Csak kicsit félnek Észak-Korea célpontjai

Ruhában alszanak, és feltöltötték az óvóhelyeket a Bangnjong szigetén élő dél-koreaiak, miután az otthonuk Kim Dzsong Un első számú célpontja lett. Az észak-koreai vezetés az elmúlt napokban folyamatosan licitált rá a fenyegetéseire, és bár a dél-koreaiak hozzászoktak a harcias hangnemhez, a mostani agresszió őket is aggodalommal tölti el.

Kim Dzsong Un egyelőre mindent megtesz annak érdekében, hogy az ellenségei még véletlenül se higgyék azt, hogy levegőbe beszél, amikor az ellenség megsemmisítését emlegeti. Nem sokkal az után, hogy bejelentette, megszünteti a Dél-Koreával fennálló forródrótkapcsolatot és felmondja a megnemtámadási szerződést a déli szomszédjával, már ki is jelölte az első célpontot, amelyre egy esetleges fegyveres konfliktus esetén lesújtana a vízi határ közelében: a déli oldalon található Bangnjong szigetét. Mindezt a szokásos éves amerikai-dél-koreai hadgyakorlat megkezdése után dobta be a köztudatba, tovább görgetve az elmúlt napok fenyegetéseit.

A hadgyakorlat alkalmából Kim Dzsong Un felkereste a határ mentén fekvő katonai létesítményeket, hogy lelkesítse a katonáit, és itt jelentette be, hogy kijelölte az első célpontot. A nevesítés azonban egyelőre nem rázta meg a sziget lakóit. Az egyik bangnjongi vezető például a helyzet által megkívánt higgadtsággal mondta, hogy nem estek pánikba, de igyekeznek minden eshetőségre készen állni, feltöltötték például az óvóhelyeket a túléléshez szükséges élelmiszerekkel.

Bangnjongon mindössze ötezren élnek, Kim Dzsong Un szemében az teszi vonzó célponttá, hogy több katonai létesítmény is működik ott. A helyi tisztségviselő azt mondta, egyelőre szó sincs arról, hogy a helyiek tömegesen utaznának el a szigetről biztonságosabb területre, de azt elismerte, hogy kicsit félnek. A szigeten élők egyelőre lemondhatnak a pihentető éjszakákról is, a BBC jelentése szerint ugyanis felöltözve alszanak, hogy egy esetleges éjszakai támadásnál készen álljanak a menekülésre.

Kim Dzsong Un utasításokat ad

A Bangnjongon élők nem először érzik magukat célpontnak. 2010-ben a sziget partjainál elsüllyedt egy dél-koreai hadihajó, 46-an vesztek oda. Szöul szerint egy észak-koreai torpedó okozta a hajó vesztét, de Phenjan akkor nem vállalta a felelősséget az incidensért.

Ha a bangnjongiak a jonpjongiak két és fél évvel ezelőtti tapasztalatait veszik alapul, talán jól is teszik, ha kicsit aggódni kezdenek. A két Korea határán található Jonpjong-szigeten 2010-ben négyen meghaltak és 18-an megsebesültek, amikor az észak-koreai tüzérség ágyúzni kezdte a területet. Dél-Korea hasonló eszközökkel válaszolt a támadásra, így a két ország összehozott egy olyan konfliktust, amelyet elemzők a térség legveszélyesebb eseményének nevezték az 1953-ban békeszerződés nélkül véget érő koreai háború óta. A két fél egyaránt a másikat vádolta a fegyverszünet megsértésével, és a nyilatkozatok alapján nem volt egyértelmű, hogy ki lőtt először. Az ütésváltás utáni híradásokból azonban kiderült, hogy az északi agressziót a határ közelében tartott dél-koreai hadgyakorlat váltotta ki. Vagyis a helyzet kísértetiesen hasonlít a mostanihoz.

Baljós előjelek

A határozott katonai menetrend látszatára Kim Dzsong Un részéről azért is szükség van, mert az észak-koreai vezetők háborús szeszélyeinek leginkább kitett dél-koreaiak ingerküszöbe meglehetősen magasra nőtt az elmúlt évtizedekben, ha fenyegetésről van szó. A BBC szöuli tudósítója szerint azonban a mostani helyzet még a legedzettebb délieket is szíven ütötte, különösen az idősebbek kezdtek el aggódni a harcias hangnem miatt.

