A csúcsra is elért a vatikáni nagytakarítás

Pietro Parolin, az új szentszéki államtitkár, Vatikán
Vágólapra másolva!
Kínával és Hugo Chávezzel hadakozott a Vatikán új miniszterelnöke, akinek kinevezésével Ferenc pápa újabb meghatározó poszton alakítja át a Szentszék működését. Pietro Paolin vérprofi diplomata, akit a legnehezebb helyzetek feltárására vetett be eddig a Vatikán. Most pedig óriási befolyása lesz az egész egyház működésére.
Vágólapra másolva!

A posztját aláásó viperákat és fecsegő hollókat emlegetve távozik Tarcisio Bertone, szentszéki államtitkár, a Vatikán miniszterelnöke, akinek lecserélését a hétvégén jelentette be Ferenc pápa. Bertonét még 2006-ban XVI. Benedek nevezte ki a posztra, most Pietro Parolin venezuelai nuncius kerül a helyére. Parolin egy hónapon belül veszi át Bertone feladatait.

Bertone az előző pápa, XVI. Benedek embere volt. Már akkor együtt dolgoztak, amikor Joseph Ratzinger még a Hittani Kongregációt vezette, majd pápaként őt nevezte ki szentszéki államtitkárrá. A tisztséget előtte többnyire a vatikáni diplomáciában edződött személyiségekre osztották. Bertone kinevezése ezért annak idején meglepetés volt, sokan vicceltek azzal, hogy azért vette magához XVI. Benedek, mert ő volt az egyetlen, aki ki tudta silabizálni apró betűs kézírását.

A pápa apró betűi

Bertone maga ugyan leváltását követően arról beszélt, hogy hét éves szolgálatának mindenképpen pozitív a mérlege, személyét sok támadás érte, főként az utóbbi években. Felrótták neki, hogy irányítása alatt kiszabadultak az ellenőrzés alól a vatikáni bürokráciában működő különböző lobbi csoportok és titkos klikkek. Egyesek szerint ez vezetett XVI. Benedek pápa lemondásához is.

Tarcisio Bertone és XVI. Benedek Forrás: AFP/Daniel Dal Zennaro

Többek őt teszik felelősé, a Vatileaks néven ismertté vált botrányért, amikor az előző pápa komornyikja állítólagos korrupcióról szóló bizalmas iratokat emelt el XVI. Benedek a pápa asztaláról és adott át a sajtónak. Ezzel szinte egy időben támadták a vatikáni bank, a Vallási Műveletek Intézetének (IOR) felügyeletére kinevezett bíborosi bizottság vezetőjeként is.

A Vatileaks szerint Bertonénak több konfliktusa is volt az IOR sötét pénzügyeinek tisztázásra kinevezett Ettore Gotti Tedeschi bankelnökkel. Míg utóbbi a pénzügyi szigort támogatta, a bíboros állítólag lazábban állt volna hozzá az átláthatósághoz. A konfliktus oda vezetett, hogy tavaly Tedeschit eltávolították a posztról. Bertone ugyanakkor szentszéki államtitkári feladatai végeztével is megtartja a vatikáni bankot felügyelő bizottságban betöltött pozícióját.

Aki kordában tartotta Hugó Chavezt

A szombaton bejelentett lépés Ferenc pápa várva várt vatikáni reformjainak egyik fontos eleme. A pápa eddig három hasonló jelentőségű lépést tett: megválasztása után egy hónappal nyolc bíborosból álló testületet hozott létre, hogy segítsenek irányítani az egyházat és megreformálni a Kúriát. Létrehozott egy másik bizottságot is, amely a vatikáni bank ügyeinek rendezésében nyújt számára segítséget. Egy harmadik - külső szakértőkből álló - csapat pedig gazdasági tanácsokat ad, a nagyobb vatikáni átláthatóság megteremtése érdekében.

A szentszéki államtitkár posztjának jelentősége kimagasló, többek között ő irányítja a vatikáni központi adminisztrációt, a Kúriát, dönt gazdasági kérdésekben, püspököket nevez ki és befolyása van a diplomáciai kapcsolatokra is. Hitelvi kérdésekben ugyan nem nyilvánulhat meg, de ha a pápa beteg, akkor ő helyettesíti.

Pietro Parolin Forrás: AFP/Hoang Dihn Nam

Bertone utódja az eddig róla megjelent beszámolók szerint pont olyan ember, mint amilyenek Bertone előtt töltötték be a posztot. Egy igazi vatikáni diplomata, akit mindenki diszkrét és elkötelezett profiként jellemez.

Pedig vatikáni mércével mérve szemtelenül fiatal, még csak 58 éves. Ennek ellenére komoly diplomáciai tapasztalata van, az elmúlt négy évben a szocialista forradalmat építő Venezuelában szolgált, mint pápai követ (nuncius). Diplomáciai érzékére nagy szükség volt az amúgy katolikus, de az egyházat gyakran nagy hangon támadó Hugo Chávez elnökkel való kapcsolattartás során.

És Kínát csitította

Az Észak-Olaszországban, egy hívő katolikus traktorkereskedő fiaként született, de tízévesen félárván maradt Parolin szinte véletlenül került a vatikáni diplomáciába, miután mint a Gregoriana Pápai Egyetem egyik szorgalmas diákját vatikáni szolgálatra elkérték észak-olaszországi egyházmegyéjétől.

Diplomáciai érzékét elsőként Nigériában tehette próbára - ahol egyre keményebbé válik a keresztények és a muszlimok kapcsolata -, majd Mexikóba ment, ahol neki is része volt abban, hogy 1992-ben hivatalosan is elismerték a katolikus vallást, és diplomáciai kapcsolat jött létre az ország és a Vatikán között. Később részt vett az olasz állam és a Vatikán közötti államközi egyezmény felülvizsgálatában.

Forrás: MTI/EPA/Julian Abram Wainwright

Venezuelai megbízatása előtt hét évig vatikáni helyettes külügyminiszterként dolgozott. Egyebek mellett ő érte el, hogy a Vatikán hivatalos diplomáciai kapcsolatot létesített Vietnammal, majd XVI. Benedek pápasága elején ő vezette a Vatikán tárgyalódelegációját a Kínával folytatott bizalmas megbeszéléseken. Kétszer is ellátogatott Pekingbe, és akkor úgy tűnt pozitív fordulópontra értek a kínai-vatikáni kapcsolatok.

A Vatican Insider, a La Stampa olasz lap Vatikánnal foglalkozó többnyelvű melléklete szerint Parolin diplomataként mindig realista volt, alaposan körbejárta a megoldandó problémákat. Vele a Szentszék újra kedvező helyzetben kerül ahhoz, hogy bölcsességgel és előrelátásával segítse a nemzetközi béke megteremtését. Személye jól illik Ferenc pápa reformtörekvéseihez azért is, mert szakdolgozatát a püspöki szinódusról írta, amelynek a pápa komolyabb szerep szán a katolikus egyházban.