Hagyná meghalni az időseket a japán miniszter

Komoly vitákat kavart hétfőn Aszo Taro japán pénzügyminiszter, aki szerint nem kellene ráerőltetni a szigetország időseire az életük végéig való gondoskodást. Az elöregedő japán társadalomnak szerinte jót tenne, ha hagynák meghalni azokat az időseket, akik már nem akarnak élni.

A tavaly december óta a japán kormány miniszterelnök-helyettesi és pénzügyminiszteri tisztségét betöltő Aszo Taro a társadalombiztosítás megreformálását célzó kormányzati vitanapon adott hangot sarkosan megfogalmazott, a választók millióit felháborító véleményének. Aszo Taro szerint a japán idősek számára lehetővé kellene tenni, hogy ha akarnak, meghaljanak, ahelyett, hogy hosszú éveken át rájuk erőszakolják a kezeléseket, melyek költségeit a társadalombiztosítás finanszírozza.

Nem akarná életben tartatni magát

A 72 éves politikus saját bevallása szerint már hivatalosan is rendelkezett arról, hogy ha saját egészségi állapota bizonyos szint alá csökkenne, ne tartsák őt mesterségesen életben. Saját bevallása szerint ugyanis nem tudná elviselni azt a tudatot, hogy életben tartásának költségét a kormányzat állja - számolt be a Guardian című brit napilap. A lap szerint beszédében Aszo a súlyos betegségben szenvedő, önmagukat ellátni képtelen embereket a "csőemberek" néven emlegette, utalva a belőlük kilógó orvosi műszerekre. A pénzügyminiszter szerint az ő végstádiumban történő ellátásuk havonta több tízmillió jenjébe kerül a japán társadalombiztosításnak.

Az idős emberek ellátása Japánban komoly problémát jelent, mert a szigetország lakói közül minden negyedik hatvanöt évnél idősebb. Előrejelzések szerint azonban a következő ötven év során a hatvan évnél idősebb állampolgárok aránya negyven százalékra is emelkedhet. Aszo Taro a beszédéről beszámoló cikkekre azzal reagált, hogy szerinte a lapok félreértették mondandóját, mivel nem a kormányzati szándékot, hanem csupán az elavult társadalombiztosítási rendszert bíráló saját privát véleményét ismertette a vitanapon.

Nem szereti a totyogó öregeket

Aszo Taro nem most beszélt elítélően a japán nyugdíjasokról: 2008-ban még miniszterelnökként számolt be arról, hogy különböző osztálytalálkozókon olyan 67-68 éves emberekkel találkozik, akik már csak csoszogva járnak, és folyamatos orvosi kezelésre szorulnak. "Miért kellene finanszíroznom azoknak az embereknek az ellátását, akik csak esznek, isznak, és semmit nem tesznek az egészségük megóvásáért? Én mindennap sétálok, és más módon is karbantartom magam, mégis nekem kell több adót fizetnem" - nyilatkozta néhány éve a politikus.