Magyarországra jönnek a leghippibb hippik
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Testvérekként tisztelik egymást, a Föld és a természet megváltását tekintik küldetésüknek. Nemzeti parkok felforgatásáért és apróbb bűntettek miatt támadják őket, pedig csak szeretnek együtt ücsörögni zeneszóra a tábortűz körül. Jövőre Magyarországon tartják a Szivárvány törzs világtalálkozóját.
Van egy, az amerikai hippimozgalmakban gyökerező csoportosulás, amelynek tagjai - vagyis résztvevői - a társadalomból alkalmanként kivonulva igyekeznek megtalálni a harmóniát ember és a természet között. Szakítanak a hagyományos társadalmi berendezkedéssel, nincs vezetőjük, hagyományos értelemben vett szervezetük, az összes döntést közösen hozzák meg.
Mindenkit befogadnak, aki csatlakozni akar hozzájuk, találkozóikon nem kérnek belépti díjat, csak azt, hogy aki jön, legyen elkötelezett a béke és a szeretet megteremtéséért a Földön. Ideológiájukat egy állítólagos észak-amerikai hopi indián jóslattal magyarázzák, amely szerint egyszer, a nagy pusztítás közepette a világ minden tájáról összegyűlik egy sokszínű törzs, amely meggyógyítja a világot. Ők lennének ezek.
Szivárvány törzs
Akik a Rainbow Family of Living Lighthoz tartoznak, Isten gyermekeinek tekintik magukat, fivérnek és nővérnek szólítják egymást, gyakran hivatkoznak magukra, mint akik minden ember és a természet barátai. Összetartozásukat leginkább a természet ölén tartott gyűléseken fejezik ki.
Az 1970-es évek elején alakult társaság rendszeresen tart ilyen összejöveteleket, elsősorban az USA-ban, de követőik világszerte csatlakozhatnak kisebb-nagyobb helyi csoportosulásokhoz is. A legnagyobb, gyakran több tízezer fős éves összejöveteleket Amerikában tartják, általában valamelyik szövetségi tulajdonban lévő erdőben, ezen kívül komolyabb jelentőségűek a csoport világtalálkozói, amelyeket mindig más-más országba szerveznek.
Az idén Kanada nyugati partján gyűltek össze, jövőre Magyarország a céljuk, majd Portugália következik, ahonnan reményeik szerint békeflottát indítanak a tengeren. A 2014-es lesz az első világtalálkozója a csoportnak Magyarországon, de nem az első alkalom, hogy ide látogatnak. 1999-ben, amikor innen is megfigyelhető volt a napfogyatkozás, már volt egy európai szintű találkozó, amelyet a Bakonyban tartottak. Létezik Magyar Szivárvány Család is, amely 2009 után több alkalommal szervezett hazai találkozókat. Feltehetően évek óta nem frissített honlapjuk szerint az 1999-es találkozó helyszínén, a Bakonyban földterülettel is rendelkeznek, de a beszámolók szerint némi belső ellenségeskedés volt közöttük, egy irányításra törekvő társuk miatt.
Nem járt körbe füves cigi
A résztvevők a hazai találkozókon is angolul beszélnek, a csoport összetétele vegyes -
mondta az Origónak Nyári Dorina, aki alternatív életközösségeket vizsgáló antropológusként vett részt egy ilyen találkozón a Bakonyban tavaly. A résztvevők többnyire fiatalok, sok köztük a nyugat-európai - francia, olasz, német -, de vannak kismamák, sőt tavaly egy csoport 30-40-es korosztályhoz tartozó, ezotériával foglakozó nő is megjelent, akik eléggé kiríttak a többiek közül, mesélte a fiatal antropológus.
Szerinte a tavalyi találkozón 40-50 ember lehetett. Amikor megérkezett, nagy szeretettel fogadták, megölelték, "isten hozott itthon" mondták neki angolul. Holdtöltekor a folyamatosan táplált tábortűz körül ültek, ki beszélgetett, ki táncolt, ki csak hallgatta a monoton, akusztikus hangszerekből származó zenét.
Nyári Dorina szerint a napi kétszeri étkezést együtt oldják meg, közösen főznek és étkeznek, bár az adagok nem valami kiadósak, "de ha valaki ilyen beállítottságú, neki nem számít, nem erről szól". Az élelmiszert egy közeli zöldséges szolgáltatta, csak növényi eredetűt készítenek, többnyire valamilyen indiai zöldségragut vagy gyümölcsös ételt. Az étkezés költségeit elvileg az adományokból fedezik, de a körbe kínált adományoszsákba vagy varázskalapba csak kevesen dobtak pénzt, mert nem elvárás, "szeretetet is lehet bele tenni" - mondta. Persze kérdéses, hogy ezzel tudják-e fedezni az ellátást, de ez nem derült ki számára. Alkoholt nem isznak - valaki 50 litert bort vitt volna adományként, de udvariasan elutasították, és drogokat sem látott. A természetes tudatmódosítók használatát nem tiltják, de "nem járt körbe füves cigi" - tette hozzá.
Nyári Dorina szerint a legérdekesebb a helyiek reakciója, akik részben örülnek a jelenlétüknek, de furcsállják, hogy minek mennek ki az erdő közepére, és hogy néha látni egy-egy alulöltözött vagy teljesen meztelen embert.
