Rejtélyes kínai készül kettévágni Amerikát

Sűrű homály lengi körül, mégis egyre többen veszik komolyan azt a kínai tervet, amely újabb nyomvonalon vágna hajózható csatornát Közép-Amerikán, hogy összekösse az Atlanti- és a Csendes-óceánt. A majdnem száz éve átadott Panama-csatorna vetélytársának szánt projekt háromszor hosszabb lenne, és Nicaragua parlamentje már ki is adta rá az engedélyt. Már csak azt nem tudni, honnan lesz rá pénze Vang Csingnek, a kínai befektetőnek, és mi értelme az egésznek.

"Ez nem egy nagy nemzetközi vicc lesz. És nem akarjuk azt sem, hogy Kína befuccsolt külföldi befejtetéseinek mintapéldája legyen. Azt akarjuk, hogy minden befektetőnk vigyorogjon" - mondta június végi sajtótájékoztatóján egy nem túl ismert hongkongi üzletember. A kínai férfi nem véletlenül magyarázkodott, nem sokkal korábban ugyanis egy 40 milliárd dolláros (9000 milliárd forintos) óriásprojekt tervével sokkolta a világot: úgy döntött, hogy ő, Vang Csing (Wang Jing), egy közepes méretű kínai távközlési vállalat vezetőjeként felépít egy új, modernebb, jobb, a meglévőnél háromszor hosszabb csatornát Közép-Amerikán keresztül.

Bár sok szakértő azonnal őrültségnek, lehetetlenségnek, pénzügyileg megvalósíthatatlannak nevezte az ötletet, a sajtótájékoztatóról tudósító újságírók szerint az üzletember eltökéltnek tűnt, és komolyan beszélt. Olyannyira, hogy kedden, egy újabb sajtótájékoztatón már a tervezett csatorna nyomvonalát is bemutatta a nyilvánosságnak. Vang Csing szerint pénz is lesz, és a 286 kilométeresre tervezett csatornát 2014 decemberében elkezdik építeni, 2019-ben pedig már hajók járnak rajta. "Száz százalékig biztos vagyok ebben" - idézte az üzletembert a brit Telegraph. Az ígéreteket nem aprózta el, hiszen a terv megvalósítása az emberiség történetének egyik legnagyobb mérnöki teljesítménye lenne.

Hogy jut ilyesmi az eszébe?

Hogy Vang ígéreteit mennyire lehet komolyan venni, azt a nemzetközi befektetési és logisztikai szakértők sem tudják megmondani. A projektnek némi súlyt adott, hogy Nicaragua parlamentje júniusban minden komolyabb részlet ismerete nélkül jóváhagyta azt, és 50 évre a hongkongi cégnek adta a csatorna tervezési és kivitelezési jogát. Egy helyi hírportál, a Nicaragua Dispatch gyorsan fel is hánytorgatta a döntést övező aggályokat: az ország vezetése úgy árusított ki egy ilyen stratégiai projektet a kínaiaknak, nem ismerte a csatorna tervezett nyomvonalát, nem látott megvalósíthatósági tanulmányt, és nem ismerte a projekt mögött álló állítólagos befektetőket, a környezetvédelmi kockázatokat, a hongkongi cég és a kínai kormány kapcsolatát, továbbá a titokzatos férfit, aki az egész projektet elindította.

Daniel Ortega nicaraguai elnök és Vang Csing Forrás: AFP/Inti Ocon

Hogy az ország mégis beleugrott a bizonytalannak tűnő, ám annál grandiózusabb tervbe, azt részben a csatornától remélt gyors meggazdagodás álma eredményezte. Nicaragua évszázadok óta vágyik egy ilyen csatornára: már 1825-ben tettek javaslatokat a megépítésére, de soha nem vágtak bele, mert túl kockázatosnak találták. Most viszont előállt ez a különös kínai üzletember, aki azt ígérte, hogy saját pénzből belevág, toboroz elegendő befektetőt, és belátható időn belül meg is valósítja a tervet.

A nicaraguai kormány kapva kapott az alkalmon, és egyből világgá is kürtölte várakozásait. A Nicaragua Dispatch szerint kiszámolták, hogy a beruházással 2015-re 15 százalékos gazdasági növekedés indul az országban, amivel Nicaragua a világ harmadik leggyorsabban fejlődő országává válik. 2018-ig több mint 400 ezer ember kerül ki a szegénységből, és további 350 ezer a mélyszegénységből, állítják a kormányzati statisztikák. Az AP hírügynökség szerint Közép-Amerika egyik legszegényebb országában több tízezer munkahely jönne létre, ha az építkezés valóban elindulna.

A tervek alapja, hogy a beruházók szerint a világ tengeri kereskedelmének forgalma 2025-ig 42 százalékkal növekszik, és a modern, nagy szállítóhajók túl szélesek ahhoz, hogy a Panama-csatornát használják. Az új viszont a tervek szerint elég széles lesz nekik, így Nicaragua rövid távon átvenné az USA által épített Panama-csatorna szerepét. Paul Oquist nicaraguai elnöki tanácsadó a projekt támogatására készített előadásában Hernan Cortez spanyol hódítót idézve állt ki az új csatorna terve mellett: "aki a két óceán közötti átjárót uralja, az lesz a világ ura".

De ki ez az ember?

