Autópályadíjakban inkább a nyugati nyitás érvényesül

Cars and trucks blocked on the highway D1 from Bratislava to Trnava which was closed by the police due to mass accidents of some 60 vehicles 30 December 2005 when the central and western Slovakia was hit by a heavy snowstorm. autópálya
Cars and trucks blocked on the highway D1 from Bratislava to Trnava which was closed by the police due to mass accidents of some 60 vehicles 30 December 2005 when the central and western Slovakia was hit by a heavy snowstorm. The airport of Bratislava is unfit for planes to land or take-off. PHOTO Martin Baumann
Vágólapra másolva!
Szomszédaink közül inkább a tőlünk nyugatabbra fekvő példákat követi a kormány terve, hogy január 1-jével fizetőssé teszik a város környéki körgyűrűt és az autópályák bevezető szakaszait. Ausztriában és Szlovéniában is fizetősek ezek az utak. Az északi és déli szomszédok nagyvonalúbbak, a keletiekkel viszont nehéz az összehasonlítás.
Vágólapra másolva!

Pozsonyban, Szlovákia fővárosában nincs körgyűrű, amit meg lehetne sarcolni, igaz, az autópályák a Pozsony környéki szakaszai ingyenesek. A D1-es és D2-es autópályákon a városközponttól körülbelül 25 kilométeres távolságban kezdődnek a díjfizetős szakaszok. Az autópályadíjat matrica vásárlásával lehet leróni, tíznapos, egyhónapos, és egyéves matrica van, amelyek ára a 3,5 tonna alatti járművekre 10, 14, illetve 50 euró (3000, 4300, 15 300 forint).

Téli dugó a D1-esen Pozsony közelében Forrás: AFP/Martin Baumann

Szlovákiától keletre, Ukrajnában egyelőre nincs miért fizetni: az ország útjainak katasztrofális állapotát csak elenyésző mértékben enyhíti autópálya: Kijev és a város nemzetközi reptere, Boriszpol között, illetve keleten, Harkovtól Dnyipropetrovszkig. Az ukrán fővárost tehát egyelőre nem veszi körül semmilyen magasabb rendű út (alacsonyabb rendű sem), vagyis az útdíj is tárgytalan.

Más a helyzet Romániában. Autópályákból ugyan másik keleti szomszédunk sincs eleresztve (eddig a Bukarestből Pitestibe, Ploiestibe, illetve Constantába vezető aszfaltcsík készült el), a helyi osztályozás viszont megkülönböztet nemzeti és európai utakat, amelyek használatáért ugyancsak pénzt kérnek – a legrövidebb előfizetés az egyhetes, ez 3 euróba (900 forint) kerül. Nemzeti útnak minősül, így fizetős a Bukarest körül szinte teljesen szabályos kört leíró kétsávos is - vagyis a román M0-s -, igaz a díjtétel nem kifejezetten erre a szakaszra vonatkozik.

Autópályaépítés Romániában Forrás: AFP/Daniel Mihailescu

Sokkal nagyvonalúbbak Szerbiában és Horvátországban, a logika pedig mindkét országban ugyanaz: az egyébként kapus rendszerben működő autópálya-hálózat Belgrádhoz és Zágrábhoz közeledve ingyenessé válik – az utolsó fizetőállások a két város központjától 10-20 kilométerre vannak –, vagyis az agglomeráció lakói, illetve az autópályát váltó sofőrök nem kell, hogy fizessenek az elkerülő szakaszokon.

Zágráb-környéki térképünkön az ingyenes szakaszokat, illetve a belépési pontokat jelöltük.

A szerb autópálya-kezelő térképén is szembetűnő ez a logika.

Szlovéniában már nem ennyire elnézőek, az ottani hálózatnak nincs ingyenes szakasza. Vagyis a helyi rendszer inkább az osztrák, semmint a volt jugoszláv példákra hajaz.

Díjfizető kapu Szlovéniában Forrás: hemis.fr/Frumm John

Ausztriában ugyanis minden autópálya fizetős. A Bécset dél felől elkerülő, 38 kilométer hosszú A21-es, valamint a városi szakaszokkal rendelkező S1, A22, A23, S2 sem ingyenes. Aki ezeken szeretne autózni, matricát kell vásároljon, amely a teljes osztrák autópálya-hálózatra érvényes. Az ingázók számára nincs külön matrica. A 3,5 tonna alatti járműveknek a tíznapos matrica 4,9 euró (1500 forint), a két hónapos 24,8 euró (7600 forint), az egyéves 87,7 euróba (27 000 forint) kerül.

Díjfizetésre emlékeztető tábla Ausztriában Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Karl-Josef Hildenbrand