Egy kalap alá vette Magyarországot Egyiptommal az Economist

Vágólapra másolva!
A civil szervezetekkel szemben durván fellépő államok csoportjába.
Vágólapra másolva!

Egyiptommal együtt emlegeti Magyarországot az Economist gazdasági lap internetes kiadása. A lap a civil társadalom ellen hatalmi eszközökkel fellépő kormányokról közölt összeállítást szombaton.

- olvasható a lapban, amely szerint elsősorban a demokráciát népszerűsítő civilek vannak veszélyben, de más témákkal foglalkozókat - mint például a közegészségügy – is érint a leszámolási hullám.

Az Economist az International Centre for Non-Profit Law (kb. nemzetközi civil jogi központ) vezetőjét, Douglas Rutzent is idézi, aki úgy hívja a jelenséget, hogy

és két fajta államot különbözet meg: azokat, ahol a meglévő jogi eszközök felhasználásával lépnek fel durván a civilek ellen, és azokat, ahol új törvényeket hoztak, vagy fognak elfogadni a közeljövőben, hogy jobban kézben tarthassák őket. Az Economist egy kalap alá veszi Magyarországot, és

  • Azerbajdzsánt,
  • Mexikót,
  • Pakisztánt,
  • Oroszországot,
  • Szudánt,
  • Venezuelát,
  • Bangladest,
  • Egyiptomot,
  • Malajziát,
  • Nigériát
  • Üzbegisztánt,
  • Etiópiát.

A civilekkel való leszámolás gyökereit az ukrajnai narancsos forradalomig vezetik vissza, amelyben komoly szerepet játszottak ezek a csoportok. Külön kiemelik a Soros György üzletember által alapított Open Society Institute-t (Nyílt Társadalom Intézet), és hopgy a folyamatot Vlagyimir Putyin indítgotta Oroszországban.

A cikk elején pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök nagy vihart kavart tusványosi beszédét idézik: „Világossá kell tenni, hogy itt nem civilekkel állunk szemben, nem civilek jönnek velünk szemben, hanem fizetett politikai aktivisták, akik külföldi érdekeket próbálnak Magyarországon érvényesíteni”. Megemlítik a Norvég Civil Támogatási Alap pénzeit elosztó szervezetekkel szembeni hatósági akciókat is.