Skócia: menni vagy maradni?

The Saltire, the flag of Scotland flies above the Union flag at the site of the Auld Acquaintance cairn which is being constructed at a site on the banks of the River Sark in Gretna in Scotland, which is thought to be the historic border between Scotland and England, taken on August 17, 2014. A month to the day until Scotland votes on whether to split from Britain, opinion polls Monday showed the pro-independence camp gaining ground as First Minister Alex Salmond insisted his side had a "spring in their step". But the polls still showed a strong lead for the 'No' camp ahead of the vote on September 18, suggesting voters are on course to reject independence. Debate in the campaign has so far focused on Scotland's economy, particularly on the currency post-independence. AFP PHOTO/ANDY BUCHANAN

Szeptember 18-án nagyjából 4,2 millió választót várnak az urnákhoz Skóciában, egyetlen eldöntendő kérdésre kell válaszolniuk: „Független ország legyen-e Skócia?”. Egyelőre annyi biztos, hogy az „igen” megannyi további kérdést vet föl.

Alig másfél héttel a skót függetlenségi népszavazás előtt a három nagy brit párt, a konzervatív, a liberáldemokrata és a Munkáspárt is egy emberként kampányol az unió, vagyis az Egyesült Királyság egyben maradása mellett. Hirtelen minden sürgőssé vált nekik, a legfrissebb felmérések szerint ugyanis először fordult elő, hogy csekély többségbe kerültek az elszakadáspártiak, a referendumon tehát nagy valószínűséggel a bizonytalanok tábora lesz a mérleg nyelve. A YouGov közvélemény-kutatása szerint jelenleg a megkérdezettek 47 százaléka függetlenedne Londontól, 45 százalék pedig maradna az unióban. Bár a felmérésbe bevont 1084 fő nem biztos, hogy elég a reprezentatív mintához, a többi cég felméréseivel összevetve annyi legalábbis kijelenthető, hogy a különbség jelenleg hibahatáron belüli.

Miről döntenek?

A skót kormány élén álló első miniszter, Alex Salmond szerint a jelenlegi berendezkedés már nem megfelelő, Skóciának le kell vetnie a Londonban ráadott „bilincseket”, ráadásul a független ország a világ egyik legtehetősebb állama lehet. Salmond ezt elsősorban az északi-tengeri olajkincsből származó bevételekre alapozza, csakhogy ezzel több probléma is van. Az ugyan igaz, hogy Edinburgh szerint csak 2018-ig mintegy 57 milliárd font (22,5 billió forint) folyhat be az olajból, csakhogy a tengerfenék alatt lévő ásványkincs nagy részét (a 64 milliárd hordóból 40-et) már kitermelték, így erre a bevételre legfeljebb a következő három-négy évtizedben alapozhatnak.

Olajfúró torony az Északi-tengeren. Véges jövedelem Forrás: AFP/Andy Buchanan

A másik sokszor emlegetett probléma a valutakérdés. Salmond már többször jelezte, hogy szeretnék megtartani a fontot, hiszen ez a legkényelmesebb megoldás: nincs árfolyamkockázat, olcsó lenne a hitelezés és a kötvénykibocsátás, a Bank of England maradna a jegybank, illetve felügyelő funkciókat is ellátna, ráadásul kivédenék vele mindazt a bizonytalanságot, amit az új skót valuta jelentene. További érv, hogy a leendő független Skócia a kereskedelme 65 százalékát a „maradék” Egyesült Királysággal folytatná, a közös valuta így ebben sem utolsó szempont.

A brit kormány elutasítja az elképzelést. London álláspontját – a valutaunió hátrányait – még februárban foglalta össze a kincstár vezetője, Sir Nicholas Macpherson. Emlékeztetett arra, a skót kormány nem zárta ki annak lehetőségét, hogy egyszer más valutára vált, márpedig „a sikeres pénzügyi uniók azon a már-már egyetemes meggyőződésen alapulnak, hogy visszafordíthatatlanok”. További aggály, folytatja Macpherson, hogy az Egyesült Királyság krízis esetén továbbra is köteles lenne segíteni a skót pénzügyi szektort, míg fordított esetben ezt aligha lehet elvárni, hiszen elképzelhetetlen, hogy Skócia képes legyen konszolidálni egy nála csaknem tízszer nagyobb gazdaságot. A kincstárigazgató végül felveti, hogy

súlyos gondok vannak az edinburghi pénzügyi fegyelemmel is, amely ráadásul a kelleténél jobban függ egy hosszú távon kiszámíthatatlan bevételtől: az olajtól.

Vagyis London számára csak kockázatokat jelentene az elszakadás, nem csoda hát, hogy Salmond ezt erőlteti.

