Valami elromlott, nehéz lesz kijavítani

Már az ötödik éjszaka csendjét törik meg a dühöngők a svéd fővárosban. Gyújtogatók járják a külvárosokat, a rasszizmus, a kirekesztés és a nyomor ellen tiltakoznak egyre több helyen. Bár a svédek híresen türelmesek és nyitottak, a csodálatosnak tartott jóléti államuk mégsem tudott mit kezdeni a bevándorlók tömegével.

Ötödik éjszaka dúlnak zavargások a svéd főváros, Stockholm külvárosaiban. Péntekre virradó éjjel legalább 30 autót, egy iskolát, egy bölcsődét és egy rendőrőrsöt gyújtottak fel a randalírozók. A tüzeket hamar megfékezték a tűzoltók. Az előző éjjel durvább volt, akkor 340 autó esett áldozatául a zavargók dühének. A stockholmi rendőrök szerint eddig több mint egy tucat embert tartóztattak le - többségüket gyújtogatás miatt -, és egy sérült rendőrről érkezett hír. A hatóságok aggódnak, hogy a kedélyek még messze nem nyugodtak le, ezért csütörtökön bejelentették, hogy az ország más részeiről hívnak erősítést.

A zavargások öt nappal ezelőtti kitörése óta napközben sincs nyugalom az érintett külvárosokban, szerdán például fiatalok tömegei garázdálkodtak az utcákon, köveket dobáltak, ablakokat törtek be, autókat tettek tönkre. A nyugtalanság más városokra is átterjedt, csütörtökön a délen fekvő Malmőben is lángba borult két kocsi.

A zavargások egyelőre csak a bevándorlók által lakott negyedeket érintik. "Stockholm déli meg nyugati részén vannak, ott, ahol sok a bevándorló, arabok meg négerek. Ezek csináljak a balhét, a fiatalok" - írta az [origo]-nak a Stockholm közelében élő Attila. Az [origo] által megkérdezett, Stockholmban élő magyarok egybehangzóan állították, hogy a város többi részében nem sokat érezni az egészből, legfeljebb a szokásosnál több rendőr utcai jelenléte utal arra, hogy valahol valami nincs rendben.

Forrás: AFP/Johan Nilsson

"Egyik éjjel a házunktól nem messze felgyújtottak pár autót, de nem láttunk belőle semmit. Kiszaladtunk megnézni, hogy az én autóm ég-e, de kint síri csend volt, tüzet sem láttunk, csak az égő gumik szagát lehetett érezni töményen" - írta a Stockholmban élő Márta, aki szerint viszont amerre ő jár, "a hangulat változatlan, az utcák ugyanolyan rendezettek", igaz, rendőrből érezhetően több van. "Az ablakunk alatt esténként mostanában legalább óránként elmegy egy járőrautó." "Én, mint fehér ember, aki kellemes környéken lakik, semmit nem érzékeltem a saját bőrömön" - válaszolta a Svédországról blogot író stockholmi magyar, Bandi is.

A balhék közvetlen kiváltó okaként egy 69 éves férfi lelövését emlegetik. A Husby városrészben élő férfihoz a szomszédok riasztották a rendőröket még tíz napja, mivel egy machetével hadonászott. A környék 11 ezer lakójának 80 százaléka bevándorló. A rendőrök kiérkezésekor a férfi bement a lakásába, majd az erkélyről fenyegetőzött, szemtanúk szerint azt kiabálta a rendőröknek, hogy megöli őket. Mivel szép szóval nem tudták rávenni, hogy letegye fegyverét, és kiderült, hogy egy nő is van a lakásban, a rendőrök behatoltak, hogy elfogják. Utóbb azt mondták, fenyegetve érezték magukat, ezért rálőttek. A szemtanúk 5-6 lövést hallottak. A férfi kórházba szállítása után belehalt sérüléseibe, az ügy körülményeit még vizsgálják.

Ugyan az ügy miatt sok kritika érte a svéd rendőröket, a beszámolók szerint a hatóságok igyekeznek higgadtan kezelni a helyzetet. Elsősorban a közösségek vezetőivel, mecsetek imámjaival igyekeznek kapcsolatot kialakítani, hogy segítsenek megfékezni a zömében fiatal randalírozókat. Az [origo] által utolért magyarok szerint a svéd rendőröktől alapból távol áll az erőszak, "feleslegesen nem keménykednek. Intézkedés alatt kedvesek, nagyon nyugodtak és profik" - írta az egyik kint élő magyar. "A tipikus svéd járőr az utcán mosolyogva rád köszön."

