Az ukrán tüntetések legvéresebb napja

ukrajna kijev tüntetés 2014 február 18
Kijev, 2014. február 18. A kormányellenes tüntetők és rohamrendőrök összecsapásának egyik helyszíne, a Függetlenség tere Kijevben 2014. február 18-án. (MTI/EPA/Alekszej Furmar)
Vágólapra másolva!
Egy békésnek indult demonstráció több mint húsz ember halálát követelő összecsapássá alakult. A fővárost lezárták, a Függetlenség tere éjszaka is lángolt. Az ellenzék éjjel sem tudott megállapodni az államfővel, a nyugati országok egyelőre nem avatkoznak be, de Németország már nem tartja kizártnak, hogy az EU szankciókat vezessen be Ukrajna ellen. Ez történt kedd délelőtt óta Kijevben.
Vágólapra másolva!

Kedden este harckocsik indultak a kijevi Függetlenség téren, a Majdanon hónapok óta tüntető ellenzékiek ellen, miután délelőtt összecsapások kezdődtek az EU-párti demonstrálók és a rendőrök között. Huszonöt ember halt meg Kijevben a rendőrök és a kormányellenes tüntetők összecsapásaiban - közölte szerda reggel összesítésében az ukrán egészségügyi minisztérium.

A heves összecsapás egy békésnek szánt ellenzéki meneteléssel kezdődött, amely akkor durvult el, amikor néhány száz méterre a parlament épületétől rohamrendőrök tartóztatták fel a tüntetők menetét. Az összecsapásokban több rendőr és tüntető is meghalt.

A rendőrség délután hatig adott ultimátumot a tüntetőknek, hogy hagyják el a főteret, és szüntessék be az erőszakot. Az ultimátum lejárta után nem sokkal a rendőrök megkezdték a Majdanon a barikádok ostromát, páncélozott harckocsikat is bevetettek. Az ellentüntetők Molotov-koktélokkal, utcakövekkel, és több forrás szerint fegyverekkel válaszoltak az egyébként állítólag éles lőfegyvereket is bevető rendőröknek. Szerda hajnalra már húsz fölé emelkedett a halálos áldozatok száma, nagyjából ugyanannyi tüntető halt meg, mint amennyi rendőr.

A hatóságok szinte ellehetetlenítették a közlekedést a fővárosban. Délben a metrót állították le terrorfenyegetettségre hivatkozva, majd arról érkeztek hírek, hogy a reptereket is lezárták, de erről később ellentétes információk is megjelentek. Éjféltől a rendőrség lezárta a Kijevbe vezető főbb utakat, hogy ne érkezhessen utánpótlás a tüntetőkhöz, ennek ellenére többen is útnak indultak. Az ellenzéki tévé három óráig nem sugározta adását, mert a kijevi kábelszolgáltatók indoklás nélkül megszakították, de éjfélkor visszakapcsolták.

Kedden lángba borult Kijev - Kattintson a galériáért! Forrás: AFP/Genya Savilov

A zavargások más városokra is átterjedtek, Lvivben például a tüntetők elfoglalták a rendőrség és az ügyészség egyik épületét, majd egy laktanyát is, ahonnan fegyvereket zsákmányoltak. A helyi polgármester a kormányt tette felelőssé az erőszakhullámért, és az utcára hívta a város lakóit, hogy álljanak ki a fegyvertelenekért, de tartózkodjanak az önbíráskodástól.

Eredménytelen tárgyalás

Keddről szerdára virradóra Janukovics tárgyalt az ellenzék vezetőivel, azonban a megbeszélés nem hozott eredményt. Vitalij Klicsko szerint az államfő azt akarta, hogy a tüntetők feltétel nélkül hagyják el a Majdant, valamint az ellenzéki politikus szerint Janukovics a zavargásokra sem reagált megfelelően.

Kedden éjjel a kormánypárt szóvivője azt mondta, hogy Janukovics az ellenzéki vezetőkkel történt tárgyalás után beszédet kíván intézni az ukrán néphez, azonban a televíziós bejelentés egyelőre elmaradt. Janukovics hajnalban állítólag megpróbálta felhívni Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnököt, de nem sikerült elérnie.

Éjjel is lángolt a Majdan. Kattintson a galériáért! Forrás: MTI/EPA/Alekszej Furmar

Több nyugati ország vezetője is közleményben ítélte el az erőszakot, és arra kérte az ukrán kormányt, hogy vonja vissza a fegyveres egységeket. Joe Biden amerikai alelnök telefonon beszélt Janukoviccsal, és önmérsékletre szólította fel. A kijevi amerikai nagykövet azt közölte, hogy keddtől az Egyesült Államok Janukovicsot tartja felelősnek mindenért, ami Ukrajnában a tüntetésekkel összefüggésben történik.

A német kormány szerint az Európai Uniónak meg kell fontolnia a személyre szabott büntetőintézkedéseket a kijevi tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszak miatt. A berlini vezetés mostanáig azt az álláspontot képviselte, hogy a szankciók nem célravezetők. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint "mindazoknak, akik felelősek a kijevi belvárosban vagy Ukrajnában máshol vérontáshoz vezető döntésekért, számolniuk kell azzal, hogy Európának át kell gondolnia a személyi szankciókra vonatkozó eddigi visszafogottságát".

Szerda hajnalban újabb rohamot indított a rendőrség, amely visszafoglalta a főtér egy részét, viszont a tüntetők egyelőre nem hagyták el az Európához tartózásukat jelképező teret.