Nem is lehet teljesen feldolgozni - olvasói beszámoló Bostonból

Vágólapra másolva!
Nehéz napokat éltek át a bostoniak a közelmúltban, előbb robbantottak a maratonon, majd az egész várost lezárták egy egész napon keresztül tartó hajsza miatt (részleteket itt olvashat erről, képeket és videókat pedig itt nézhet). Egyik olvasónk, a Bostonban kutatóként dolgozó Celeng Csilla testközelből élhette át a viharos napokat. Majdnem ott volt a maratonon, Barack Obama ellátogatott a munkahelyére, és azon a környéken lakik, ahol megöltek egy rendőrt a két gyanúsított. Az ő levelét olvashatják.
Vágólapra másolva!

Munkában voltam, amikor hétfőn robbantottak. Az irodám három megállóra van a Boylston streettől, ahol a detonáció történt. Természetesen nem sokan mertünk metróra szállni, mivel tudtuk, hogy több robbantás is bekövetkezhet, így én sokakhoz hasonlóan én is hazagyalogoltam. Nagyon furcsa érzés volt, és nem is lehet teljesen feldolgozni, hogy az ember feje fölött helikopterek cikáznak, mindenhol rendőrök, és riporterek vannak.

Az egyik barátnőm hívott, hogy menjek ki a maraton kezdetére, de mivel sok volt a dolgom, nem értem rá. Utána ő is visszajött dolgozni a kórházba, így szerencsére nem volt ott a robbanáskor. Nehéz megfogalmazni, amit átéltünk az utóbbi napokban. Sokunk gondolt arra, hogy mi is ott lehettünk volna, ha épp kevesebb a dolgunk, ha mi is résztvevők lettünk volna, vagy ha csak szurkolunk valakinek.

A robbanás után másnap, mindenhol felnyitott, átkutatott kukákat láttam, valamint rendőrök, katonák lepték el a metró, a kórház és a közhelyek környéket. Az elnök is volt abban a kórházban, ahol dolgozom. Én nem láttam, de az ismerősöm mondta, hogy másik bejáraton jött be, meglátogatta a lábadozókat, sérülteket. Én is láttam röntgenképeket a sérültek végtagjairól, amik teli voltak reteszekkel, súlyos izomszakadásokkal, teljes végtagroncsolódással.

Kicsit kezdett lenyugodni a helyzet, ezért meglepődtem, amikor csütörtök este vacsoráztam az egyik orvos barátommal, és újra mentők és rendőrautók jelentek meg a kórháznál. Sejtettük, hogy lehet valami, de azt nem gondoltam, hogy a mentőautó valószínűleg a lelőtt rendőrt, és a másik megsebesített férfit hozta a sürgősségire.

Kimentem az étteremből, és láttam, hogy ismét helikopterek és rendőrautók robognak Cambridge felé. Metróval akartam menni a MIT melletti Kendall Squerre, de valami nem tetszett ebben a helyzetben, és ezért úgy döntöttem, taxival jövök haza. Utána láttam a híreket, hogy a Kendall Square-nél lelőttek egy rendőrt, amit autósüldözés követett. Én valószínűleg ezt láttam, amikor a rendőrök rohantak Cambridge fele. A gyanúsítottak kiraboltak egy üzletet, majd lelőttek egy rendőrt és egy metróban dolgozó férfit is megsebesítettek.

A Third streeten lakom, ami az az utca, amely a a Kendall Square felé tart, és itt támadták rá arra a férfira, akitől ellopták a kocsiját.
Hogy milyen érzés most itt lenni? Ezt nem lehet nagyon elmondani, és feldolgozni. A robbantás is nagyon megrázó volt, most pedig a tudat, hogy itthon kell maradni, mert összefuthatunk a gyanúsítottakkal, és túszul ejthet bárkit, nagyon nyomasztó.

Most kaptuk a hírt, hogy elkapták a második gyanúsítottat.