Észak-Korea az elmúlt évtizedekben egészen színes harci retorikával próbált meg ráijeszteni déli szomszédjára. 1994-ben kisebb pánik alakult ki Dél-Koreában, amikor az egyik észak-koreai tárgyaló felvetette, hogy Szöult teljesen felégetik. Phenjannak nem esett jól az sem, hogy George Bush volt amerikai elnök 2002-ben a gonosz tengelyéhez sorolta a kommunista országot. Észak-Korea akkor jelezte, hogy kíméletlenül eltörli a föld színéről az agresszorokat. Ugyancsak kíméletlen háborút ígért tavaly júniusban, amikor több dél-koreai médiacsoportot fenyegetett meg, és a térségben tartott minden hadgyakorlatra kíméletlen válaszcsapás lebegtetésével válaszolt.

Gyakorlatozó katonák Észak-Koreában

A BBC szerint Phenjan általában hajlamos rálicitálni a fenyegetésekre minden alkalommal, amikor Dél-Koreának új vezetője lesz, ami - lévén Dél-Korea demokratikus ország -, sokkal gyakrabban fordul elő ott, mint Északon.

Azt az Észak-Koreával foglalkozó elemzők is elismerik, a phenjani média nyelvezete annyira harcias, hogy nehéz kihámozni az üzenetekből azt, amit komolyan kell venni. Az egyik szöuli egyetemen nemzetközi kapcsolatokat tanító professzor, John Delury szerint ugyanakkor a tényleges támadások előtt voltak nagyon világos jelek.

Azt, hogy a mostani helyzet kicsit más, mint a korábbiak, az országegyesítésért felelős dél-koreai miniszter is elismerte: a riasztás most sokkal komolyabbnak tűnik, főként azért, mert a szóbeli fenyegetést aggodalomra okot adó tettek is kísérik. Észak-Korea decemberben nagy hatótávolságú rakétát lőtt ki, februárban nukleáris robbantást hajtott végre, az elmúlt napokban pedig az eddigiekre rálicitálva lekapcsolta a két Korea közötti forródrótot, és felmondta a megnemtámadási szerződést.

Sarokba szorítva

Kim Dzsong Unt kissé megzavarta szárnypróbálgatásai közben, hogy az amerikai és a dél-koreai hadsereg a közelben gyakorlatozik, és az ENSZ is újabb szankciókkal próbálja kikényszeríteni, hogy Észak-Koreában hagyjanak fel az atomprogrammal.

A mostani közös hadgyakorlatban mintegy tízezer amerikai és kétszázezer dél-koreai katona vesz részt. A koreai légtérben most éppen F-22-es lopakodók és B-52-es bombázók repkednek, és a katonák szorgalmasan gyakorolják a partraszállást is.

Phenjan harci étvágyát valószínűleg nem fogja csillapítani az a hír sem, hogy szöuli kormányilletékesek szerint az április végéig tartó amerikai-dél-koreai hadgyakorlat vége után is a dél-koreai partoknál maradnak az atomfegyverrel felszerelt amerikai hadihajók. Vagyis Phenjannak tudnia kell, hogy ha támad, akkor a Dél-Korea biztonságát szavatoló amerikai védelemmel száll szembe. Az egyik szöuli tisztségviselő világos üzenetet küldött Észak-Koreának: ha atomtámadást indít, számíthat az Okinavára és Guamra telepített amerikai atomfegyverek bevetésére.

Bármennyire igyekszik is Észak-Korea a nukleáris tesztekkel és a rakétakilövésekkel, az Egyesült Államokra egyelőre nem jelent veszélyt, a térségben lévő amerikai érdekeltségek azonban már könnyen beleférnek az észak-koreai fegyverek hatótávolságába. Dél-Koreában több mint 28 ezer amerikai katona állomásozik, további negyvenezer Japánban, és az Egyesült Államok fontos katonai bázist működtet a Fülöp-szigetekhez közel fekvő Guam szigetén.