Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ahogy az a keddi, a washingtoni kongresszus vezetőivel folytatott megbeszélés után várható volt, az amerikai elnök szerda esti televíziós beszédében az Iszlám Állam elleni szélesebb katonai beavatkozást jelentett be. Ennek lényege, hogy ha szükséges, Szíriára is kiterjesztik a légicsapásokat, az ország keleti része ugyanis jórészt a dzsihádista szervezet kezén van.
Barack Obama hangsúlyozta, hogy – bár az Iszlám Állam megsemmisítése terén azonosak az érdekeik a damaszkuszi vezetéssel – a „saját népét terrorizáló Aszad-rezsimmel” kizárt bármilyen együttműködés, inkább a „mérsékelt szír szervezeteket” fegyvereznék fel.
Arról azonban továbbra sem adott semmilyen felvilágosítást, hogy pontosan mely szervezetekre gondol, illetve hogy szír viszonyok között ki/mi számít mérsékeltnek.
Azt viszont újra elmondta: örülni fog, ha az amerikai törvényhozás támogatja a törekvéseit, de enélkül is megvan a felhatalmazása az Iszlám Állam megtámadására.
Az AP szerint a helyzet ennél egy fokkal bonyolultabb. Az amerikai hírügynökség a – 9/11-es évforduló előestéjén tartott – beszédet elemezve megjegyzi: bár Obama nem beszélt arról, miért érzi magát feljogosítva egy, akár évekig is elhúzódó katonai akció megindítására, washingtoni illetékesek szerdán egy 2001-es és egy 2002-es kongresszusi határozatra hivatkoztak. Az előbbi George W. Busht hatalmazta fel arra, hogy „minden lehetséges eszközt bevetve” harcoljon 9/11 elkövetői ellen – a gyakorlatban ezzel az afganisztáni háborúnak ágyaztak meg – , de apró szépséghiba, hogy Obama annak idején mindezt hevesen ellenezte, 2013-ban pedig jelezte: finomítaná, végül pedig hatályon kívül helyezné a határozatot.
A 2002-es döntés az iraki invázió megindítására hatalmazta fel a Bush-adminisztrációt, ezt viszont Obama nemzetbiztonsági tanácsadója, Susan Rice nevezte „idejét múltnak” egy tavalyi beszédében. Az ellentmondást a jelek szerint az elnök most – afféle húzd meg-ereszd meg taktikát alkalmazva – úgy próbálja meg feloldani, hogy az Iszlám Állam elleni légicsapásokhoz nem kér engedélyt, míg a szír „mérsékeltek” felfegyverzéséhez csak kongresszusi felhatalmazással kezdene neki.
Obama másik vitatható mondata, hogy amerikai szárazföldi erők nem vesznek részt az IÁ elleni harcban. Való igaz, hogy az afganisztáni és a 2003-as iraki invázióhoz nem lehet mérni a mostani amerikai szerepvállalást, de mivel az elnök jelezte, hogy – a meglévő 1000 mellé – újabb 475 katonát küld „az iraki hadsereg kiképzésére”, nem lehet kijelenteni, hogy az amerikai katonák nem kerülnek harci helyzetbe, hiszen egy terrorszervezet ellen harcoló hadseregnek nyújtanak segítséget.
Azt pedig ezek után nehéz elképzelni, hogy ne kerüljenek közel a frontvonalakhoz, ott pedig, ha szükséges, ne lőjenek vissza. Az elnök ezt közvetve el is ismerte, hiszen úgy fogalmazott: „Bármilyen katonai akció kockázatokat rejt azok számára, akik azt kivitelezik.”
