A magyarokba rúgott, de a románoknak szánta

Nemrég még Traian Basescu is ott ült a tusnádfürdői szabadegyetemen, együtt nevetett Brüsszelben Orbán Viktorral, és arról beszélt, hogy felelőtlenség a magyar-román vitát nacionalista hangulatkeltésre használni. Hétfőn viszont már pofátlannak nevezte a magyar politikusokat, és közölte, ha rajta múlik, nem lesz többet magyar buli Tusnádfürdőn. Mitől változott meg a román államelnök véleménye ilyen gyorsan?

2009-ben a romániai elnökválasztás előtt egész oldalas hirdetés jelent meg az erdélyi Krónika című napilapban. A képen az elnöki posztért kampányoló Traian Basescu Orbán Viktor mellett ül a tusnádfürdői szabadegyetem rendezvényén. A képen Orbán-idézet is szerepel: "A második fordulóban Traian Basescura szavaznék." A nem túl bonyolult üzenetet Basescu kampánystábja még egy kérdéssel megfejelte: "Miért ne bíznánk benne?" Basescunak bejött a hirdetés, elemzések szerint az erdélyi magyarok szavazatainak és Orbán Viktor buzdításának is köszönheti, hogy másodszorra is el tudta nyerni az államelnöki posztot.

Orbán Viktor és Traian Basescu román elnök az Európai Unió kétnapos csúcstalálkozójának első napi tanácskozásán Brüsszelben Forrás: MTI/Európai Tanács/Mario Salerno

A jó viszony a választások után is megmaradt, Basescu később is többször megfordult Tusnádfürdőn Orbán társaságában. 2010-ben Orbán arról beszélt, mennyire örül, hogy ilyen szívélyes kapcsolatban vannak, de Basescu is többször büszkén vállalta a tévében, hogy jó a viszonya a magyar kormányfővel. Néhány hónapja is együtt nevettek még Brüsszelben, és amikor szóba került a székelyzászló-ügy, Basescu azt mondta, felelőtlenség a magyar-román vitát nacionalista hangulatkeltésre használni.

Ehhez képest nagyot szólt, amikor hétfőn Marosfőn kijelentette, hogy "a magyarországi politikusok nagyon pofátlanokká váltak, valószínűleg a jövőben nem járulunk hozzá a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor megtartásához. Az idei volt az utolsó év, amikor a teljes magyarországi politikai elit zavartalanul lófrált Hargita és Kovászna megyében." Ezt azzal az ígérettel is megtoldotta, hogy Románia kész szerepet vállalni a régió feszültséggócává vált Magyarország rendreutasításában.

Felült a hullámra

Egy erdélyi magyar újságíró szerint Basescu kirohanása szélsőséges, de a jelenség nem váratlan, mert a Bálványosi Szabadegyetem után minden évben van egy ilyen hullám, mindig vannak politikusok, akik ilyenkor igyekeznek meglovagolni a magyarellenes indulatokat. Erre most ráerősített, hogy a fideszes politikusok rendezvénye után nem sokkal Vona Gábor is megjelent Erdélyben, és az Erdélyi Magyar Ifjak szombati fórumán azt mondta, hogy ha a magyar érdek csak konfliktus felvállalásával képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell.

Vona kijelentése nagy politikai vihart kavart, egyből felháborodottan reagált rá a román külügyminisztérium, egy román parlamenti képviselő felvetette, hogy Vonát ki kellene tiltani Erdélyből, és a lapok is sokat foglalkoztak a konfliktussal a nyári uborkaszezonban. Bár mindenhol Vona kijelentése volt a téma, Basescu hétfőn egy szóval sem említette a jobbikos politikust, sőt, nyilatkozatában csak a Bálványosi Szabadegyetemet nevezte meg, így az egyértelműen a fideszes politikusok ellen irányult. Székely István kolozsvári politológus szerint az államelnök nagyon is tudatosan fordult egykori szövetségese ellen.

Már nincs szüksége a magyarokra

Traian Basescu második elnöki ciklusát tölti, amiben nagy szerepük van a magyar szavazóknak: 2009-ben az ő szavazataik kellettek ahhoz, hogy nyerni tudjon, aztán amikor az új kormány megpróbálta megbuktatni, megmentették. A kormány elnökbuktató szándékát ugyanis népszavazásnak kellett volna megerősítenie, de még a választók fele sem ment el szavazni, így érvénytelen lett a népszavazás, és Basescu elnök maradhatott. A népszavazás előtt Orbán Viktor gyakorlatilag arra buzdította a romániai magyarokat, hogy ne menjenek el szavazni, és a részvétel pont a magyarlakta megyékben volt a legalacsonyabb.

