Turkish Prime Minister and presidential candidate Recep Tayyip Erdogan gestures he delivers a speech during a meeting of his ruling Justice and Development Party (AKP) in Ankara on August 6, 2014. Turkish voters will directly elect their head of state for the first time in the country's modern history in the August 10 election, with Prime Minister Recep Tayyip Erdogan the hot favourite to become president. Erdogan sparked an outcry on August 6 after using what critics said was a racist slur against Armenians in a television interview. AFP PHOTO / ADEM ALTAN
Vágólapra másolva!
Akár még a parlamenti többségét is elveszítheti a tizenhárom éve kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja a vasárnapi törökországi választásokon. A kormánypártot a belső korrupciós botrányok és a gazdaság gyengébb teljesítménye vetette vissza. Most először pártként is bejuthatnak a parlamentbe a kurdok.
A török siker arról szól, hogy ha egy nép bízik a saját erejében, megfelelő összefogást valósít meg, és vezetői megfelelő programot hajtanak végre, akkor csodálatos eredményeket lehet elérni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2013 februárjában, amikor Recep Tayyip Erdogan Budapesten járt.
Erdogant azóta Törökország elnökévé választották, de Orbán Viktor egyik példaképének a pártja lényegesen meggyengült az utóbbi évek viharaiban.
Recep Tayyip Erdogan pártja akár kisebbségben is maradhat Forrás: AFP/Adem Altan
A fő kérdések
Nagyon izgalmas, kiélezett a verseny a hétvégi választások előtt, nehéz megjósolni a végkimenetelt – mondta az Origónak Egeresi Zoltán. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa szerint a választás egyik kérdése, hogy egyszerű többséget (276 mandátum) vagy pedig az alkotmány módosítását – népszavazással megtámogatva – lehetővé tevő többséget (330 mandátum) szerez-e a jelenlegi kormánypárt.
Az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 2002 óta vezeti Törökországot, és most először van esély arra, hogy riválisai komolyan megszorítsák.
Egeresi Zoltán szerint, ha a kurd kisebbség pártjának sikerül elérni a 10 százalékos bejutási küszöböt, akkor
az AKP egyszerű többsége is veszélybe kerülhet.
Számítások szerint 260-280 helyre számíthat a kormánypárt, de ezen még sokat módosíthat, ha a kurdoknak nem sikerülne mandátumot szerezniük. A legfrissebb felmérések szerint az AKP 40-43 százaléknyi voksra számíthat, ami jelentős visszaesés a 2011-es parlamenti választáson megszerzett közel 50 százalékhoz képest.
Az utóbbi évek botrányai megrendítették a kormánypárt stabil támogatottságát. A két évvel ezelőtti, halálos áldozatokkal is járó, Gezi parki véres tüntetések még csak az ellenzék szavazóit mozgósították, de a 2013–14 fordulóján kirobbant kormányzati korrupciós botrányok már az AKP híveinek számát is apasztották.
Kemal Kilicdaroglu, a Köztársasági Néppárt vezetője beszél a híveinek Forrás: AFP/Adem Altan
Nem izmosodott az ellenzék
Azonban az ellenzék vezetője ereje, a Köztársasági Néppárt (CHP) nem tudott jelentős áttörést elérni. A párt – amelyet a modern Törökország alapítójaként ismert Kemal Atatürk hozott létre, és a haláláig a vezetője maradt – az utóbbi években csupán egyszer tudta elérni a 30 százalékos támogatottságot. A mostani voksolás előtt sem jósolnak nekik ennyit a közvélemény-kutatók.
Harmadik helyre futhatnak be a nacionalisták, akik 15-17 százalékra számíthatnak.
Ahmet Davutoglu miniszterelnök is keményen kampányol Forrás: AFP/Ozan Kose
Célkeresztben a sajtó
Egeresi Zoltán szerint az ellenzék megerősödéséhez az is hozzájárult, hogy a kormány a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás függetlensége ellen is támadást intézett. Az internetes oldalak blokkolásán kívül ennek egyik friss epizódja volt, hogy a mostani kampányban
Erdogan nyilvánosan megfenyegette azt az ellenzéki újságot,
amelyik fényképekkel és videóval alátámasztott jelentést tett közzé arról, hogy Ankara fegyvereket akart csempészni a szomszédos Szíriában harcoló felkelőknek.
Választási pillanatkép Forrás: AFP/Ozan Kose
Kulcsszerepben a kurdok
Egeresi Zoltán szerint a mostani politikai konstellációban a kurd párt játszhat kulcsszerepet. Az után, hogy a tavalyi elnökválasztáson Selahattin Demirtas közel 10 százalékot szerzett, a politikai alakulat úgy döntött, hogy pártként megpróbálják elérni a bejutási küszöböt. Emiatt a politikájukat is radikálisan megváltoztatták. Aktívan nyitottak a baloldal felé, és a szexuális kisebbségek ügyét is felkarolták.
Most először van reális esélyük a kurdoknak, hogy pártként jussanak be a parlamentbe Forrás: AFP/Ilyas Akengin
Egeresi Zoltán szerint ez újdonság a török belpolitikában, de így az alakulatnak reális esélye van arra, hogy nemcsak a kurdok által lakott keleti országrészben, hanem a nagyvárosokban és a nyugati részeken is több szavazatot gyűjtsenek. A közvélemény-kutatások szerint így is 10 százalék körül fognak szerepelni, s akár pár ezer szavazat dönthet arról, hogy bejutnak-e a parlamentbe, vagy sem. Nem kizárt, hogy ha bejutnak, akkor az AKP-vel fognak megállapodni egy külső támogatásról.
Nem lesz referendum
Az Erdogan által elképzelt elnöki rendszer bevezetése egyelőre nagyon távolinak tűnik – mondta Egeresi Zoltán. Ehhez egyrészt az kellene, hogy az AKP stabil 330 mandátumos többséget szerezzen, de az alkotmányt akkor is csak népszavazás után lehetne megváltoztatni.
Az elnöki rendszer támogatottsága jelenleg 30 százalék körül mozog, a jelenlegi kormánypárt pedig biztosan nem futna neki egy eleve vesztes referendumnak.
Selahattin Demirtas kurd pártvezér történelmet írhat Forrás: AFP/Ilyas Akengin
Ígéretdömping
A választási kampányban ígéretlicit indult a pártok között – annál is inkább, mivel a kormánypárt a kampányában kevéssé koncentrál a gazdaságra.
Az ellenzék például radikális minimálbér-emelést ígér. A kurd alakulat 180 ezer forintnak megfelelő török lírát adna a legrosszabbul keresőknek (a jelenlegi minimálbér nettó 90 ezer forint körül van), de a legnagyobb ellenzéki erő, a Köztársasági Néppárt sem fukarkodik.
A kormánypárt nagy infrastrukturális beruházások átadásával is kampányol. Ezzel azt mutathatja az egyszerű török embereknek, hogy az ország az utóbbi idők lassabb növekedése ellenére is fejlődik, és nem érdemes a kormányváltó erőkre voksolni – mondta az Origónak Egeresi Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
