A Machco Piro törzs a Manú Nemzeti Parkban él, Peru Madre de Dios régiójában, a brazil és bolíviai határ közelében.
A törzs majdnem kihalt, a Wikipedia szerint 1976-ban a létszámukat 20-100 közöttire becsülték.
A törzs korábban igyekezett kerülni mindenféle kapcsolatot a külvilággal, a XIX. században misszionáriusokat sem engedtek a közelükbe, az utóbbi években azonban egyre gyakrabban látogattak be a falvakba bozótvágó késekért és élelemért.
A falusiak, keresztény misszionáriusok és turisták is adtak nekik ennivalót és ruhát – számolt be a brit Telegraph.
Csak a kormányzat illetékesei nem kerültek semmiféle kapcsolatba a törzs tagjaival – mondta el a lapnak Patricia Balbuena kulturális miniszterhelyettes.
Peruban azért tilos a kapcsolattartás a Machco Piro és tucatnyi más törzs tagjaival, mert izolációjuk miatt az immunrendszerük nem áll ellen a mindennapos betegségeknek. A tilalom megszegése azonban nem von maga után büntetést, így nem mindenki tartja be a szabályokat.
A FENAMAD nevű, az őslakosok érdekeit védő szervezet szerint azonban a kormánynak ennél többet kellene tennie az elszigetelt törzsek védelmében, korlátozni kellene például a tranzitforgalmat a folyókon.
A kormányzat azzal védekezik, hogy nem akarnak erőszakkal kapcsolatba lépni a törzzsel, sem pedig megváltoztatni nomád életmódjukat, de azt nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy a jelek szerint maguk az indiánok próbálnak kialakítani valamiféle együttműködést a külvilággal.
Ráadásul a kapcsolat nem is mindig békés: a törzs tagjai 2011-ben megöltek egy helybélit, és megsebesítettek egy parkőrt, májusban pedig megtámadtak egy indián települést, és nyíllal agyonlőttek egy fiatalembert.
A hasonló konfliktusokat próbálják megelőzni a kormány által felkért antropológusok.