Mi lesz az oligarcha birodalmával?

Miroslav Miskovic, szerb üzletember, a szerb belügyminisztérium épületében, Delta Holding
Vágólapra másolva!
Őrizetbe vették az egyik legjelentősebb szerb oligarchát Belgrádban. A nyilvánosságot kerülő Miroslav Miskovic vagyonáról és politikai befolyásáról legendába illő történetek keringenek, őt pedig eddig érinthetetlennek tartották. A '90-es években, az akkori sajátos szerbiai viszonyok közepette kezdett üzletelni, túlélte Milosevic bukását, monopóliumait pedig a demokratikus kormányok sem kezdték ki. Hogyan lett a vidéki közgazdászból a térség egyik leggazdagabb embere? És mi lesz a birodalmával?
Vágólapra másolva!

Megtörtént az elképzelhetetlen - mondta találóan Nikola Selakovic szerb igazságügyi és közigazgatási miniszter, aki szerint Szerbia polgárai elképzelhetőbbnek tartották egy miniszter letartóztatását, mint azt, hogy Miroslav Miskovicot őrizetbe veszik. Miskovic, Szerbia (valószínűleg) leggazdagabb embere, a korrupcióellenes ügyészség gyanúja szerint tettestársaival - akik között ott van a fia, Marko is - jogosulatlanul tett szert 30 millió euróra különböző útépítő és -karbantartó vállalatok privatizációja során. A két Miskovicot, az ügyészség és a rendőrség szerdai közös akciójában, nyolc másik személlyel együtt tartóztatták le.

Forrás: AFP/Alexa Stankovic
Miroslav Miskovic nagyot néz

Ha valaki, hát Miroslav Miskovic megfelel az oligarchákról alkotott sztereotípiáknak. Volt a kormányfő helyettese, élvezte a különböző rezsimek támogatását, monopóliumokat szerzett meg, ágazatokat irányított. A gazdasági hatalma mellett politikai befolyását is érvényesíteni tudta, és nem csak azért, mert a médiában is voltak érdekeltségei: Miskovicról azt tartották, hogy kormánykoalíciókat hozott össze, és miniszterelnököket buktatott meg, ha érdekei úgy kívánták. Ő volt az Szerbiában, akit nem váratott senki, és akinek az előszobájában türelmesen várakozott a politikai elit szinte minden tagja.

Kapcsolati tőkés

Közgazdászi diplomáját 1971-ben, a belgrádi egyetemen szerezte, majd visszatért Krusevacba (a közelben született, 1945-ben). Több cégnél is megfordult, mire a helyi vegyipari vállalat élére került, és a szocialista igazgatók sorából leginkább azzal tűnt ki, hogy sikeres vállalatot irányított. Állítólag éppen eredményei (és gyakori tévés szereplései) miatt figyelt fel rá Slobodan Milosevic, és 1989 végén Miskovic lett a szerb miniszterelnök egyik helyettese Stanko Radmilovic kormányában. A politikából - pontosabban a kormányzati feladatokból - azonban hamar kiábrándulhatott, és az új, 1991-es szerb kabinet tagjai között már nem szerepelt a neve.

Forrás: AFP/Frederic Hugon
A 80-as évek végén figyelt fel rá Slobodan Milosevic

Ehelyett létrehozta az első cégét. A Delta M kihasználta, hogy az akkori Jugoszláviát szétfeszítették a gazdasági és politikai ellentétek, és a tagköztársaságok között háború tört ki. Miskovic és a Delta M a szerb piacon az importtal foglalkozó szlovéniai cégek helyére lépett be, és fokozatosan átvette a szerepüket. Ebben előnyére vált az is, hogy Szerbia ellen embargót vezetett be a nemzetközi közösség, és így megnőtt az ügyeskedő magáncégek szerepe. Miskovic ekkor megtanulta a legfontosabb leckét (amit később tökélyre fejlesztett): nem a szerb magánszektorral, hanem - politikai kapcsolatait használva - az állami vállalatokkal üzletelt, hiszen azok készek voltak magasabb árat fizetni.

