Hogyan kaphatott Obama ekkora ütést Putyintól?

Vágólapra másolva!
Az amerikai elnök figyelmeztetett. Az orosz elnök úgy tett, mint aki meg sem hallja.
Vágólapra másolva!

Barack Obama elég egyértelműen jelezte aggodalmait pénteken. Azt mondta, „súlyosan destabilizáló” lenne Ukrajna területi épségének megsértése. Azt is mondta, hogy ha bármilyen katonai beavatkozás történik Ukrajnában, akkor „annak lesznek következményei”.

Vagyis nagyon röviden összefoglalva, az amerikai elnök azt mondta, baj lesz, ha az oroszok megtámadják Ukrajnát.

Néhány órával később Vlagyimir Putyin orosz elnök felhatalmazást kért és kapott az orosz törvényhozástól, hogy katonákat küldjön Ukrajnába. A felhatalmazás elég tág, Putyin egész Ukrajnában bevethet katonákat és annyi ideig, amíg szükségesnek tartja.

Vagyis nagyon röviden összefoglalva, az orosz elnök úgy gondolta, hogy egyáltalán nem érdeklik Obama aggodalmai.

Hozzá kell tenni persze, hogy az oroszok egyelőre még hivatalosan nem kezdték el a támadást. Még az is elképzelhető, hogy csak blöffről vagy egy erőfitogtatásról van szó. Bár igaz, hogy már eddig is voltak katonáik a Krím-félszigeten, és őket aktivizálták is az elmúlt napokban.

De hogyan történhet meg az, hogy valaki semmibe veszi a figyelmeztetését az Egyesült Államoknak, amely a hidegháború vége óta az egyetlen szuperhatalomnak számít? Ennek nyilván nagyon sokrétű okai vannak, de nézzünk gyorsan néhány kézenfekvő magyarázatot:

- Először is, ez a szuperhatalmi státusz sem ugyanaz már, mint volt mondjuk 15 évvel ezelőtt. Az Egyesült Államok katonai ereje ugyan még mindig a többszöröse a sorban utána következő országokénak, de a belső problémái miatt épp most küszködik azzal, hogy szerényebbre fogja hadi kapacitásait.

- Az Egyesült Államok látványosan visszafogottabb külpolitikára is váltott a 2000-es évek elejéhez képest. Ez megindult már George W. Bush második ciklusában, de igazán Barack Obama elnöksége alatt vált meghatározóvá. Obama világossá tette, hogy inkább a megroggyant amerikai gazdaság talpra állítására akar koncentrálni és nem fog költséges katonai akciókba bonyolódni külföldön.

- Obama elkövette azt a hibát, hogy tett olyan fenyegetéseket, amelyeket aztán nem váltott be. Szíria esetében azt mondta, hogy ha a szíriai kormányerők vegyi fegyvereket vetnek be, az a vörös vonal átlépését jelenti majd számára. Bár ez egyértelmű utalásnak tűnt egy katonai lépésre, Obama végül mégsem szánta el magát erre, amikor kiderült, hogy tényleg vetett be vegyi fegyvereket a szíriai kormány. Helyette egy diplomáciai műveletbe fogott, épp orosz segítséggel.

- Obama ciklusának elején meghirdették a „reset” vagyis újraállítás politikáját Oroszországgal szemben. Ennek a célja az lett volna, hogy az Egyesült Államok valódi partneri viszonyt alakítson ki az oroszokkal például a fegyverkezési kérdésekben. Ez a próbálkozás azonban nem sikerült, az amerikai-orosz viszony rég volt annyira rossz, mint most.