A svájciak szavaznak a pofátlan bérekről

Megkezdődött a népszavazás Svájcban a cégvezetők jövedelmeiről. Sokak sokallják a menedzserek csillagászati végkielégítését és bónuszait.

Frissítés: Az exit pollok szerint megszavazták a cégvezetők túlzott jövedelmeinek tilalmát. A svájciak a vasárnapi referendumon nagy arányban megszavazták az otthoni vagy külföldi tőzsdéken jegyzett svájci cégek vezetőinek mértéktelen javadalmazását tiltó népi kezdeményezést a fő svájci közvélemény-kutató intézet, a gfs.bern adatai szerint. A közétett előrejelzések azt mutatják, hogy a szavazásra jogosultak 32 százaléka voksolt, és a résztvevők mintegy 68 százaléka mondott igent a referendum alapjául szolgáló iniciatívára, az azt indító vállalkozóról elnevezett Minder-kezdeményezésre.

Megkezdődött a népszavazás Svájcban egy népi kezdeményezésről, hogy szorítsák korlátok közé a tőzsdén jegyzett cégek vezetőinek javadalmazását, megtiltva egyebek közt a távozáskor fizetett óriási végkielégítéseket.

A szavazóhelyiségek nem egy időben nyíltak meg: Zürichben már reggel 6 órakor, Bernben 8-kor, Genfben csak 10-kor. A svájciak közül azonban - akiket évente többször hívnak referendumra - igen sokan már két-három héttel korábban levélben voksoltak.

A népi kezdeményezés intézménye feljogosítja a svájci állampolgárokat arra, hogy törvénymódosítást javasoljanak. Egyes cégfőnökök csillagászati jövedelmeinek láttán összegyűlt a szükséges százezer aláírás az elindítójáról "Minder-kezdeményezésnek" elnevezett iniciatívára.

A beadvány szövege szerint "rögzíteni kell a határokat a tőzsdén jegyzett vállalatoknál, hogy azok a jövőben ne fizethessenek túlzott jövedelmeket felső vezetőiknek". Ennek érdekében három fő rendelkezést indítványoz a kezdeményezés.

Az egyik szerint az igazgatótanácsi tagok megbízatását egy évre korlátozzák, tiltsanak meg bizonyos juttatásokat, például a köznyelvben "aranyozott ejtőernyőnek" nevezett végkielégítéseket és a cégvásárlásért adott prémiumokat. Továbbá azt, hogy az igazgatótanács és a vezetőség díjazását a részvényesek közgyűlése hagyja kötelezően jóvá, ahol a részvényesek évente szavazhatnak az igazgatótanács és a vezetés tagjainak rendelkezésére bocsátott összegekről. Aki pedig nem tartja magát e szabályokhoz, az három évig terjedő börtönnel és "évi jövedelmének akár hatszorosát elérő pénzbírsággal" legyen büntethető.

A kormány és a felsőház (szenátus) a kezdeményezéssel szemben foglalt állást, az előzetes felmérések szerint viszont a szavazók elfogadják azt. A kormány attól tart, hogy egyes nagyvállalatok ennek nyomán külföldre teszik át székhelyüket.

A parlament kidolgozott egy enyhébb ellentervezetet, amely lehetővé tenne kivételeket a végkielégítések ügyében, s ha a népi kezdeményezés nem kap jóváhagyást a referendumon, akkor a parlamenti változat léphet majd érvénybe.