Egyszer állítólag azt mondta, hogy első (német márkában számolt) millióját inkább "mások ostobaságának, mint saját eszének" köszönhette. A nyilvánvalóan szerénytelen állítás elfedte, hogy Miskovic is a 90-es évek Szerbiájában alkalmazott receptek alapján gazdagodott meg. A politika, azaz Milosevic körei, kedvezményes hitelhez juttatták a kiválasztottakat, akik viszont termékeiket piaci árfolyamon, devizáért értékesíthették. A hiánygazdálkodás és a stratégiai fontosságú árukkal való kereskedés kora volt ez, amikor a kormány és a párt döntött arról, kiből lehet oligarcha.

A kiváltságok közé tartozott a halasztott vámfizetés is. A WikiLeaks közölt egy belgrádi keltezésű követségi táviratot, amelyben arról írnak, hogy a Delta a vámfizetésre 45 napos határidőt kapott. A hiperinfláció idején - amikor a dinár óránként veszített értékéből - ez önmagában hatalmas versenyelőnyt jelentett. A terjeszkedés fontos állomása volt, hogy bankalapítási engedélyhez jutott, így a Delta bank létrehozásával egy szinttel feljebb léphetett a korai szerb kapitalizmus építőinek szamárlétráján.

Mindenevő monopolista

Miskovicnak - akárcsak az akkori szerb nagyvállalkozók többségének - viszonylag egyszerű üzleti filozófiája volt: bármibe belekezdtek, ami gyors megtérüléssel kecsegtetett. Ezért foglalkozott Miskovic sportszerekkel, ezért alapított biztosítótársaságot, vásárolt mosópor-, műtrágya- és bicikligyárat. Korán felismerte a kiskereskedelemben rejlő lehetőségeket, és hozzálátott egy áruházlánc kiépítéséhez.

Az is kiderülhetett számára, hogy a kapitalizmus akkor lehet a legjövedelmezőbb, ha nincs vetélytársa. Miskovicot nem véletlenül nevezték előszeretettel monopolistának: a kiskereskedelmi szektorban és az exportban nem akadt komoly konkurenciája.

Talán nem véletlen - és talán Miskovicnak is köszönhető -, hogy Szerbiában sokáig magasztalták a "nemzeti kapitalizmust", aminek a "nemzeti nagyvállalkozók" is a velejárói: ez olyan zárt rendszert képezett, amely kizárja a külső hatásokat, a versenyt, és kizárólag a kiválasztottakat hozza helyzetbe. A vagyon nemzeti, hazai kézben van ugyan, viszont ennek ára tetemes. Elsősorban ennek köszönhető, hogy még a Belgrádban vagy a környékén élőknek most is megéri magyarországi (elsősorban szegedi) plázákban és hipermarketekben vásárolni. A külföldi érdekeltségű kereskedelmi egységek nagyon lassan terjeszkednek Szerbiában, ahol az átlagbér nagyjából 350 eurót tesz ki.

Forrás: AFP/Ptrick Hertzog
Az 1991-ben alapított Delta bank 75 százalékát 2005-ben adta el Miskovic az Intesa banknak, közel 300 millió euróért

A hazafias felbuzdulás azonban csak az első igazán jó ajánlatig tartott: a Delta tavaly közel egymilliárd euróért adta el a Maxi üzletláncot a belga Delhaize-csoportnak. A Maxi a korábbi C Market láncból nőtt ki, amiért Miskovic 29 millió eurót fizetett. A szövevényes privatizációs ügy miatti nyomozás máig nem zárult le, és több szereplő még szökésben van.

Az 1991-ben alapított Delta bank 75 százalékát 2005-ben adta el az Intesa banknak, közel 300 millió euróért (néhány hónappal később az új tulajdonos 90 százalék fölé emelte a részesedését). Miskovicnak azonban e látványos és jövedelmező tranzakciók után is volt mivel foglalkoznia. Továbbra is az ő cégei importálják és forgalmazzák a BMW és a Honda autóit (a Fiat-csoport már nincs nála), a Nike, a Mexx, a Speedo, az Escada, a Ferrero, a Mango, a Beiersdorf termékeit.

