Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A görög lakosság valószínűleg nemmel fog szavazni azon a referendumon, amelyet Alekszisz Ciprasz miniszterelnök jelentett be péntek éjjel a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról. Ennek nagy valószínűséggel az lesz a következménye, hogy az ország kilép az eurózónából – véli Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója.
Ülésezik a parlament
Szombaton délben összeült az athéni parlament, hogy szavazzon a referendum tervéről. Nikosz Vucisz belügyminiszter a politikai pártokat arra szólította fel, hogy támogassák a referendum tervét. Az egyhangú jóváhagyás – mint a miniszter hangoztatta – erősítheti Athén tárgyalási pozícióit a hitelezőkkel való tárgyalásokon.
Pogátsa Zoltán elmondta:
a görögök nagy része elutasítja a megszorításokat,
de ugyancsak nagy részük azt szeretné, ha az ország bent maradna az eurózónában, ami ellentmondás a jelenlegi helyzetben. Valószínűleg ezért döntött úgy a kormány, hogy népszavazást ír ki a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról, az ellentmondást a társadalomnak kell feloldania – tette hozzá.
Szerinte a hitelezők szempontjából a legjobb megoldás az lenne, ha a kormányzó Sziriza párt vállalná a megszorítások végrehajtását. Ugyanakkor a Sziriza világossá tette, hogy megszorítások árán nem akarja Görögországot bent tartani az eurózónában.
„A második legjobb változat az EKB-Eurogroup számára az lenne, hogy Görögország csődbe megy. Ebben az esetben kimondható lenne, hogy azok a pártok, amelyek kormányra kerülve megszorítás ellenesek és alternatív gazdaságpolitikát folytatnak kormányon, csődbe viszik az országukat, ezért nem szabad sehol Európában megszorítás ellenes pártokra szavazni” – mondta.
Pogátsa Zoltán kitért arra, hogy Athén még szombaton is tárgyal a hitelezőkkel, és
az eurózóna pénzügyminiszterei tesznek még egy utolsó kísérletet arra, hogy megállapodjanak az országgal
a reform- és takarékossági csomagról. Ugyanakkor megjegyezte: már nem látja értelmét e tárgyalásoknak, hiszen öt hónap alatt hetente háromszor tárgyaltak, és minden létező aspektus felmerült. Mint mondta, annyira elmérgesedett, indulattal telített már a légkör, hogy nem lát esélyt a megállapodásra.
Úgy vélte, alapvetően a népszavazás fogja eldönteni a kérdést, és a szavazók várhatóan nagy többséggel elutasítják a hitelezőkkel való megállapodást, aminek nagy valószínűséggel az lesz a következménye hogy Görögország kilép az eurózónából.
„Oda jutottunk, hogy az eurózóna országai – amelyek gyakorlatilag nulla százalékos kamattal tudnak felvenni hitelt – megtámogathatnának egy olyan demokratikusan megválasztott kormányt, amely programja szerint fel akarja számolni a korrupciót az országban, be akar ruházni a humántőkébe, és meg akarja valósítani az Európai Uniónak a lisszaboni versenyképességi stratégiáját, ehelyett csődbe visznek egy országot, elérik, hogy
a görög lakosság elveszti megtakarításainak harmadát-felét,
és az eurózóna monetáris unióból visszaminősül fixált árfolyamrendszerré” – fogalmazott Pogátsa Zoltán.
A közgazdász szerint Görögország kilépése esetén akár azonnal elindulhat a tovagyűrűző hatás, akkor pedig „nagyon rossz irányba mehetnek a dolgok, visszafelé kezd haladni az európai integráció”.
Bosszankodást váltott ki Brüsszelben Alekszisz Ciprasz bejelentése. Több, nevének mellőzését kérő uniós diplomata úgy vélekedett, hogy
Ciprasz bejelentése tovább bonyolította a helyzetet,
hiszen a görög hitelprogram a hitelezők és Athén újabb megállapodásának hiányában június 30-án lejár, de arról, hogy a megállapodás létrejöhet-e, a görögök csak a határidő lejárta után kívánnak dönteni. Ráadásul – tette hozzá egy uniós szakértő – az athéni kormány harsányan kampányol a hitelezők javaslatai ellen.
Egy uniós illetékes úgy vélekedett, hogy az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoportnak immár azon a „B terven” kellene gondolkodnia, amelynek eddig – érthető okból, a kedélyek csillapítása érdekében – még a létezését tagadták hivatalosan. Ez a „B terv” általános vélekedés szerint a „grexit”, vagyis Görögországnak az eurózónából való kényszerű távozása, e leválási folyamat rendezett mederben tartása lehet.
A hitelezők követeléseinek a lényege az, hogy
a görög kormány tegyen le az asztalra hiteles és fenntartható reformcsomagot,
amelynek pontos és számonkérhető megvalósítása esetén Görögország idővel képes lehet folyamatosan törleszteni az elmúlt öt évben kapott, 300 milliárd eurónál is nagyobb összegű támogatást.
Legutóbb a nemzetközi intézmények azt helyezték kilátásba, hogy november végéig meghosszabbíthatják a most még érvényes programot – amelynek alapján még 7,2 milliárd euró járna a görögöknek, sőt, ezt az összeget még meg is fejelnék 8 milliárddal –, de emellett is ragaszkodtak a kemény megszorító intézkedésekhez.
