Bécs védelmet kér a szlovéniai németeknek

Bár az osztrák kormány azt szeretné, ha a Szlovéniában élő németajkúak kollektív jogait az alkotmány is rögzítené, a ljubljanai kormány erre nem lát esélyt.

A magyar és olasz kisebbségeknek biztosítotthoz hasonló alkotmányos elismerést és védelmet kért a Szlovéniában élő német ajkúak számára Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter. "Sok szlovén él Ausztriában, akikkel rendesen bánnak, és hála Istennek a karintiai helységnévtábla-vitához hasonló kérdéseket is meg tudtuk oldani. Szlovéniában is él egy német ajkú kisebbség, akiknek az érdekeit ugyanígy védeni kell" - mondta Kurz, amikor találkozott Karl Eljavec szlovén külügyminiszterrel.

Kurz ugyan megköszönte a szlovén kormánynak, hogy a gyakorlatban elismeri és védi a német ajkú kisebbséget, de Bécs szeretné, ha alkotmányjogilag is őshonos kisebbségnek ismernék el őket, és olyan jogokat és védelmet kapnának, mint a szlovéniai magyarok és olaszok.

Eljavec azonban jelenleg "nem lát jelentős esélyt arra, hogy Szlovénia nagy lépést tegyen ebbe az irányba", mivel egy alkotmánymódosításhoz "széles politikai párbeszédre" van szükség. A szlovéniai német ajkúak számára "minden törvényben biztosított jog garantálva van", és helyzetükkel kormánybizottság foglalkozik, mondta a Szlovén külügyminiszter

A szlovéniai magyarok és olaszok alkotmányban biztosított kulturális jogokkal és parlamenti képviselettel is rendelkeznek, ugyanakkor a nagyjából 1600 fős német ajkú kisebbségre - egyebek mellett az egykori náci elnyomás emléke miatt - ezek nem terjednek ki.

Ausztria területén nagyjából 21 ezer szlovén él, főként Karintiában, ahol évtizedes vitában álltak a helyi osztrák hatóságokkal a kétnyelvű (német és szlovén) helységnévtáblák kihelyezésével kapcsolatban. A kérdésben 2011-ben született kompromisszum, és az osztrák parlament a kisebbségvédelmi törvényben rögzítette a kétnyelvű táblák kihelyezésének kötelező mivoltát bizonyos településeken.