Alex Salmond szónokol. Csak attól függetlenedne, amitől kényelmes Forrás: AFP/Andy Buchanan

Ha mégsem sikerülne megtartani a fontot, kézenfekvő megoldás lehetne az euró bevezetése, de a skótok e téren is kétfelé játszanak: szeretnének belépni az Európai Unióba, az eurót viszont nem tervezik bevezetni. Csakhogy a tagságnak ma már ez feltétele, de erről is csak az után kezdődhetne vita, hogy az EU mind a huszonnyolc tagállama áldását adná a skót tagságra, ami minimum kérdéses – Spanyolország például aligha akarná ezzel ösztökélni a katalánokat.

Egyenlőtlen kockázatok

„A skót függetlenségnek gyakorlatilag nincsenek előnyei az Egyesült Királyság számára: elvesztené lakossága 8, GDP-je 10 százalékát, területe egyharmadát, rajta a tengeri olaj- és gázmezőkkel. A belső zsugorodás mellett a nemzetközi porondon is csökkenne a súlya, emellett várható a londoni belpolitika felborulása, hiszen a Munkáspárt jelentős szavazóbázist veszítene, illetve a veszélyes dominóhatás indulhat meg a többi régióból is” – mondta az Origo kérdésére Vida Krisztina, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa, aki ugyanakkor a skót kockázatokat is megemlítette: kiválnának a világ hatodik legnagyobb gazdaságából, valutabizonytalanság állna fenn, nehézkes és költséges lenne a belső intézményrendszer kiépítése, továbbá a nulláról indulnának a nemzetközi kapcsolatokban, fontos pozíciókat (ENSZ BT, G20) elvesztve. Nem lenne automatikus a NATO-tagság sem, az EU-hoz hasonlóan várhatóan oda is újra csatlakozni kell.

Nem lenne automatikus a brit pozíciók átmentése Forrás: AFP/Andy Buchanan

Az elszakadást ellenzők kampánya, az Alistair Darling által vezetett Better Together (Jobb Együtt) éppen ezekre – vagyis a nagyhatalmi státusz elvesztésére – próbál apellálni, London pedig újra elhúzta a mézesmadzagot a skótok előtt, mondván: tovább nőne az unión belüli önállóságuk, ha maradnának. Anélkül, hogy ezt részletezték volna, Salmond azonnal jelezte: az ajánlat egy utolsó pillanatban elsütött „vesztegetés”, a népszavazás pedig nem az amúgy már megígért további jogokról, hanem a függetlenségről szól.

Az unió jelenlegi határai Forrás: Origo

A népszavazás számokban

Szeptember 18-án az 5 milliós Skócia 4,2 millió választópolgára reggel 7 órától este 8-ig adhatja le szavazatát. Mindenki voksolhat, aki elmúlt 16 éves és Skócia területén élő brit vagy nemzetközösségi állampolgár. Azaz a választójog területi és nem etnikai alapon jár. Ebből következik, hogy az „anyaországon” kívül élő 800 ezer skót nem szavazhat, a Skóciában élő több mint 470 ezer angol, walesi és északír ellenben igen.

Ha a népszavazáson az elszakadás mellett döntenek, szeptember 19-étől hosszú tárgyalássorozat indul, mindenekelőtt a londoni kormánnyal, amely jelezte, elismeri a szavazás tényét és eredményét – II. Erzsébet királynő nem foglalt nyíltan állást, sajtóhírek szerint azonban „vannak aggodalmai” az esetleges szétválás miatt. Ha minden a holyroodi vezetés tervei szerint halad, a független Skóciát 2016 márciusában kiálthatják ki.

A referendum okozta feszültség és bizonytalanság miatt az angol font tíz hónapos mélypontjára esett a dollárral szemben.

Legkorábban 2016-ban lehet független állam Forrás: AFP/Andy Buchanan

20. századi igény

Az 1707 óta létező (II. Vilmos uralkodása után megalkotott) unióban komolyabban csak az utóbbi évtizedekben merült fel a skót függetlenség kérdése. Az 1970-es évek végén törekvések kezdődtek a „devolution” (nagyobb autonómia, több hatáskör átadása Londonból Edinburgh-be) irányába, de ennek csak az 1990-es évek elejére lett komolyabb fejleménye. Az első Skócia-törvény 1998-ban született (Scotland Act), a második 2012-ben. Így jöhetett létre 1999-ben az önálló skót parlament és kormány jelentős hatáskörökkel, amelyeket azonban Westminster bármikor módosíthat. Az ezt követő választásokon a Skót Nemzeti Párt egyre jobb eredményeket ért el, 2011-ben már jelentős többséggel a háta mögött alakított kormányt Alex Salmond első miniszter, aki hamarosan beindította a népszavazási folyamatot.