Forrás: AFP/Jonathan Nackstrand

Máshogy látják ezt azonban a bevándorlók. "Itt intézményes a rasszizmus" - idézte a Thelocal.se angol nyelvű svéd lap Rami al-Khamisi egyetemistát, a külvárosi szociális helyzet javításán dolgozó Megafonen csoport alapítóját. Szerinte a zavargás csak "a városlakókkal, a szomszédjainkkal szembeni rendőrségi brutalitásra adott reakció". Rouzbeh Djalaie, a Norra Sidan nevű helyi lap munkatársa szerint pedig a rendőrök gyakran mindenféle indokok nélkül igazoltatják a fiatalokat, sőt azt állítja, a zavargások alatt egyesek közülük egyszerűen majomnak, patkánynak, niggernek nevezték a fiatalokat.

Bandi az illegális bevándorlók kiszűrésére indított Reva projectet emlegette, mint ami szintén nagy felháborodást okozott, és hozzájárult a zavargásokhoz vezető elégedetlenséghez. A Reva project keretében a rendőrök a metróban állították meg az ingázókat, és ellenőrizték papírjaikat. A februárban indult akció, amelynek keretében a rendőrök a bőrszínük alapján igazoltatták a metró utasait, nagy botrányt keltett, március elején be is fejezték.

A zavargásokhoz vezető problémák azonban nem az idén kezdődtek. A bőkezű szociális rendszeréről, a háborúk és a gazdasági nehézségek elől menekülőkkel szembeni nyitottságáról híres Svédországban az 1990-es évektől kezdődően fokozatosan leépítették az előtte évtizedekig működő állammodellt, ami miatt minden fejlett OECD-tag országnál gyorsabban nőttek a társadalmi különbségek az utóbbi 25 évben - írja a Guardian brit lap.

Forrás: AFP/Fredrik Sandberg

Ugyan az átlagos életszínvonal még mindig az elsők között van az uniós tagállamok között, de az utóbbi évek kormányzati intézkedései nem voltak képesek visszaszorítani a fiatalok körében magas munkanélküliséget, amely a legjobban a bevándorlókat sújtja. Míg az őshonos svédek körében 6 százalékos a munkanélküliség, a lakosság 15 százalékát - ami észak-európai államokban a legmagasabb - kitevő bevándorlók 16 százalékának nincs munkája. A svéd kormány egyik felmérése szerint a bevándorlók lakta városrészek lakossága harmadának soha nem volt munkája, vagy nem tanult semmilyen iskolában.

A tavaly Svédországba érkezett 103 ezer bevándorló közül közel ráadásul 44 ezer menekültkérő volt, amelyek fele a szíriai, afganisztáni, szomáliai konfliktusokból menekült el. Az ENSZ adatai szerint a 44 iparosodott ország közül Svédország a negyedik a menekültkérők számát tekintve, és második, ha a lakossághoz mért számukat nézzük. A svéd zavargások hasonlóak a két évvel ezelőtti londoniakhoz, illetve a 2005-ös franciaországiakhoz, igaz, kevésbé látványosak, mert még nem kísérik a dühöngőket fosztogatók.

A bevándorlókról szóló vitát azonban felszították az erőszakos események. A bevándorlásellenes Svéd Demokrata Párt - amely egy évvel a következő választások előtt a harmadik legnépszerűbb - azonnal kijárási tilalom bevezetését követelte. A felvetést a többség elutasította, de a BBC szerint egyre csökken Svédországban a bevándorlást támogatóinak korábban túlnyomó többsége.

Ráadásul úgy tűnik, hogy a nagylelkűségéről és nyitottságukról híres Svédországban valami elromlott. Sok bevándorlót nem sikerült integrálni, erős a szegregáció, sok bevándorló nem is érintkezik svédekkel, meg sem tanulta a nyelvet, "mert a kerületükben bőven elég a saját anyanyelvük" - írta egy kint dolgozó magyar asszisztens, aki szerint sok civil egyesület próbál ezen javítani. Ennél azonban valószínűleg többre van szükség. Egy, a BBC-nek nyilatkozó malmői szociológus szerint nagyon sok állami pénzt kellene fektetni abba, hogy megtanítsák svédül a második és harmadik generációs bevándorlókat, de "szüleik generációja valószínűleg elveszett az integráció szempontjából".