Közösen jelölt államfőt az olasz bal- és jobboldal

Franco Marini lesz a balközép Demokrata Párt (PD) és a jobbközép Szabadság Népe (PdL) közös jelöltje a római parlamentben csütörtökön kezdődő államfőválasztáson. A jelölés törést idézett elő a baloldalon. A két párt vezetői jelentették szerdán, hogy Franco Marini személyében állapodtak meg.

Hetekig tartó egyeztetés, tucatnyi jelölt felvetése és elutasítása után a bal- és jobbközép közös elnökjelöltje a legelső névként felmerült Marini lett, maga mögött hagyva többek között Romano Prodi és Giuliano Amato egykori kormányfőket.

A 80 éves Marini 1985-91 között a CISL szakszervezeti szövetség főtitkára, 1991-1992-ben az Andreotti-kormány munkaügyi minisztere volt, majd az Olasz Néppárt elnöke két éven át, s a Prodi-kormány idején, 2006-tól 2008-ig a római parlament szenátusának elnöki tisztségét foglalta el. 2007-től a PD tagja.

"Marini a legjobb választás. A PdL egységesen megszavazza, és az Északi Liga is támogatja" - mondta Silvio Berlusconi, a PdL elnöke. Hozzátette, nem biztos, hogy Marinit csütörtökön, az államfőválasztás első fordulójában sikerül megválasztani. Berlusconi hangsúlyozta, hogy Marinivel "esély van az olasz kormány megalakítására is". Marini jelölését a Mario Monti vezette centrum is támogatja.

Törés a baloldalon

A közös jelölt azonban egység helyett törést idézett elő a PD-ben. A párt éjszakai ülése heves vitába torkollott, és pártszakadás fenyegetett. Elsőként a PD fiatal generációját képviselő Matteo Renzi firenzei polgármester mondott nemet, azt hangoztatva, hogy ő és követői nem szavaznak Marinóra. "Marini a régi politika kifejezése. A múlt évszázad jelöltje. Marini jelölése Olaszország bosszantása. Sokkal jobb Stefano Rodotára szavazni!" - mondta.

Elemzők szerint Renzi közel hatvan szavazatot tud elvonni Marinitől, de óráról órára nő a PD-PdL jelöltjét ellenzők száma. A PD választási szövetségese, a Nichi Vendola vezette Baloldal Környezet Szabadság (Sel) is az alkotmányjogász Rodotát preferálja, az 5 Csillag Mozgalom (M5S) jelöltjét.

Az Olasz Köztársaság 12. elnökéről a római parlamentben összesen 1007-en voksolnak: 630 képviselő, 319 szenátor (a négy örökös szenátorral együtt), valamint a tartományok 58 küldötte. A szavazás első három körében kétharmados többség kell (671 szavazat) az államfő megválasztásához. A negyedik voksolástól elegendő az 50 százalék plusz egy szavazatnyi többség (504 voks).