Hamisítványnak bizonyult két, a Vatikáni Múzeum egyiptomi gyűjteményében őrzött múmia. A szakemberek szerint az ókori egyiptomi gyerekmúmiáknak vélt maradványokat későbbi évszázadokban hamisították.
Erre a múmiákat díszítő vékony lemezek restaurálása közben jöttek rá még tavaly. A szakemberek megállapították, hogy az antiknak tűnő aranyborítás valójában 1800-ban készült. Az egyik hatvan centiméter hosszú múmiát azóta meg is röntgenezték, és kiderült, hogy a több réteg kötés alatt mindössze egyetlen sípcsont rejlik a teljes csontváz helyett. A sípcsont egy felnőtt férfié lehet, aki a középkorban élt.
A múmiákat feltehetően Angliában hamisították – állította Alessia Amenta, a múzeum egyiptomi és közel-keleti gyűjteményének igazgatója. A 19. században Európában múmiamánia hódított, amit Napóleon egyiptomi hadjárata terjesztett el. Hozzájárult az egyiptomi divathoz az is, hogy 1822–23-ban megfejtették a rosette-i követ, és olvashatóvá lettek a hieroglifák. Egyiptomot egymás után keresték fel főleg brit látogatók, amatőr régészek, akik zsákmányként mutogatható múmiákkal tértek haza. Aki nem jutott el Egyiptomig, Angliában szerezte be a múmiát, ezek többsége azonban hamisítvány volt.
Ilyen hamisítvány a Vatikáni Múzeumban őrzött két kisméretű múmia is. Egyedül a kötözéshez használt tekercs származik a Krisztus előtti 2. évezredből. A kötés rögzítéséhez használt gyanta azonban nem egyiptomi, hanem európai.
Azt nem tudni, hogy a Vatikáni Múzeum honnan és kitől vásárolta a mostanáig eredetinek hitt múmiákat. A múzeum vizsgálata szerint további negyven hamisított múmia van más olasz és európai múzeumok egyiptomi gyűjteményeiben. Kettő Firenzében, egy Milánóban, négy Torinóban, egy Velencében és kettő Litvánia egyiptomi múzeumában.