Az ígéretek jól hangzanak egy olyan országban, amelynek az éves GDP-je a negyedét sem teszi ki a tervezett beruházás költségének. Nem mindenki ennyire bizakodó azonban, és sokan azt találgatják: kicsoda Vang Csing, mi köze a csatornaépítéshez, és honnan van ennyi pénze? A kérdésekre pedig nem kapnak túlságosan meggyőző válaszokat.

Teherhajó a Panama-csatornán. A legnagyobbak itt már nem férnek át. Forrás: AFP/Rodrigo Arangua

A kínai üzletemberről ugyanis körülbelül annyit lehet tudni, hogy 41 éves, és hogy állítása szerint nincs semmilyen kapcsolata a kínai kormánnyal, nem tagja a Kínai Kommunista Pártnak, csak egy "normális kínai állampolgár", aki az anyjával él. "Ennél normálisabb már nem is lehetnék" - idézte a kisebb nemzetközi cégbirodalommal rendelkező férfit a Nicaragua Dispatch. Vang telekommunikációs cégének pekingi irodája ugyanakkor a Telegraph szerint kínai kommunista vezetők arcképeivel, egy hatalmas Mao Ce-tung freskóval és számtalan kínai tank, harci repülő és rakétakilövő modelljével van kidekorálva. Több gazdasági elemző azt sejti, hogy előbb-utóbb előlép mögüle a kínai állam.

A férfi láthatóan kerüli is a hátteréről szóló kérdéseket, újságíróknak például azt sem akarta elárulni, hogy hova járt egyetemre. "Azt reméltem, hogy nem a személyemre, hanem a projektemre irányul majd a figyelem" - védekezett. Persze mindeddig arról sem volt hajlandó beszélni, hogy pontosan kik pénzelnék a projektjét, bár kedden megígérte, hogy hónapokon belül fény derül erre is. Európai, amerikai és kínai befejtetőket emlegetett, de egyet sem nevezett meg. "Nagy bankok és más nagy intézmények, mindannyian első osztályú befektetők" - mondta a Telegraph szerint.

Vang Csingben az a legkülönösebb, hogy korábban sosem foglalkozott nagy építkezésekkel, a Panama-csatornához akár távolról is mérhető beruházással. De szerinte ez nem probléma. Jelenleg ő a Hszinvej (Xinwei) kínai telekommunikációs cég vezetője, de állítása szerint még soha életében nem volt mobiltelefonja sem. "Nem volt semmi tapasztalatom a telekommunikáció területén, amíg 2009-ben ide nem kerültem" - idézi a Telegraph.

Lesznek még gondok

Még ha Vang valóban zseni is, és elég befektető hisz a projektjében ahhoz, hogy összejöjjön a szükséges pénz, akkor is elég ingatag lábakon áll a nicaraguai csatorna. Az AP hírügynökség által megszólaltatott mérnökök és hajózási szakemberek szerint ugyanis a tengeri szállítás nagy arányú növekedését nem lehet biztosra venni: Észak-Amerika egyre inkább visszafogja ázsiai gyártókapacitását, és Latin-Amerika felé fordul, ami csökkenti a tervezett csatornán áthaladó forgalmat, ráadásul a gazdasági visszaesés miatt már most is egyre több kihasználatlan kereskedelmi hajó vesztegel a kikötőkben. A globális felmelegedés közben új hajózási utakat nyit az Északi-sarkkör közelében, ráadásul a Panama-csatornát is éppen most tervezik kibővíteni, kiszélesíteni, hogy nagyobb forgalom átengedésére legyen képes.

A San Juan folyó Nicaraguában. Ez is szóba jött, mint lehetséges vízi útvonal Forrás: AFP/Degas Jean-Pierre

Egy nagy torontói szállítási cég elemzője az AP-nek azt mondta, hogy ezek a változások mind bizonytalanná teszik a nicaraguai csatorna megtérülését, jelenleg nem látszik az a valós piaci igény, amelyről a kínai üzletemberek beszélnek. A Panama-csatorna szakértőjének számító harvardi professzor, Noel Maurer szintén azt nyilatkozta, hogy rossz befektetésnek tartja a projektet, szerinte nem is fog megépülni.

A gazdasági bizonytalansághoz hozzáadódik, hogy egyelőre még senki nem tudja, milyen környezeti károkat okozna, ha Nicaraguán átvezetnék a világ legnagyobb teherhajóit. A tervezett csatorna a Nicaragua-tavon haladna keresztül, amely jelenleg a környék ivóvízbázisa, majd őserdőkön átvágva kanyarogna az Atlanti-óceánig. Környezetvédő csoportok már most tiltakoznak, mert szerintük a projekt az élővilágot és a tó vizét is veszélyezteti.

Az új csatornát ellenző panamaiak politikai motivációt sejtenek a háttérben. Roberto Troncoso, egy panamai gazdasági szereplőket tömörítő szervezet vezetője az AP-nek azt mondta, szerintük nem üzleti, hanem politikai kérdés az egész befektetés, "a pénz teljesen irreleváns, itt a nemzeti hegemóniáról van szó." Szerinte Kína azért akarja megépíteni a csatornát, mert az USA által felhúzott Panama-csatorna fölött nincs befolyása, pedig "aki a kereskedelmet uralja, az uralja a világot".