Machetével és shotgunnal a kígyók ellen - így indult az amerikai pitonhajsza

burmai piton, hajtóvadászat, florida
Vágólapra másolva!
Válogatott kalandorok, profi pitonvadászok és egyszerű irodai alkalmazottak is nekivágtak a hét végén a floridai Everglades mocsarának, hogy öt méternél is nagyobb óriáskígyókat gyűjtsenek be az USA első hivatalos pitonvadászatán. Az egy hónapos kalandra bárki jelentkezhetett, hogy a dzsungelben csörtetve rettenetes hüllőkre vethesse magát puszta kézzel, de az első napon hiába dördültek még fegyverek is, piton nem került elő.
Vágólapra másolva!

Shotgun, .38-as kaliberű revolver, .22-es kaliberű Ruger pisztoly, félméteres bozótvágó kések: többek között ilyen felszereléssel vágott neki néhány kalandor a hétvégén, hogy az Amerikában először meghirdetett "Pitonkaland" keretében óriáskígyókat vadásszon le a Florida állam déli csücskén található Everglades Nemzeti Park mocsaraiban. A természetvédelmi területen ugyanis olyannyira elszaporodtak az USA-ban invazív fajnak számító, főleg háziállatként behozott burmai pitonok, hogy már az őshonos állatokat veszélyeztetik. A hatóságok ezért nagy hírveréssel az egyszerű állampolgárokhoz fordultak, és kihirdették: az akcióra jelentkezők közül bárki szabadon levadászhatja a mocsárban bujkáló óriáskígyókat, az egy hónapos hajtás végén pedig a legtöbb trófeát, valamint a leghosszabb állatot elejtő versenyzőnek tekintélyes pénznyeremény, 1500, illetve 1000 dollár üti a markát.

Az amerikai televíziók beszámolói szerint a nagy pitonvadászat első napján ugyanakkor nem sok óriáskígyó került a kocavadászok karmai közé, az egyetlen megtekinthető pitont a vadászat előtti felkészítő tanfolyamon szemlélhették meg az érdeklődők. Pedig lelkesedésben nem volt hiány: miután a helyi szakértők megmutatták, hogyan lehet egy kampós bottal vagy akár kézzel is biztonságosan leteperni egy többméteres óriáskígyót, kalandorok és átlagemberek tiritarka társasága vetette be magát a mocsarakba, hogy megküzdhessen a veszedelmesnek tűnő hüllőkkel.


Az ABC riportja a shotgunnal és Harleyval útnak induló pitonvadászokról

Összesen több mint 700 önkéntes jelentkezett az egy hónapos hajtásra, volt, aki az ABC televíziónak azt mondta, hogy már szinte mindenre vadászott a világon, lőtt medvét és oroszlánt is, de ez lenne az első pitonja. Az elmúlt évek tapasztalata pedig hatalmas pitonfogásokkal kecsegtette a jelentkezőket, a közelmúltban ugyanis tele is volt az amerikai média a mocsárban tenyésző, olykor 5 méternél is nagyobbra növő kígyókat megcsípő helyiek beszámolóival. Egy ideje a természetvédelmi hatóságok külön engedélyeket is kiadtak képzett, hivatásos pitonvadászoknak, hogy ritkítsák a dúvadat, de a mostani akció előtt közölték: még így sem boldogulnak a kártevő kígyókkal.

Shawn Heflick, az ország első hivatásos pitonvadásza ugyanakkor nem kecsegtette sok jóval a Floridába özönlő önkénteseket: szerinte az is hatalmas szám lenne, ha a több száz önkéntes egy hónap alatt 25 pitont találna. Míg ugyanis egyes becslések szerint több tízezer, vagy akár 100 ezer piton is kószálhat az Everglades mocsaraiban, a vadász szerint alig 10 ezerre tehető a számuk. Ráadásul viszonylag nehéz őket megtalálni, mivel a magas fűben leginkább egy kidőlt farönkre hasonlítanak.

Az AP riportja a dzsungelban túrázó önkéntesekről

Elsül a shotgun

Az ABC által elkísért, khaki ruhás, kendős kalandoroknak ez mégsem szegte kedvét: ők első nap Harley Davidson motorokkal csapattak a mocsárba vezető utakon, hogy a pocsolyák és tavak mentén pitonra lessenek. Egy helyen gyanús mozgásra is figyelmesek lettek a vízben, a vállukról egyből leperdült a shotgun, és bele is durrantottak a sás közti zavarosba - piton azonban nem került elő.

Közben az AP hírügynökség egy másik párost kísért a dzsungelbe, akik talán jobban jellemzik a kígyóvadászatra jelentkező önkéntesek tömegét. Egy karimás dzsungeljáró kalapot viselő gépészmérnök és barátja, egy rózsaszín felsőben, farmerban és munkáskesztyűben nekivágó, statisztikusként dolgozó hölgy gyalog küzdött a hét végén az indákkal és kidőlt fákkal a susnyásban, de mindhiába. Piton sehol.

Most nem, de korábban fogtak: novemberi riport egy közel 5 méteres, 56 kilós pitonról

A civil kígyóvadászoknak azonban mindez nem szegte kedvét: "Nem értem, átlagos emberek mért ne jöhetnének ki a vadonba, hogy jól érezzék magukat, és óriási hüllők után kutassanak, amíg biztonságban vannak, és vigyáznak egymásra" - mondta a gépészmérnök. "Mert kinek a feladata az óriáskígyók kiirtása? A banktisztviselőé vagy a benzinkutasé?" - kérdezte, arra utalva, hogy szerinte bárki lehet pitonvadász. Társa, a statisztikus hölgy pedig pitonok nélkül is elámult a természet szépségein. Azt mondta, a kirándulás felnyitotta a szemét, és rájött, hogy ez az egész kampány nemcsak a pitonügyről szól, de az egész természetvédelemről, hogy meg kell védeniük a természeti értékeiket.