Az uniós csatlakozásról tárgyaltak a nyugat-balkáni államfők

Először ültek egy asztalhoz a nyugat-balkáni államok vezetői, mióta Koszovó függetlenedett Szerbiától. A térség nem EU-tag államainak csatlakozása volt a téma.

A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásának előmozdításáról tárgyalt a térség nyolc államfője csütörtökön a szlovéniai Kranj melletti Brdóban.

Az informális találkozón jelen volt az albán államfő és a volt Jugoszlávia hét utódállamának elnöke, valamint vendégként a francia elnök. Francois Hollande elmondta, hogy Párizs támogatja a Nyugat-Balkán államainak uniós integrációját - ahogy azt tette Szlovénia, illetve a közelmúltban Horvátország csatlakozásakor, de még sokat kell tenni a térség megbékélése és a politikai, gazdasági, intézményi reformok érdekében.

"Sok minden nincs lezárva ebben a régióban, több kérdésre továbbra is fokozottan kell figyelni" - mondta Hollande a szlovén kollégájával, Borut Pahorral közösen tartott sajtótájékoztatóján. Pahor bejelentette, hogy a csúcstalálkozó résztvevői Horvátországban újabb megbeszélést tartanak. "Az a célunk ezzel a folyamattal, hogy megváltoztassuk a régióról kialakult képet, hogy a Nyugat-Balkán ne félelmet keltsen az emberekben, hanem inkább a térségben rejlő lehetőségeket lássák" - mondta a szlovén államfő.

Szlovénia 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, három évvel később pedig az eurót is bevezette. Horvátország július 1-jén lett az unió 28. tagállama. Júniusban Brüsszel zöld jelzést adott a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez Szerbiával. Az EU vezetői emellett úgy döntöttek, megbeszéléseket kezdenek Koszovóval is a csatlakozási tárgyalások megalapozásához, jóllehet a koszovói állam függetlenségét nem minden tagállam ismeri el.

Montenegróval 2012-ben nyitották meg a csatlakozási tárgyalásokat. Macedónia 2005 óta tagjelölt, de a tárgyalásokat még nem kezdték meg egy Görögországgal fennálló névvita miatt. Francois Hollande Brdóban felajánlotta országa jószolgálatait a névvita megoldása érdekében.

Albánia 2009-ben nyújtott be csatlakozási kérelmet, de azóta két alkalommal is elutasították. Bosznia-Hercegovina egyelőre nem folyamodott tagjelölti státusért - állt az AFP összegzésében.

A mostani volt az első találkozó, amelyen a nyolc nyugat-balkáni állam - Szlovénia, Horvátország, Montenegró, Macedónia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Koszovó - vezetője egy tárgyalóasztalnál foglalt helyet. Korábban minden erre irányuló kezdeményezés zátonyra futott, elsősorban a Szerbia és Koszovó közötti feszült viszony miatt.