A szokásosnál is nagyobb nehézségekkel találják szemben magukat azok a szakértők, akiknek a lelőtt maláj gép tragédiájának kivizsgálása a feladata – írja a BBC.
Hasonló esetekben ugyanis azonnal lezárják és biztosítják a repülőgép lezuhanásának környékét, hiszen minden apró darab helye fontos bizonyítékul szolgálhat a tragédia okainak kiderítéséhez.
Kelet-Ukrajnában azonban ilyesmiről szó sincs, nyilvánvaló, hogy a lázadó csapatok és a mentésben segítő helybeliek megváltoztatták rengeteg holmi helyét, beszennyezték a helyszínt.
Fényképek jelentek meg a nemzetközi sajtóban is arról, hogy darukkal emeltek fel a helyükről nagyobb törzsdarabokat, már a tragédia után videofelvételeket mutattak be arról, ahogy a lázadók kutattak a roncsok és az áldozatok személyes holmija között, összegyűjtöttek útleveleket.
Az EBESZ szakértői többször is jártak a helyszínen. Szóvivőjük, Michael Bociurkiw arról számolt be a BBC-nek, hogy a repülőgép több nagyobb darabja – például a farok vezérsíkja – másképpen nézett ki a legutóbbi szemléjük idején, mint korábban. „Mintha beléjük vágtak volna” – magyarázta.
David Learmount repülési szakértő is súlyos problémának nevezte, hogy a helyszínt még mindig nem biztosítja senki, az kutat a roncsok között, aki akar.
A vizsgálat szempontjából kulcsfontosságú minden egyes darab helye. Ha ugyanis a roncsok nagyon széles sugarú körben szóródtak szét, akkor az azt jelenti, hogy „a gép a levegőben robbant fel és esett szét” – magyarázta.
Ha egyetlen darabot is elmozdítanak a helyéről, az megzavarhatja, félrevezetheti a szakértőket.
A helyszínre érkezve a szakértők elsődleges feladata az, hogy megvizsgálják a roncsokon található külső nyomokat – hangsúlyozta David Gleave, a Loughborough-i Egyetem repülési szakértője, aki maga is repülőgép-szerencsétlenségek vizsgálatával foglalkozott korábban.
„Néhány közeli felvétel alapján úgy tűnik, mintha 12-es kaliberű sörétes vadászpuskával találták volna el a gépet, ez pedig arra utal, hogy valami inkább kívülről hatolt be a gépbe, nem pedig belső robbanás nyoma” – vélekedett.
A roncsokon látható sérülésekhez hasonlót okozhatnak föld-levegő rakéták, például az eset kapcsán híressé vált Buk légvédelmi rakéta, amely nem becsapódik a célpontba, hanem a közelében robban fel.
Azonban hiába találnák meg a rakéta maradványait, attól még nem tudnák megállapítani, hogy kit terhel a felelősség a gép lelövéséért, mert ilyen fegyverrel mind az orosz, mind az ukrán hadsereg, illetve a lázadók is rendelkeznek – figyelmeztetett David Owen, a Légi balesetek vizsgálata című könyv szerzője.
Gleave szerint elképesztően nehéz dolguk lesz a szakértőknek, de reményei szerint, ha valóban rakétával lőtték le a gépet, arra találnak majd a helyszínen elég bizonyítékot.
A törzs burka is sok mindenről árulkodhat. Találhatnak rajta például robbanóanyag-maradványokat – feltéve, hogy nem próbálják meg ezeket eltüntetni, mielőtt a szakértők megvizsgálhatnák.
Az MH17-es járaton két fekete doboz volt, amelyek kulcsfontosságú információkat őrizhetnek a repülő útjáról, illetve a pilótafülkében elhangzottakról. A lázadók hétfőn adták át a két fekete dobozt a maláj szakértőknek, akik szerint a szerkezetek „jó állapotban” vannak. Ők továbbadták a két fekete dobozt szerdán holland kollégáiknak, majd végül a brit közlekedési minisztérium közölte, hogy már náluk vannak a dobozok, és megkezdték az adatok lementését.
Lehetséges-e vajon a fekete dobozok manipulálása? David Gleave szerint igen, de ahhoz sokkal több idő kellene, mint az a négy nap, amíg a szerkezetek a lázadók kezében voltak. Ennyi idő alatt nem lehet hamis adatokkal helyettesíteni a szerkezetben tároltakat, legföljebb tönkretenni az eredetieket.
Egyetért ezzel Robert Francis, az Egyesült Államok Nemzeti Szállítási Biztonsági Hivatalának (NTSB) egykori alelnöke is. Arról pedig még csak pletykákat sem hallott, hogy manipulálták volna a maláj gép fekete dobozait. Így szerinte igen csekély az esély arra, hogy a szerkezetek nem tartalmaznak használható adatokat.