Nem tagok, nem szervezet
A család alapelvei szerint a csoportban nincsenek vezetők, a döntéseket közös gyűléseken, egyetértésben hozzák a hallgatás beleegyezés elve alapján. Akinek nem tetszik egy, a gyűlésen felvetett javaslat, az érvelhet ellene, tehet másik javaslatot is, és kérheti az egyetértést. Ha senki nem szólal fel egy javaslattal szemben, és mindenki csendben marad, akkor megszületik a konszenzus. Saját meghatározásuk szerint a család egy vezetők nélkül működő, nem tagokból álló nem szervezet.
Találkozóikat jellemzően holdtöltére időzítik, a nagyobb, egy hónapos gyűlések újholdtól újholdig tartanak. A csúcspont általában egy nagy közös gyűlés egy tisztáson.
Noha a csoport kivonul a társadalomból, hogy a természetnek hódoljon, egy-egy gyűlés résztvevői nem szabadulhatnak bizonyos közösen megállapított szabályok alól. Az interneten elérhető, a gyűlésekre vonatkozó kisokosokban nagy hangsúllyal és részletesen szerepel egy-egy tábor felállításánál a latrinák, a konyhák, a sátrak megfelelő elhelyezése és kialakítása, az ivóvíz megfelelő használata, a forrás tisztán tartása, a gyűlés utáni takarítás, illetve a helyes viselkedés szabályai. Rendet saját békeőrségük tart, (a Santi Szena, szanszkrit nyelven békehadtest), akik szép szóval igyekeznek jobb belátásra bírni az esetleges balhézókat.
Akadnak azért balhék
Balatoni Boli Endre, a VHK tavaly Szumátrán elhunyt üstdobosa több ilyen találkozón is volt, és aktív részt vállalt az 1999-es magyarországi gyűlés megszervezésében. Erről azt írta interneten is elérhető beszámolójában, hogy előzetesen négyen keresetek hazai helyszínt, és egy szivárvány mutatta meg nekik, azt a tisztást Bakonybél közelében, ahol végül megtartották a gyűlést. A területhasználatról ugyan egyeztetniük kellett a hatóságokkal, de a komoly szervezés nélküli eseményen semmilyen probléma nem merült fel.
Nem minden gyűlés zajlik le azonban ilyen simán. Az USA-ban, ahol éves szinten rendeznek nagyobb - akár húszezres tömeget is megmozgató - gyűléseket, rendre összetűzésbe keverednek a hatóságokkal. A csoportosulás 41 éves története során volt már példa tömeges letartóztatásokra, amikor börtönbuszokkal vitték el a látogatókat (az 1980-as évek közepén), érték őket kritikák a gyakran természetvédelmi területen tartott gyűlések után utánuk maradt szemét, a droghasználat, hiányos öltözködés, vagy a gyűlések környékén lévő településeken megszaporodó piti bűncselekmények miatt.
A U.S. Forest Service (a szövetségi erdészet) 1998-ban külön egységet állított fel a Rainbow Family találkozóinak kezelésére, jóllehet a gyűlések többsége különösebb probléma nélkül zajlik, és többnyire valóban eltakarítanak maguk után, legfeljebb kicsit letapossák a talajt. Ők maguk úgy válaszoknak a kritikákra, hogy mint minden társadalmi csoportban, náluk is akadnak olyanok, akik tesznek a szabályokra.
2008-ban kisebb összetűzés alakult ki a hatóságok és a csoport között, amikor le akartak tartóztatni valakit közülük. Állítólag több százan estek neki az erdészeknek a résztvevők közül, mire azok paprikapatronokkal (olyanok mint a paint ball-golyók, csak csípős paprikás anyaggal vannak töltve) lőttek rájuk. Az akció miatt komolyan kritizálta az erdészetet az American Civil Liberties Union befolyásos jogvédő civilszervezet.
A festői partról elküldték őket
A társasági idei, Kanadába tervezett világtalálkozója sem volt zökkenőmentes. Az eredetileg kinézett helyszínt - a Vancouver-szigeten található, félreeső Raft Cove nemzeti parkot - ugyanis elsősorban környezetszennyezéssel kapcsolatos aggodalmak miatt augusztus elején lezárták előlük a hatóságok, mivel szerintük pár tucat táborozónál többet nem bír el a terület. A kanadai környezetvédelmi minisztérium azt is közölte, hogy a szép, bár zord térség komoly kihívás az ott táborozóknak.
A gyűlés ellen a helyiek is tiltakoztak, elsősorban a várható nagy tömegtől féltve a festői tengerpartot. Augusztus elejére száz-egynéhány résztvevő meg is jelent a helyszínen, de evakuálták őket. A csoport végül közleményben jelezte, hogy máshova helyezik a találkozót, és elnézést kértek a helyiektől a felfordulásért, bár megjegyezték, ugyan környezetvédelmi aggodalmak miatt küldték el őket, valójában a környéken tapasztalt fapusztításra szerették volna felhívni a figyelmet. A találkozót végül egy közeli tópartra helyezték át a múlt héten a helyi bennszülött indián törzs vénjeivel folytatott egyeztetések után.
A tervezett magyarországi helyszínről egyelőre nem sokat tudni, és kérdéses, hogy a kanadai eseményeket követően nyilvánosságra hozzák-e egyáltalán. A Rainbow-találkozók Facebook-oldalán található bejegyzések tanúsága szerint a kanadai világtalálkozó előtt kevesebb mint egy hónappal még nem döntöttek a végleges helyszínről, csak az volt biztos, hogy British Columbia tartományban lesz, valahol a Csendes-óceán partvidékén. Az is felmerült, hogy a jövőben esetleg nem hozzák nyilvánosságra a pontos helyszíneket a Facebookon, bár az erről szóló szavazáson éppen a nyilvánosság hívei állnak nyerésre.