Elegük lett az elmúltnyolcévezésből

A csillagokat is leígérték az égről Egyiptom új vezetői, most viszont csak az előző rendszerre mutogatnak, és elődeiket hibáztatják a rohamosan romló életkörülmények miatt. Az országban már a tömegközlekedés is döglődik a benzinhiány miatt, az élelmiszerek ára az egekbe szökött, akadozik az áramszolgáltatás, és megszűnt a közbiztonság. Közben pedig minden pozícióba a csókosokat, a kormányzó Muszlim Testvériség embereit ülteti a hatalom. Három egyiptomi tüntető adott interjút az Origónak arról, hogy mért forrong a legnagyobb arab ország.

"Hogy mi Mohamed Murszi egyiptomi elnök egyévi kormányzásának legnagyobb eredménye? Hogy megemelte a kormánytagok fizetését" - írta az Origónak kiábrándultan egy fiatal egyiptomi tüntető, akit arról kérdeztünk, miért forrong újra Egyiptom. A 29 éves alexandriai mérnök nem véletlenül ment ki az elmúlt napokban többször is tüntetni a kormány ellen. Elege van, pedig bő két éve már megvívott egy győztes forradalmat, és az elnök, akit el akar kergetni, csupán egy éve került hatalomra, épp az ő forradalmának köszönhetően.

A 80 milliós Egyiptom, ahol a Tahrír téri tüntetők 2011 tavaszán elsöpörték a 30 éve hatalmon lévő Hoszni Mubarak diktatúráját, most ismét sorsfordító pillanathoz érkezett. Két évvel az előző rendszer bukása és egy évvel az iszlamista Muszlim Testvériség hatalomra kerülése után megint milliók tüntetnek az utcákon, hogy változást követeljenek, mert úgy érzik, hogy mindaz, amiért harcoltak, félresiklott. A világot ismét bejárják a többmilliós egyiptomi demonstrációkról készült képek és az összecsapásokról szóló hírek, amelyekben szerdáig legalább 22 ember vesztette életét, több mint 200-an megsérültek.

Hol siklott félre a 2011-es mámor? Mohamed Amin, a 29 éves alexandriai mérnök, Maha Asraf, egy 36 éves kairói marketinges és Mohammad Azeim, egy 28 éves gízai ruhakereskedő egyaránt vett részt kormányellenes tüntetéseken, ketten a hét végén is kint voltak az utcákon. Azt mondják, az elnöknek mennie kell.

A tüntetők visszatértek a Tahrír térre - további képek az elmúlt nap eseményeiről a fotóra kattintva! Forrás: AFP/Khaled Desouki

Nincs áram, nincs benzin

Az Origónak nyilatkozó tüntetők ugyanazokról a húsba vágó, az emberek mindennapi életét érintő problémákról számoltak be, amelyek szerintük az elmúlt egy évben szakadtak az egyiptomiakra. "Mindennek az egekbe szökik az ára, 100-400 százalékos drágulások voltak egy év alatt" - panaszkodik Mohamed Amin. A férfi szerint az élelmiszerek is brutálisan drágultak, az importtermékek adóit megemelték, és az országnak nem maradtak pénztartalékai sem. "Én a ruhaiparban dolgozom. Tavaly júniusban egy tonna gyapot 18 000 fontba került, az idén 36 000 fontba, és még a ráterhelt adót is megemelték 10 százalékkal" - teszi hozzá a gízai tüntető, Mohammad Azeim. Az egyiptomi valutát folyamatosan leértékelik, az élet egyre drágább.

Közben pedig az alapvető szolgáltatások is leállnak, benzinhiány van, és folyamatosak az áramszünetek: "Nemhogy a kocsimat nem tudom feltölteni a benzinkúton, de még a tömegközlekedés sem mindig jár a hatalmas üzemanyaghiány miatt - mondja Mohamed Amin. - Ráadásul az áramszünetek is egyre gyakoribbá válnak, naponta akár hét alkalommal is elmegy az áram, egyes városrészekben pedig néha napokig nem lehet ivóvízhez jutni."

Mindennek a tetejében egy év alatt gyakorlatilag megszűnt a közbiztonság. Az egyiptomiak szerint már nem lehet biztonságban végigmenni az utcákon, mert éjszaka sok helyen megszűnt a közvilágítás, és rendőrök sem járőröznek. "Egyre több a lopás, rablás, én magam két rablásnak is szemtanúja voltam az utcán fényes nappal" - mondja a kairói marketinges. Szerinte ráadásul egyre több fegyver szivárog be az országba, ami tovább rontja a helyzetet. A romló körülmények, az eltűnő lehetőségek miatt neki már több barátja is emigrált az országból.

Mohamed Murszi elnök áthúzott képe mutatja: a tüntetőknek elegük van belőle - további képek az elmúlt nap eseményeiről a fotóra kattintva! Forrás: AFP/Gianluigi Guercia

Elmúltnyolcév

A tüntetők a rohamosan romló életkörülményeket látva úgy érzik, az elnök és az őt támogató Muszlim Testvériség nem képes kormányozni az országot. "Mielőtt Murszit megválasztották, azt ígérte, hogy szigorú szabályok alapján irányítja majd Egyiptomot. Ezt nem tartotta be, ugyanazt csinálja, amit a régi rendszer vezetői" - mondja az alexandriai mérnök. Szerinte ez különösen azért dühítő, mert semmi nem megy jobban, mint régen, "de akárhányszor szembesítik őket a problémákkal, mindig azt ismételgetik, hogy minden a régi rendszer hibája, a problémák az elmúlt évtizedek hibáiból fakadnak, és több időre van szükség a megoldásukhoz".

