Esernyős forradalom árnyékolja be a magát ünneplő Kína örömét

GettyImageRank3 TOPSHOTS
A pro-democracy demonstrator gestures after police fired tear gas towards protesters near the Hong Kong government headquarters on September 28, 2014. Police fired tear gas as tens of thousands of pro-democracy demonstrators broug
TOPSHOTS A pro-democracy demonstrator gestures after police fired tear gas towards protesters near the Hong Kong government headquarters on September 28, 2014. Police fired tear gas as tens of thousands of pro-democracy demonstrators brought parts of central Hong Kong to a standstill on September 28, in a dramatic escalation of protests that have gripped the semi-autonomous Chinese city for days. AFP PHOTO / XAUME OLLEROS
Vágólapra másolva!
Miközben a népi Kína fennállása 65. évfordulójának megünneplésére készül, Hongkongban egyre duzzad a pekingi önkény elleni tiltakozók tábora. Lassan húsz éve gyűlő feszültség került felszínre a 2017-es kormányzóválasztás jelöltjeinek korlátozása miatt. A mozgalmat sokan már esernyős forradalomként emlegetik.
Vágólapra másolva!

Ezrek táboroznak az utcákon Hongkongban, ahol mind nagyobb területet foglalnak el a demokratikus jogokért tüntető diákok. Csendesen tiltakoznak, de több helyen barikádokat emelnek. Megbénult a közlekedés, és sok üzlet zárva maradt. A rendkívüli helyzet miatt elmarad az október elsejei nemzeti ünnepre szánt tűzijáték is. A hétmilliós város érintett terein erős a rendőri jelenlét, de a hatóságok egyelőre visszafogottak. A rendőrség központjánál ezer tüntető néz farkasszemet a pajzsos, sisakos rendőrökkel.

„A Demokráciáért harcolunk/Elnézést a kényelmetlenségért” – olvasható a tüntetők egyik transzparensén. A mentegetőző hangnem azonban félrevezető, a tüntetők a Foglald el a központot! (Occupy central) aktivistái rendkívül eltökéltek. Napok óta az utcán vannak, és dacolnak a könnygázzal oszlató rendőrökkel is.

Forrás: Angelo Costadimas

Az esernyős forradalom

A tüntetésnek már jelképe is van: a tüntetők eredetileg az erős napsütés ellen cipeltek magukkal esernyőket, de ezekkel igyekeztek védeni magukat a rendőrség hétvégén rájuk lőtt könnygázgránátjaival szemben is. Újabban egyre több helyen tűnik fel az esernyős motívum: interneten terjedő képeken, plakátokon, grafikákon. Valaki esernyős mozgalomnak, mások egyenesen esernyős forradalomnak keresztelték a tüntetéseket.

Forrás: AFP/Xaume Olleros

A felületes szemlélő számára hirtelennek tűnhet a hétmilliós város központját megszálló diákok fellángolása, de régóta izzik az elégedetlenség. A volt brit gyarmat lakosaiban Kínához visszakerülésük, 1997 óta gyűlik a feszültség. A pekingi kormány ugyanis érzéketlennek mutatkozik még korlátozott politikai jogaik tiszteletben tartásával szemben is.

Tiltakozások sorozata

Azóta folyamatosak a politikai csaták és a heves viták a parlamentet helyettesítő hongkongi törvényhozó bizottság tagjainak választása idején. Ezek a csatározások az idő múlásával egyre intenzívebbé váltak. Annyira, hogy 2003-ban félmillióan vonultak az utcára a "23-as törvénycikknek" nevezett rendelkezés ellen, amely arra adott lehetőséget a hatóságoknak, hogy a kínaihoz hasonló szigorral lépjenek föl a hazaárulónak minősített politikai és vallási csoportosulásokkal szemben.

2012-ben az oktatási törvény átalakítása ellen tiltakozva gyűltek össze tízezrével a helyi szülők. Sokan kisgyerekükkel együtt tüntettek az általuk agymosás jellegűnek tekintett új általános iskolai tantervvel szemben. Végül mindkét javaslat esetében sikerült meghátrálásra bírniuk a kormányt, de a kormányzóválasztás már más tészta. Pedig emiatt is voltak már tíz éve is jelentős tüntetések: 2004-ben 250 ezren követeltek szabad kormányzóválasztást.

Keddi utcakép Hongkongban Forrás: AFP/Philippe Lopez

A mostani tüntetéseket közvetlenül az váltotta ki, hogy a 2017-es kormányzóválasztáson kínai utasításra csak olyan jelöltek indulhatnak, akiket egy 1200 tagú bizottság hagyja jóvá személyét. A mozgalom szabad jelöltállítást követel, de Peking lezártnak tekinti ezt a kérdést.

Oda az „egy ország két rendszer”

Nem bíznak már az emberek az „egy ország két rendszer” Teng Hsziao Ping volt pártfőtitkár által lefektetett eszméjében – írta a South China Morning Post hongkongi lapban egy hongkongi politikai elemző. A legutóbbi felmérések szerint a helyiek 56 százaléka ábrándult ki az eszméből, és csak 38 százalékuk hisz még benne.

A kiábrándultság érzetéhez a demokratikus félelmek mellett több tényező is hozzájárul a Guardian szerint:

  • Peking a következő ötéves tervében alaposan ki szeretné aknázni Hongkong pénzügyi szerepét;
  • a Kína felől érkező bevándorlás egyre inkább veszélyezteti a városállam egyedi kultúráját és identitását;
  • felnőtt egy új, függetlenül gondolkodó generáció;
  • sokan elutasítják a régimódi, hitelét vesztett egypártrendszert.
Mobiltelefonok fénye hétfő este Forrás: AFP/Xaume Olleros

Az idézett hongkongi lap szerint a tüntetések gyökere abban rejlik, hogy Hongkong egyre inkább másként tekint magára és a világban betöltött helyére, és ha most nem is járnak majd sikerrel, hosszabb távon biztosan elérik céljukat.

A Guardian szerint Hszi Csin-ping kínai elnöknek komoly fejfájást okozhat a hongkongi dilemma. Egyre nagyobb globális figyelem övezi az esernyő forradalmat, és sokan tekintik egy újabb Tienanmen térnek, így nem engedheti meg magának, hogy túl kemény legyen. Ha viszont nem elég határozott - ami eleve nem jellemző vezetési stílusára elég csak Tibetre vagy Hszincsiangra és az ujgurokra gondolni – akkor párbeli belső ellenfelei kapva-kapnának kudarcán. Ráadásul a jelenleg Hongkong központjára korlátozódó és az anyaországban keményen cenzúrázott tüntetések (ott csak a kínai kormány melletti támogató megmozdulásokról adtak le hírt), könnyen túlterjedhetnek a város központi kerületén.