Orbán Viktor és Traian Basescu román államfő beszélget a XX. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor pódiumán a romániai Tusnádfürdőn 2009-ben Forrás: MTI/Oláh Tibor

Ilyen segítségre többet biztosan nem lesz szüksége Basescunak, mert jövőre letelik a mandátuma, és nem pályázhat többet az államelnöki posztra. Ugyanakkor többször nyilvánvalóvá tette már, hogy nem csendes nyugdíjaséveket lát maga előtt, hanem azt tervezi, hogy visszatér a napi politikába. Csakhogy ez nem biztos, hogy egyszerű lesz. Miután a pártja (Demokrata Liberális Párt) megbukott, és elvesztette a választásokat, a pártban is megbukott a Basescu-vonal, és ő elvesztette az irányítást a párt felett. A szorult helyzetből egy új pártba (Népi Mozgalom Párt) próbál menekülni, egyelőre nem túl nagy sikerrel, mert a régi pártjából nem sokan követték őt.

A politológus szerint Basescu most minden lehetőséget megragad, hogy népszerűséget szerezzen, ezért a korábbinál populistább hangot üt meg, és elkezdett kacsingatni az éppen felőrlődő nacionalista pártok szavazói felé. "Úgy ítélte meg, hogy a saját maga és új pártja pozicionálása szempontjából jól jön, ha beszáll a Vona-nyilatkozata körüli felháborodásba, és tekintettel a negyvenfokos kánikulára, jó nagyot mond" - mondta Székely.

Basescu felismerte, hogy politikai jövője szempontjából már csak teher az a jó viszony, amelyet a magyar politikusokkal kialakított, és most megpróbálja ezt a szakaszt lezárni. Eddig szüksége volt a magyar szavazatokra, és Európában is jól jött neki, hogy jóban van Orbánnal, ezért elviselte azt is, amikor ellenzéke nemzetárulással vádolta. Ezt most megpróbálja lerázni magáról, ezért sem Vona, hanem a Fidesz és Orbán Viktor ellen irányult a kijelentése - véli a politológus. "Nem értékrendekről van szó, hanem nyers politikai érdekekről. Basescu elmúlt húszévi politikájában sok hasonló váltás volt már."

Csak nyerhet vele

Székelyhez hasonlóan választási érdekeket lát Basescu kijelentése mögött egykori riválisa, Mircea Geoana volt külügyminiszter, a most kormányon lévő szociáldemokrata PSD szenátora is. Geoana egyetértett azzal, hogy az irredentizmust keményen el kell ítélni, de azt mondta, hogy Basescu "kétségbeesett népszerűség-hajhászása" veszélyes ellentétet szíthat, amire semmi szükség 2013-ban, az uniós tag Romániában. Az is igaz, hogy a PSD egy másik politikusa, Mircea Dusa védelmi miniszter, Hargita megyei parlamenti képviselő viszont üdvözölte Basescu nyilatkozatát, és kifejezte örömét, hogy a román állam intézményei végre "a nemzeti méltóság védelmére keltek". A román politikusok többsége azonban ennél jóval óvatosabban reagált Basescu szavaira.

Azon kívül, hogy néhány politikai ellenfele felháborodik, Basescu nem sokat kockáztatott a kijelentéssel, annak ugyanis nem sok következménye lehet - mondta Székely. Az államelnöknek nincs joga korlátozni vagy betiltani egy rendezvényt, ezt legfeljebb a belügyminisztérium tehetné meg. De mivel erre jogi lehetőség nem nagyon van, nincs esély arra, hogy jövőre ne legyen Bálványoson szabadegyetem. Ha pedig lesz, és Basescunak még mindig fontos lesz, hogy fenntartsa a témát, mutogathat majd a politikai ellenfelei irányította kormányra és belügyminisztériumra, és mondhatja, hogy na, lám, én mondtam, hogy nem kellene, de ők még arra sem képesek, hogy ezt megakadályozzák.

A Fidesz csak megvonta a vállát

Valószínűleg a magyar Külügyminisztérium sem értékelte különösebben veszélyesnek Basescu nyilatkozatát, mert a válaszában nem vette fel a kesztyűt. A minisztérium vagy fél napig adós maradt a válasszal, madj egy néhány mondatos közleményben így ütötte el a konfliktust: "Magyarország elkötelezett a térség stabilitása mellett, amelynek természetes részét képezik az emberi jogok, valamint a nemzeti közösségek jogainak biztosítása. A Magyar Kormány következetesen támogatja a romániai magyarság demokratikusan felvetett igényeit, amelyek összhangban állnak az európai normákkal és gyakorlattal. A nemzeti közösségek védelme terén is közösek az érdekeink, e téren is az építő párbeszédre és együttműködésre törekszünk."

Noha Tusványos a Fideszhez köthető rendezvény, a kormánypárt részéről csak Hidvéghi Balázs, a párt országgyűlési képviselője adott ki közleményt, amely lényegében megegyezett a Külügyminisztériuméval.