Tovább forrong Bosznia-Hercegovina

Ezrek követeltek politikai forradalmat a hétvégén is Bosznia-Hercegovinában. Van, aki szerint előrehozott választásra lesz szükség, más az országban állomásozó EUFOR bevetését vizionálja.

Hétvégén ismét több ezren vonultak utcára Bosznia-Hercegovina főleg bosnyákok és horvátok lakta részén. A szarajevói és bihaci demonstrálók "politikai forradalmat" követelnek, és a szerintük az ország nyomoráért felelős korrupt politikusok lemondását szeretnék elérni.

A héten kirobbant 30 boszniai várost érintő tüntetésekben már több mint 200-an sebesültek meg. Az embereket elsősorban a súlyos szegénység és munkanélküliség miatti elégedetlenség vitte az utcára. A demonstrálók pénteken több kormányzati épületet, közöttük az államelnökséget is megtámadták és részben felgyújtották. A rendőrség sok helyen könnygázt, gumilövedéket és vízágyút vetett be a tömeg megfékezésére.

Miniszterek tucatjai

A tüntetések hatására a 11 regionális kormányfőből a héten három lemondott, egy negyedik pedig a szomszédos Horvátországba menekült.

A vasárnapi megmozdulásokon az országrészt alkotó 11 kantonban uralkodó drága és korrupt bürokrácia eltörlését és újabb politikusok távozását követelték. Az utóbbi követelést burkoltan Valentin Inzko, a nemzetközi közösség boszniai megbízottja is támogatta, megjegyezve, hogy a Boszniai-hercegovinai Föderációban 150 miniszter tevékenykedik.

Stjepan Mesic volt horvát elnök (2000-2010) is hasonló állásponton van. A politikus a boszniai zavargások egyik fő okának a délszláv háborút lezáró és az ország mai alkotmányos berendezkedését meghatározó 1995-ös daytoni békeszerződést nevezte, amellyel szerinte gyakorlatilag egy életképtelen közigazgatási struktúra jött létre. Van egy közös kormány, de a föderáción belüli kantonok is rendelkeznek saját kormányokkal. Összesen 13 kormányt és 139 minisztert tartanak számon a négymilliós országban. Az elképesztően hatalmasra duzzadt államszervezetnek annyian köszönhetik a megélhetésüket, hogy csak kevesen érdekeltek a normális működést bénító helyzet megváltoztatásában.

Előrehozott választás és EUFOR

A tüntetők egy másik központi követelése a politikusok fizetésének lecsökkentése az átlagbérek szintjére, amely hivatalos adatok szerint havi 130 ezer forintnak felel meg. A fogyasztóvédelmi egyesület szerint ez az összeg csupán a fele annak, amire a létminimumhoz szükség volna.

A háromfős államelnökség muszlim tagja, a vitatott megítélésű Bakir Izetbegovic egyetért a tüntetések céljával, igaz, mint mondta, "ő személyesen nem érzi felelősnek magát" az említett problémákért. "Az államban teljes káosz uralkodik, a rendszer darabjaira hullik" - ismertette a balkáni országban kialakult helyzetet a legnagyobb példányszámú helyi napilap, a Dnevni Avaz kommentátora. Enver Kazaz szerint az összes regionális kormányfő lemondása és előre hozott választások kiírása jelentene kiutat a válságból.

Inzko - mint az a Kurier című bécsi napilapnak adott interjújából kiderült - még ennél is tovább ment: "Ausztria meg fogja emelni a Boszniában állomásozó katonái létszámát. Ha a helyzet romlik, akkor lehet, hogy az EU katonáira is gondolnunk kell".

Kövessen minket a Facebookon is!