A Delta Holding felépítése

A Delta Holding szerteágazó cégcsoportot fog össze. Biztosítójának a Generali lett a stratégiai partnere, és a vállalat a második legnagyobb biztosító a szerbiai piacon, de jelen van Crna Gorában is. A Delta Sport fogja össze a sportruházat, a divatáru kis- és nagykereskedelmét, illetve a szálloda- és étteremipar kiszolgálását. Partnerei között van például a Costa Coffee is: a délszláv utódállamok és Albánia területére a Delta Sporton keresztül lép be kávézólánc. Az 1700 főt foglalkoztató cég az idén 135 millió euró bevételre számít. A fogyasztási cikkek nagykereskedelmével foglalkozó Delta Distribucija 143 millió euró bevételre számít, míg a vállalat részét képező Delta Automoto és a Delta Motors 39 millió euró bevétellel kalkulálnak az autók és alkatrészek forgalmazásából, illetve a szervizhálózat működtetéséből.

Az ingatlanportfóliót a Delta Real Estate csoport egyesíti, a legjelentősebb beruházásokat pedig a bevásárlóközpontok építése jelentette Szerbiában, Crna Gorában, valamint Bosznia és Hercegovinában. A projektek értékét 669,2 millió euróra becsülte a Delta Holding.

Kiderült, hogy Miskovic is a szentimentális oligarchák közé tartozik, akiket gyengéd szálak fűznek a termőföldhöz: hivatalosan 15 ezer hektár van a tulajdonában, bár elképzelhető, hogy ennél többet is művel a Delta Agrar csoport, hiszen korábban 30-35 ezer hektár megszerzését tűzte ki célul. A másfél ezer főt foglalkoztató cégcsoport az agrárium teljes vertikumában jelen van, a termeléstől a kereskedelmen át az élelmiszer-iparig. Idei tervezett árbevétele 282 millió euró.


Birodalom épült

Bár nyilvánvaló volt, hogy Milosevic Szerbiájában csak az lehet sikeres, aki bírja a rezsim támogatását, és kész védelmi pénzt fizetni, Miskovic birodalma nem omlott össze a rendszerváltás után sem. Míg akadt oligarcha (például Bogoljub Karic), aki saját jogon akart politikai szereplő és tényező lenni (amibe bele is bukott, és elmenekült az országból), Miskovic más - sokáig lényegesen sikeresebb - utat választott: hídfőállásokat épített ki jóformán mindegyik politikai pártban.

Forrás: AFP/Andrej Isakovic
Bogoljub Karic és felesége kampányol 2004-ben

Megtehette, mert bizony a méret a lényeg: 2005-ben úgy tartották, hogy a Delta Holding - Miskovic legismertebb vállalkozása - adta a szerbiai GDP 12 százalékát. Sok minden megváltozott Szerbiában, de Miskovic és a birodalma érinthetetlennek tűnt, kormányok és ellenzéki pártok keresték kegyeit. A lengyel Wprost hetilap 2007-ben 2 milliárd dollárra becsülte a vagyonát, és a 100 leggazdagabb kelet-európai között tartották számon. Ugyanebben az évben a Forbes 1 milliárd dollárra taksálta, és a világ leggazdagabb embereit bemutató listájának 891. helyére sorolta, holtversenyben sokadmagával.

Ám bármennyire óvatos, körültekintő és rejtőzködő volt, a viharos szerbiai átalakulás kínjai még Miskovicot sem kerülték el: 2001. április 9-én, a reggeli órákban elrabolták. Úgy tizenhat óra múlva ismét szabad volt, az emberrablók pedig 7 millió német márkával gazdagabbak. Miskovic azt mondta, az emberrablók jól bántak vele, ő pedig nem tudná felismerni őket. Másnap pedig már megjelent a Delta Holdingban.