A kairói marketinges szerint kezdettől egyértelmű volt, hogy Mohamed Murszi elnök hazug, hiszen az általa beígért "100 napos terv teljesen elrugaszkodott a valóságtól, és semmi nem valósult meg belőle, az országot viszont az elnök belerángatta egy csomó problémába" - mondja. Az államadósság az egekbe szökik, a többi arab országgal olyan megállapodásokat kötöttek, amik az idegen érdekeket szolgálják, és Egyiptomnak megromlott a viszonya a világgal is.

Az Origónak minden tüntető arra panaszkodott, hogy a hatalmon lévő Muszlim Testvériség nem az ország érdekeit tartja szem előtt, csak a saját érdekeivel, hatalmának megszilárdításával foglalkozik, "minden kormányzati vezető kivétel nélkül a testvériség tagjai közül kerül ki. Ez elfogadhatatlan." Mohamed Amin szerint szakértőkből álló kormány kell, nem politikai szövetségesek, akik csak az előző rendszerre mutogatnak, de nem képesek megoldani a problémákat. A Muszlim Testvériség a tüntetők szerint arra volt jó, hogy ellenzékből megmutassa a problémákat, de mára bebizonyította, hogy nem képes egy 80 milliós országot kormányozni.

Tüntetők az elnöki palota előtt - további képek az elmúlt nap eseményeiről a fotóra kattintva! Forrás: AFP/Gianluigi Guercia

A vallásnak megvan a maga helye

Az iszlamisták hatalomátvétele óta az ország vezetői ráadásul túl sokszor érvelnek vallási alapon - mondják a tüntetők, akik szerint a Muszlim Testvériség mindent a vallás nevében akar átformálni. "Pedig a vallást csak bizonyos dolgokban lenne szabad segítségül hívni - mondja Mohammad Azeim. - Arra például, hogy hogyan bánjak a barátnőmmel, a vallásból merítek iránymutatást. De hogy hogyan kössünk egy nemzetközi szerződést két ország között, abban a vallásnak nem kéne szerepet adni."

"Ha bármi ellen felemelem a szavam, azt úgy értelmezik, mintha a vallás, az iszlám ellensége lennék, és ezért meg kell engem ölni, vagy legalábbis be kell börtönözni - panaszkodik a fiatal alexandriai. - Pedig a vallásnak kellene a lámpásnak lennie, amelynek a fénye mellett az állam tevékenykedik. De nem lenne szabad arra használni, hogy az emberekkel elhitessék, a rossz dolgok mégis helyesek." Maha Asraf szerint azokat, akik most a kormányt védik Egyiptomban, félrevezették: azt hiszik, hogy a vallást védik, ha a Muszlim Testvériség képviselőit védik. Pedig erről szó sincs: akik most az utcára vonultak, azok szerinte szintén lehetnek vallásosak, de számon akarják kérni az ígéreteket, amelyek nem teljesültek.

A hadseregben van minden remény

Bár rengeteg bajuk van, a hétvége óta tüntető egyiptomiak elsődleges célja most mégis az, hogy kikényszerítsék Mohamed Murszi elnök lemondását és az új választások kiírását. Az elnökkel ugyanis személyes problémáik vannak. "Gyenge karakter, nincs is a kezében az irányítás. Nem sikerült egyesítenie a nemzetet, és az ígéreteinek a negyedét sem tudta teljesíteni. Ráadásul nincs rend a fejében, nincs tiszta terve arra, hogy mit kellene tenni" - sorolja Maha Asraf. Szerinte az elnök beszédeinek sosincs jól érthető, tiszta üzenetük, mert egyáltalán nem vezetőnek termett, képtelen egy ilyen nagy országot irányítani.

A Tahrír tér éjszaka - további képek az elmúlt nap eseményeiről a fotóra kattintva! Forrás: AFP/Khaled Desouki

Mivel azonban az elnök nem hajlandó lemondani, a hadseregben reménykednek a tüntetők. Az egyiptomi tábornokok már Hoszni Mubarak 2011-es bukása után is magukra vállalták a feladatot, hogy irányítják az országot, amíg nem sikerül új, demokratikus vezetést választani. Most, az újabb tömegtüntetések láttán a hadsereg vezetői ismét beavatkoztak: hétfőn 48 órás ultimátumot adtak az ország vezetőinek, hogy békésen oldják meg a konfliktust. Az ultimátum szerdán délután 5-kor járt le, és mivel az elnök visszautasította a hadsereg fenyegetését, mindenki a katonák beavatkozására vár.

Asraf szerint az ultimátummal a hadsereg nagyon bölcsen cselekedett, mert egy csapásra visszaszerezte az emberek bizalmát: "A hadsereg Egyiptom legerősebb intézménye, és mivel a Muszlim Testvériség sem tudta eltávolítani a vezetőit, ők az egyetlenek, akiknek a segítségében reménykedhetünk." "A hadseregünk mindig a védelmezőnk volt, nincs más, csak a hadsereg" - írta a többi tüntető az Origónak.

Azt remélik, hogy a tábornokok nyomásával sikerül kikényszeríteni az elnök lemondását, és az új elnök majd tanulni fog a mostani hibáiból. Ezzel együtt új választási rendszert, szabadabb választásokat és szakértőkből álló kormányt szeretnének. Hogy ezért az utcán kell megharcolniuk, az szerintük természetes. "Most legalább kiállunk magunkért, és nem várunk újabb 30 évet a következő felkelésig" - írja Asraf. Amin pedig hozzáteszi: "Az embereknek nem csak joguk, de felelősségük is, hogy számon kérjék a vezetőiken, hogy mit csinálnak, miért tették, és mi jó sült ki abból ez idáig."

Folyamatosan frissülő cikkünket az egyiptomi eseményekről itt olvashatja.