áldozatot követelő ankarai robbantásos merénylet után, mert a környéket könnygázfelhő borította – olvasható a BBC tudósításában és több török hírportálon is. A rohamrendőrök a detonáció után egyből elkezdték oszlatni a béketüntetésen részt vevő tömeget, a levegőbe is lőttek.

A tüntetők viszont egyből azt kezdték skandálni, hogy a rendőrök gyilkosok.

A béketüntetést a Törökország keleti felében zajló összecsapások leállításáért szervezték eredetileg, a résztvevők a kurdokat képviselő Népi Demokratikus Párt (HDP) zászlóival vonultak fel. A robbanás pillanatában is jellegzetes kurd táncot jártak.

2015. október 10.

A HDP a robbantás után közleményt adott ki, amelyben a párt vezetői a kormányt okolták a terrortámadásért. A török miniszterelnök, Ahmet Davutoglu pedig bejelentette, hogy megbeszélést kezdeményez az ellenzéki pártokkal – kivéve a HDP-t.

A kurdok pártját kizárták a tárgyalásokból,

a Hürriyet című török lap információi szerint a kormányt hibáztató közlemény miatt.

A kormányfő egyébként arról is beszélt, hogy szerinte négy csoport lehetett képes a merénylet elkövetésére. Az egyik az ország délkeleti területein tavasszal újból felkelést kirobbantó kurd szeparatista szervezet, a Kurdisztáni Munkáspárt, a PKK. A HDP-t korábban több alkalommal is vádolták azzal, hogy szoros kapcsolatokat ápol ezzel a szervezettel. A PKK-t több nyugati országban, így például az Amerikai Egyesült Államokban is terrorszervezetként tartják nyilván.

A miniszterelnök szerint az Iszlám Állam is a tettesek között lehet, de két baloldali mozgalom képviselőit is megemlítette a lehetséges elkövetők sorában.

A BBC szerint a kormány tiltakozott az ellen, hogy a merényletek mögött a kabinet állhat, pedig oka van annak, hogy ez a lehetőség egyáltalán felmerült.

Rendőrök az ankarai robbantás helyszínén Forrás: MTI/AP/Burhan Ozbilici

Törökország délkeleti területein nyáron újultak ki a harcok a fegyveres kurd lázadók és a hadsereg, illetve a belügyi egységek között. A fegyveres konfliktus előzménye, hogy július 20-án merényletet követtek el a szíriai határhoz közeli Suruc városában egy törökországi ifjúsági szervezet tagjai ellen. A kurd kisebbség vezetői már akkor a kormányt okolták a merényletért, azt állítva, hogy az iszlamistákkal szemben túlságosan elnéző volt a hatalom az elmúlt években. Recep Tayyip Erdogan kormányfő vezetésével az országot 13 éve kormányzó Igazságosság és Fejlődés (AKP) valóban konzervatív, a vallásosságot előtérbe helyező rendszert vezetett be az országban.

Az AKP hatalma viszont idén nyáron veszélybe került.

A június 7-i törökországi parlamenti választásokon a párt 2002-es kormányra kerülése óta először elvesztette abszolút többségét. A voksoláson a kurdok pártja 13 százalékot ért el. Ez azért érdekes, mert korábban az AKP pont a kurd területeken élők szavazataira támaszkodva tudta megnyerni a választásokat. Hatalomra kerülve le is zárta az 1980-as évek óta kisebb-nagyobb intenzitással folyamatosan zajló török–kurd konfliktust, és többek között nagy útépítésekbe kezdett Törökország elmaradottabb, kurdok lakta területein.

Erdogan államfő új terve viszont az volt, hogy megtartja az egypárti kormányt, majd alkotmánymódosítással elnöki rendszert vezet be Törökországban.

A kurdok pártjának előretörése ebben akadályozta meg.

Az AKP addig manőverezett, míg sikerült elérnie, hogy új választást kellett kiírni az országban.

A török kormány ráadásul a kormányválsággal feltűnően egy időben avatkozott be a szíriai háborúba. Az intervencióra egy suruci merénylet adott okot. Nem sokkal később azonban egy újabb merénylet rázta meg az országot, ezúttal a Kurd Munkáspárt (PKK) nevű szakadár szervezet ölt meg két török rendőrt – ugyanis úgy vélték, hogy a suruci vérengzést az Iszlám Állam a török fegyveres erőkkel együttműködésben követte el.

Bombaszakértő keresi a nyomokat robbantás után Ankarában Forrás: MTI/AP/Burhan Ozbilici

Az ezt követő műveletek során már bebizonyosodott, hogy a beavatkozás sokkal inkább szól a kurd szakadárok, mint az Iszlám Állam legyőzéséről – a PKK emberei ráadásul harcban állnak az Iszlám Állammal is. A légicsapások nagy többsége a PKK iraki és törökországi állásait érte, és a művelet során letartóztatott személyek 80 százaléka kurd volt.

Eddig úgy tűnt, hogy ez a taktika bejött Erdogan pártjának.

Egy korábbi közvélemény-kutatás szerint az AKP négy százalékot erősödött a választások óta, ez pedig egy előrehozott választásokon elég lehet a parlamenti többség megszerzéséhez. A felmérés szerint a választások óta eltelt időszak fő vesztese a kurdpárti HDP lett.

A véres ankarai merénylet ráadásul a november 1-jei előrehozott választások előtt alig néhány héttel történt. Az már most jól látszik, hogy a kormány egyből a kurdokat képviselő HDP-re próbálja tolni a felelősséget.

Az ország keleti felében zajló polgárháborúnak már eddig is sok halálos áldozata volt, az is kérdés, hogy több lesz-e a fegyveres összecsapás a bombatámadás miatt.

Törökországban most mindenesetre háromnapos gyászt hirdettek az áldozatok emlékére.