Putyin mosolyog, és közben épp hülyét csinál mindenkiből

orosz szankciók, ukrajna, Barack Obama
US President Barack Obama speaks about the situation in the Ukraine during a meeting with Israeli Prime Minister Benjamin Netanyahu in the Oval Office of the White House in Washington, DC, March 3, 2014. AFP PHOTO / Saul LOEB
Vágólapra másolva!
Bénultan fogadták a nyugati hatalmak Moszkva legújabb akcióját Ukrajnában, és az egy helyben toporgásuk aligha rettenti el Oroszországot attól, hogy tovább szítsa a feszültséget a kelet-ukrajnai városokban. A szankciók nem mentették meg a Krím félszigetet, és egyelőre sem az amerikai, sem az uniós tisztségviselőknek nem jut eszükbe más most sem, amikor Vlagyimir Putyin már Kelet-Ukrajnát nézte ki magának.
Vágólapra másolva!

A kelet-ukrajnai események tempójából ítélve egyelőre nem úgy tűnik, hogy az Európai Unió vagy az Egyesült Államok irányítana bármit is. Miközben a hétvégén több kelet-ukrajnai városban is ismeretlen – Kijev és Washington szerint orosz irányítás alatt álló – fegyveresek különösebb ellenállás nélkül foglalták el sorra a kormányzati és rendőrségi épületeket, addig Kijev és a nyugati hatalmak továbbra is csak futnak az események után, és rendületlenül egyeztetnek.

Egy, az orosz hadsereggel foglalkozó szakértő szerint a nyugati hatalmak még mindig „stratégiai sokkban” vannak, és a mostani válságból kiderült, hogy nem ismerték fel, hogy Oroszország potenciálisan mekkora veszélyt jelenthet Kelet-Európára. „Csak kéztördelést és feszengést látunk” – értékelte a BBC-nek az eddigi reakciójukat.

Barack Obama az ukrán helyzetet ismerteti Forrás: AFP/Saul Loeb

Pedig a mostani helyzet ismerős lehet, nem is olyan rég Oroszország hasonló módszerekkel szállta meg a Krím félszigetet. A témát akkor is megfuttatták az ENSZ BT-ben, ahol azonban a szokásos közlemények megfogalmazásán kívül érdemi döntés nem született. Az EU és az Egyesült Államok válaszcsapása szankciókban merült ki, egyebek között kitiltottak a területükről egyes orosz politikusokat, és zárolták az orosz elnök belső köreihez tartozó néhány ember Nyugaton lévő vagyonát. (A gazdasági fenyegetések beváltásának lehetséges következményeiről itt olvashat.)

Oroszországot azonban ez nem rengette meg. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter például egy interjúban így beszélt a nyugati büntetőintézkedések hatásfokáról: "Nem akarom azt mondani, hogy a szankciók nevetségesek, és hogy egyáltalán nem törődünk velük; ezek nem kellemes dolgok [...] de keményebb időket is átéltünk már." Moszkva azért nem hagyta szó nélkül a szankciókat: Vlagyimir Putyin kitiltott Oroszországból több amerikai tisztségviselőt, köztük Harry Reid és John McCain szenátort is.

A kijevi hatóságok hetek óta tartottak attól, hogy a Krím után Oroszország Kelet-Ukrajnát is lerohanja, a nyugati hatalmak pedig ugyancsak hetek óta újra és újra felszólították Oroszországot, hogy vonja vissza a csapatait az ukrán határtól. Mit lépnek most, és elrettenthetik-e egyáltalán Oroszországot attól, hogy megismételje a krími forgatókönyvet?

Lehetne keményebb is

Az amerikai szankciók nemcsak az oroszokat, hanem a harciasabb hozzáállást szorgalmazó John McCain szenátort sem hatották meg. „Az isten szerelmére, legalább adjunk nekik valami könnyebb fegyverzetet, hogy meg tudják védeni magukat!” – fakadt ki a CBS televízió egyik műsorában a republikánus politikus. McCain nem titkolta, hogy kit tart felelősnek a nem túl hatékony amerikai válaszlépésekért: „Hol van az Egyesült Államok elnöke? Nem kellene határozottan és erélyesen felszólalnia?” Szerinte az orosz elnök „most épp maximális sebességgel száguldozik a sztrádán, és nincs semmi jele annak, hogy bárki is megbüntetné ezért”. Oroszország lényegében lerohanta Ukrajnát, ehhez képest még mindig tagja például a G8-as csoportnak – hozott példát John McCain, aki szerint Moszkvát valószínűleg felbátorítja az a félénkség és határozatlanság, amellyel a nyugati hatalmak kezelik a helyzetet.

