Nagyon Oroszországhoz akar tartozni a Krím félsziget új vezetése. Rusztam Temirgalijev, az új krími kormány első elnökhelyettese csütörtökön bejelentette, hogy a parlament elvi döntést hozott az Oroszországhoz való csatlakozásról, és hogy a Krím státusával kapcsolatos népszavazást előrehozták március 16-ra. Temirgalijev egyúttal megszállónak nyilvánította a Krím félszigeten állomásozó ukrán erőket, mivel szerinte az Oroszországhoz csatlakozásuk már "hatályba lépett ", ezért a területen az egyetlen törvényes haderő az orosz hadsereg. A népszavazás szerinte csak a parlamenti döntés jóváhagyásához kell.
A zömében orosz lakosságú Krím 1954 óta Ukrajnához tartozik (történelméről itt olvashat bővebben). A terület hovatartozása körüli feszültség Viktor Janukovics oroszbarát ukrán elnök bukása óta éleződött ki, a félsziget a múlt hét közepe óta gyakorlatilag orosz ellenőrzés alatt van. Jelzések nélküli egyenruhás – feltehetően orosz – katonák számos közhivatalt, ukrán laktanyákat, támaszpontokat vontak blokád alá, és az oda vezető utakat is ellenőrzik.
Temirgalijev szerint már készül a Krím és az Oroszországi Föderáció között egy szerződés, amelyben meghatározzák a félsziget hatásköreit és egy sor gazdasági mutatót. A Krímben a rubel lesz a fizetőeszköz, és az ott található teljes ukrán állami tulajdon és valamennyi ukrán állami vállalat a Krími Autonóm Köztársaság tulajdonába megy át.
A lépés nem maradt visszhang nélkül. Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő csütörtökön Brüsszelben jogellenesnek nevezte a krími törvényhozás döntését, szerinte az erről kiírt népszavazásnak nincs jogi alapja. Jacenyuk – aki a rendkívüli EU-csúcs alkalmából utazott Brüsszelbe – egyúttal felszólította Oroszországot, hogy vonja vissza erőit a támaszpontokra, és legyen nyitott a tárgyalásokra, továbbá agressziónak minősítette az orosz fellépést. (A brüsszeli csúcs jelenleg is zajlik, itt élőben követheti az Ukrajnával és a Krímmel kapcsolatos fejleményeket.)
A krími tatárok saját nemzetgyűlése, a medzslisz ENSZ-békefenntartó kontingens kiküldését kérte a Krími Autonóm Köztársaságba. A medzslisz szerdán fogadta el a többek között az ENSZ-hez, az EBESZ-hez, a nemzeti parlamentekhez, valamint az EU és az Európa Tanács tagállamainak kormányfőihez intézett kérést. A tatárok tömeges áldozatoktól és a nemzetközi szerződéseken alapuló jelenlegi világrend felborulásától tartanak.
Eközben hiába indított az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) fegyver nélküli katonai megfigyelőcsoportot a félszigetre. Az Ács Gábor magyar alezredes vezette 42 fős nemzetközi csapatot ismeretlen fegyveresek feltartóztatták az egyik úttorlasznál. A csapat Odesszából igyekezett a Krímbe.
Szerdán Robert Serry ENSZ-megbízott is távozni kényszerült a félszigetről, miután fegyveresek feltartóztatták, majd beszorították egy kávéházba, és megadásra kényszerítették.