Észak-Koreában gyártották, és onnan küldték Dél-Korea légterébe azt a három kisméretű pilóta nélküli kémrepülőgépet, amelyet a két ország határának közelében talált a dél-koreai hadsereg, közölte a szöuli védelmi minisztérium az első vizsgálatok eredményeit.
Az egyik kémrepülőgép körülbelül 200 fényképet készített a két ország határáról és a dél-koreai fővárosról, Szöulról. A felvételek között voltak olyanok, amelyek a szöuli elnöki hivatalról, valamint a határtérség katonai létesítményeiről készültek.
A védelmi tárca a vizsgálat során megállapította, hogy a gépek vázát polikarbonátból gyártották, ezért a radarok számára nehezen észlelhetők. Hatótávolságuk legfeljebb 200 kilométer, és óránkénti 100-120 kilométeres sebességgel képesek repülni, egy-két kilométeres magasságban.
A gépek nem tudnak azonnali képeket továbbítani a fogadóállomásra, és az általuk készített fotók minőségben nem jobbak a Google térképprogramja által használt, kereskedelmi műholdak által készített felvételeknél. A drónok gyártásához szükséges alkatrészeket egyebek mellett dél-koreai, amerikai, japán és cseh cégek gyártották, de Észak-Koreában eltüntették róluk a logókat és a gyártási számokat. Akkumulátoraikon észak-koreai írással van feltüntetve a lejárati idejük.
A gépek előre betáplált koordinátákat követve repültek a GPS műholdas helymeghatározó rendszer segítségével. A dél-koreai szakértőknek a gép adatai alapján még dekódolniuk kell azt, hogy pontosan honnan indították őket. Ebben külföldi szakértők is a segítségükre lesznek.
A dél-koreai hadsereg illetékesei és szakértők mindenesetre azt mondják, hogy ezek a korszerűtlen drónok nem jelentenek valós biztonsági veszélyt az országra nézve Észak-Korea hagyományos fegyvereihez, rakétáihoz vagy tüzérségi ütegeihez képest. A tárca szóvivője szerint vegyi vagy biológiai fegyverek szállítására sem igen alkalmasak, de megjelenésük miatt a dél-koreai hadseregnek sürgősen be kell szereznie olyan radarokat, amelyek alacsonyan repülő, kisméretű célok észlelésére képesek, illetve a megsemmisítésükre képes fegyverekre is szükség lenne, például az elnöki palota védelméhez.
Amennyiben a végleges vizsgálat során kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy valóban észak-koreaiak ezek a drónok, akkor Szöul panaszt tesz az ENSZ illetékes bizottságánál, amely a hatvan évvel ezelőtti koreai háborút lezáró tűzszünet betartását felügyeli.
A minisztérium közlése szerint a drónokra az elmúlt hetekben találtak rá a határtérség különböző pontjain, ami rávilágított a dél-koreai légvédelmi rendszer hiányosságaira.