"A maffiózók ki vannak zárva az egyházból!" - hangoztatta Ferenc pápa a calabriai Cassano all’Ionióban június végén tett látogatása során. Az egyházfő kijelentette, hogy a ‘ndrangheta (a calabriai maffia) helyi bűnszervezete kizárólag a pénzt tartja szem előtt, és az egyháznak "nemet kell mondania a ‘ndranghetára". Ez volt az első alkalom, hogy a római pápa kiközösítette a ma a legerősebb olasz bűnszervezetnek számító calabriai maffiát.
Ferenc pápa szavai egyébként elődjét II. János Pált idézték, aki 1993-ban a szicíliai Agrigentóban magasra tartott ököllel azt kiáltotta a maffiózóknak: térjenek meg, mivel aki gyilkol, az a pokolra kerül. Több mint húsz évvel ezelőtt még a szicíliai maffia volt az első számú itáliai bűnszervezet.
Az egyházfők nem általánosan a bűnözést és a bűnözőket ítélték el. Egykor II. János Pál és most Ferenc pápa is olaszul megfelelően kiválasztott szavakkal üzent a calabriai, campaniai és szicíliai maffiának, amelyek tagjai közismerten mélyen vallásosak.
A több mint negyven év körözés után elfogott Bernardo Provenzano rejtekhelyén, egy Palermó közeli parasztkunyhóban a rendőrök több Szűz Mária- és Krisztus-képet találtak mint fegyvert. A gyilkosságokat, zsarolást, védelmi pénzek és uzsora behajtását elrendelő Provenzano a börtönbe is magával vitte a maffia bölcsőjét, Corleonét oltalmazó Szűz Mária-festményét. A Szicíliában élet és halál urának tartott Provenzano rejtekhelyén több mint hetven, apró méretű Jézus-képecskét is találtak. Ezeket ajándékozta embereinek. A keresztapa a feleségének címzett rejtjeles üzenetekbe sem felejtette el beleírni, hogy Isten akaratából cselekszik.
A maffiózók zsebében mindig ott lapul egy vagy több szentkép. A délolasz bűnszervezetek tagjai kivétel nélkül vallásosak. Évszázadok óta láthatatlan határ húzódik a bűnözés és az egyház között - írta a La Repubblica.
Az olasz napilap Leonardo Messina szicíliai maffiózót idézte, aki megtért, bűnbánó bűnözőként (pentito) azt vallotta az olasz hatóságoknak, hogy a "maffia becsületbeli tagjai mindannyian azt tartják magukról, hogy jó katolikusok". Messina szerint nem véletlen, hogy a Cosa Nostra szervezete Péter apostolra vezeti vissza az eredetét. A háromszöget idéző szicíliai kupola, vagyis a maffia piramisszerű szervezete is a Szentháromságról kapta a nevét.
A szigeten hallható legendák szerint a maffia tagjai egy közös Biblián teszik le esküjüket, amelyet Szicília dél-nyugati részén, Riesi egykori kénbányáiban őriznek.
A calabriai ‘ndrangheta tagjai minden szeptember 2-án egy Szűz Mária-kegyhelyen adnak egymásnak találkozót. A mise és körmenet után a bűnszervezet vezetői itt kötnek szövetségeket, üzletet és a gyilkosságokat is itt rendelik el. Idén áprilisban a calabriai Sant’Onofrióban elmaradt a húsvéti körmenet, miután a hatóságok megtiltották, hogy Szűz Mária szobrát a ‘ndrangheta emberei vigyék körbe a városban. Senki más nem merte őket helyettesíteni, így a püspök lemondta a körmenetet.
A gyakran a babonát súroló, ősi és mély vallásosságban élő Dél-Itáliában a szervezett bűnözés is a hétköznapi életet irányító hitből merít erőt és a társadalmi kapocsnak számító egyházra támaszkodik A maffiaszervezetek létezése és fennmaradása másképpen nem is volt elképzelhető. A bűnözők maguk is mind templomba járó családokban nőttek fel. Nagyobb pofont kaptak azért, ha nem mentek templomba, mintha loptak. A gyilkos maffiavezérek társadalmi kirekesztés helyett, elfogadásra találtak azzal, hogy az államra, törvényre és erkölcsre ugyan nemet mondtak, de a vallásra nem.
A délolasz egyház maga is többször azonosult a maffia világával. Az olasz sajtó Ernesto Rufinit idézte, aki 1946-1964 között palermói érsekként azt hangoztatta, hogy a maffia nem is létezik, a kommunisták meséjéről van szó.
A szicíliai Cosa Nostra vagy a calabriai ‘ndrangheta kiátkozását a szervezett bűnözés ellen évtizedek óta küzdő papok szorgalmazták az egyházfőktől. Tavaly az egyház boldoggá avatta a maffia kezétől mártírhalált halt szicíliai papot, Giuseppe Puglisi atyát, akit 1993-ban lőttek le Palermóban.
Ferenc pápa gesztusát jelentősnek nevezte Roberto Saviano a nápolyi maffiáról, a camorráról szóló Gomorra című regény szerzője is, aki szerint a maffiózók egyedül attól félnek, hogy kitagadják őket az egyházból.