Vlagyimir Putyin a Krím félsziget bekebelezését ünnepeli a krími miniszterelnökkel és házelnökkel Forrás: AFP/Sergei Ilnitsky

Egy magas rangú amerikai tisztségviselő a Daily Beastnek azt mondta, hogy az orosz haderő legutóbbi akciói szinte sokkolták az Obama-kormányzatot, bár az Oroszországgal közelebbről foglalkozó tisztségviselőket annyira nem lepte meg a fejlemény. A név nélkül nyilatkozó forrás szerint az eredeti terv az volt, hogy megvárják az EU és az Egyesült Államok, valamint az orosz és az ukrán kormány csütörtökön esedékes genfi egyeztetését, és csak ez után kezdenek el tárgyalni az újabb lépésekről.

Az új fejlemények egyelőre ismét a régi reflexet indították be az amerikaiakban: egyre többen és egyre hangosabban kezdtek fenyegetőzésekbe. John Kerry amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy az Egyesült Államok kész kiterjeszteni a szankciókat, és Oroszországnak „további következményekkel” is kell számolnia. Washingtoni források szerint az új szankciók az energia-, a bányászati és a bankszektort is érinthetik.

Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet abba kapaszkodott, hogy az orosz rubel árfolyama az eddigi szankciók következtében példátlan mélységbe zuhant, a tőzsdei részvények értéke 20 százalékkal csökkent, és hogy a befektetők menekülnek Oroszországból. Vagyis a megoldás: még több szankció.

Ezeknek a sikeréhez azonban az európai országokat is meg kell győzni arról, hogy egységesen és határozottan csatlakozzanak a büntető intézkedésekhez. Ez annak ellenére sem lesz egyszerű, hogy sok európai vezető lelkesen beszél a szankciók szükségességéről.

Sok szállal kötődnek Oroszországhoz

A hétfőn összeült uniós külügyminisztereknek két kérdésben is dűlőre kellett jutniuk: egyrészt valamilyen közös álláspontot kellett volna kialakítaniuk arról, hogy pontosan mit is értenek Ukrajna orosz megszállása alatt, ami a látszat ellenére nem könnyű. A mostani épületfoglalások és az AK47-esekkel felszerelt ismeretlen fegyveresek masírozása Kelet-Ukrajnában hangsúlyos orosz jelenlétre utal, de hivatalosan még szó sincs arról, hogy Oroszország lerohanta volna Ukrajna keleti részét.

A felfegyverzett ismeretlenek gond nélkül bevették a kormányzati épületeket Kelet-Ukrajnában Forrás: AFP/Genya Savilov

A helyzetet tisztázná, ha a határt egyszer csak átlépnék az orosz tankok és az orosz katonák, de ez még nem történt meg. Az orosz tisztségviselők pedig tagadják, hogy Moszkvának köze lenne a kelet-ukrajnai városokban zajló konfliktusokhoz, és azt állítják, hogy a helyiek ragaszkodnak ahhoz, hogy a régió szoros kapcsolatban maradjon Oroszországgal. Amíg azonban nem tiszta a helyzet, addig egységes uniós álláspontot is nehéz lesz kialakítani arról, hogy pontosan mi zajlik Kelet-Ukrajnában, ki a felelős ezért, és milyen árat kell fizetnie érte.

Az Európai Bizottságnak nincs könnyű dolga akkor sem, amikor az uniós szankciókat mérlegeli, mivel a különböző tagállamoknak különböző gazdasági érdekeik fűződnek Oroszországhoz, és a kockázatokat is máshogy látják. Az EU-t rengeteg kereskedelmi szál köti Oroszországhoz, és az energiaellátása jelentősen függ a Gazprom exportjától. Nagy-Britannia otthont ad az orosz milliárdosoknak és a vagyonuknak, Franciaország pedig épp két hadihajót készül eladni Moszkvának.

Éppen ezért az uniós külügyminiszterek továbbra sem tudtak megállapodni olyan szankciókban, amelyek valóban mélyen érintenék Oroszországot. A hétfői találkozón a BBC szerint mindössze arról állapodtak meg, hogy bővítik azok listáját, akikkel szemben vízumtilalmat és bankszámla-befagyasztást rendelnek el az Európai Unióban.

Az oroszok megleckéztetése helyett tehát egyelőre inkább az ukránok megsegítéséről döntöttek a tagállamok képviselői. Hétfői találkozójukon jóváhagyták a március elején bejelentett egymilliárd euró értékű támogatást, és egyoldalú kereskedelmi kedvezményeket is adtak Ukrajnának. Hasonlóan jártak el Washingtonban is: Jacob Lew amerikai pénzügyminiszter és kijevi kollégája 1 milliárd dolláros készenléti hitelről állapodott meg.