Három héttel később Franciaországban fogták el az emberrablással gyanúsított csoportot, akiket Dusan Spasojevic, az ún. zimonyi klán vezetője irányított. Rövid előzetes után szabadlábra helyezték őket, a klán pedig nem tétlenkedett: 2003-ben részt vettek Zoran Djindjic miniszterelnök meggyilkolásában. A merénylet résztvevőit elítélték, a politikai hátterét viszont nem vizsgálták.

Cserbenhagyva

Miskovic állítólag örömmel fogadta, hogy az új szerbiai kormánykoalíciót a néhai Milosevic szocialistái és a radikálisokból kiváló, úgynevezett haladópártiak alkotják. Egykori munkatársai szerint a Delta Holding ura ennél jobb politikai együttállást vállalkozásai szempontjából el sem tudott képzelni. Akárhogy is, arra biztosan nem számított, hogy az új kabinet korrupcióellenes kampánya elérheti őt is.

Nemrég már kihallgatta a rendőrség őt és a fiát is, de akkor még szabadon távozhattak. Igaz, Marko Miskovic megpróbált Londonba utazni a hétvégén, a reptéren azonban elvették az útlevelét, és nem engedték fel a magángépre.

Az új szerb kormány több gazdasági ügy vizsgálatára utasította a rendőrséget. Ezek között volt az útépítő és útkarbantartó cégek privatizációja, valamint adásvétele is: az ügyletbe a Miskovic család, valamint tettestársaik offshore cégeken keresztül vettek részt. Ez szokványos eljárásnak számít: a Delta Holding tulajdonviszonyai nem transzparensek, és a birodalom körül rengeteg offshore cég bukkant fel.

A rendőrségi és ügyészségi nyomozók szerint 2005-ben Miskovic és Milo Djuraskovic konzorciuma 18,8 millió euróért megvásárolta a PZP Nis vállalatot. Ehhez 23 millió eurónyi kölcsönt Miskovic ciprusi cége biztosított. 2006-ban a cégbe beszállt Miskovic fiának, Markónak a Holland Antillákon bejegyzett vállalkozása, és tőkeemeléssel a PZP Nis 48 százalékos tulajdonosa lett. A 9 millió euró tőkéből az idősebb Miskovic által nyújtott hitelt fizették ki. 2008-ban Miskovicék úgy döntöttek, hogy kiszállnak a PZP Nisből, és részesedésüket eladták Djuraskovicnak, előtte feltornázva a részvények árát. Miskovicékat banki hitelből fizették ki, aminek fedezetét a privatizált útépítő és -karbantartó cégek jelentették. Az ügyletek végén Miskovicék és társaik mintegy 30 millió euró jogtalan haszonra tettek szert.

Bizonytalanság

Jelenleg még nem világos, milyen folyamatok vezetett Miskovic letartóztatásáig. Politikai ösztönei eddig kiválóan működtek, és képes volt védelmet szerezni. Az új szerb kormány - amelynek tagjait eddig nagyjából az oligarchák, a nemzeti nagytőke bábjainak tartottak - akkor is nagy váratlan és nagy csapást mért Miskovicra, ha az üzengetés, a közvélemény előkészítése hetek óta tartott. A bizonytalanság sok embert érint: a Delta Holding jelenleg 7200 főt foglalkoztat, és egyes becslések szerint Szerbia harmadik legjelentősebb vállalatának számít. Kérdés, milyen folyamatokat indíthat be a tulajdonos letartóztatása, és ki profitálhatna a Delta Holding összeomlásából.

Forrás: AFP/Andrej Isakovic
Miskovic letartóztatásakor megfenyegette Aleksandar Vucicot (képünkön), aki azóta megerősített rendőri védelem alatt áll

A két Miskovicot a bíróság csütörtökön 30 napra előzetes letartóztatásba helyezte. Amikor őrizetbe vették, Miskovic a rendőrök szerint azt mondta, hogy Aleksandar Vucic - a miniszterelnök első, a korrupció elleni küzdelemért felelős helyettese - nem éri meg az esti tévéműsort. A politikus védelemét a szerb rendőrség megerősítette.