A két ünnep közé befér egy elnökválasztás

December 28-án elnökválasztást tartanak Horvátországban. Mit kell tudni déli szomszédunkról?

A volt jugoszláv tagköztársaság az Adriai-tenger keleti partján fekszik, Szlovéniával, Magyarországgal, Szerbia vajdasági területével, Bosznia-Hercegovinával és Montenegróval határos. Területe 56 594 négyzetkilométer, a közel 4,5 milliós népesség 90,4 százaléka horvát, 4,4 százaléka szerb, 5,2 százaléka más (többek között magyar) nemzetiségű. A lakosság 86,3 százaléka római katolikus, 4,4 százaléka ortodox és 1,3 százaléka mohamedán. A főváros a 700 ezres Zágráb, a hivatalos nyelv a horvát, a hivatalos fizetőeszköz a kuna.

Gazdaság

Horvátország gazdasága még ma is az egyik legfejlettebb az egykori jugoszláv tagköztársaságok közül, azonban a föderáció szétesésekor kitört többéves háború súlyos károkat okozott. A növekvő idegenforgalom volt a 2000-2007 között megindult fejlődés motorja, a recesszióból való kilábalás alapja. A 2008-ban kezdődött globális pénzügyi válság miatt a növekedés lelassult, a 2009 óta tartó recessziót súlyosbítják a magas munkanélküliségi adatok, a regionális fejlődés egyenetlenségei és a külföldi beruházások alacsony szintje. A kormánynak csökkentenie kell az államadósságot, s folytatni - az eddig nem túl eredményes - privatizációt. Az utóbbi évek gazdasági válságának negatív hatásai jelentősen rontották a gazdasági mutatókat: a korábbi évekhez hasonlóan 2013-ban sem sikerült gazdasági növekedést produkálni, a recesszió 1 százalékos volt. Tavaly a munkanélküliség a korábbi évekhez képest is rekordmagasságúra, 21,6 százalékra ugrott, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 17 800 dollár, az inflációs ráta 2,2 százalékos volt.

Történelem

Az I. világháború befejezése után, 1918-ban alakult meg a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság. Az 1929-től Jugoszlávia, majd 1945. november 29. után Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnevezésű államföderációban Horvátország - a hozzá csatolt Dalmáciával együtt - a hat tagállam egyike volt. A kelet-európai rendszerváltási folyamatban a jugoszláv államszövetség szétesett, a Horvát Köztársaság 1991. június 25-én egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, s emiatt a Jugoszláv Néphadsereg háborút indított ellene. Az ország függetlenségét nemzetközileg 1992. január 15-én ismerték el. Horvátország 2009. április 1-jén csatlakozott a NATO-hoz, 2013. július 1-jén pedig az Európai Unióhoz.

Államszervezet

Az 1990. december 22-én elfogadott, s többször (legutóbb 2013 decemberében népszavazással) módosított alkotmány értelmében a köztársaság élén a közvetlenül, öt évre választott és egyszer újraválasztható elnök áll, aki egyben a hadsereg főparancsnoka is. A tisztséget 2010 februárja óta Ivo Josipovic tölti be. A törvényhozó hatalom letéteményese az egykamarás Nemzetgyűlés (Sabor), amelynek tagjait négy évre, többségi szavazattal, pártlistákról választják. A 151 képviselői helyből 8-at a horvátországi nemzetiségek, köztük a magyarok kapnak meg. A legutóbbi, 2011. december 4-én megtartott parlamenti választásokat a Horvátországi Szociáldemokrata Párt (SDP) vezette koalíció nyerte meg, s 80 hellyel többséget szerzett a törvényhozásban. A választások után, 2011 decemberében a jelenleg is hivatalban levő Zoran Milanovic alakított kormányt.

Választás

A most esedékes hatodik elnökválasztáson a Horvátországban bejegyzett politikai pártok - egy vagy több politikai párt együtt - vagy a választók állíthattak jelölteket, amihez legalább 10 ezer támogatói aláírást kell összegyűjteni. Az államfői szék megszerzéséért négy jelölt verseng, köztük a jelenlegi elnök, Ivo Josipovic. Közvélemény-kutatások szerint az első fordulóban egyetlen jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint felét. Az esetleges második fordulót 2015. január 11-én tartják a két legtöbb voksot begyűjtő jelölt részvételével.