Uniós bankfelügyelők kukucskálnak majd be hozzánk is, ha akarjuk, ha nem

Kivár a magyar kormány abban a kérdésben, hogy csatlakozzon-e az eurózóna helyzetének javítását célzó, várhatóan 2014 elején felálló közös bankfelügyelethez. Ez csak a valutaunióhoz tartozó államok esetében lesz kötelező, de hiába maradnánk ki, az itt lévő eurózónás bankokon keresztül hozzánk is be fognak szivárogni a z uniós bankfelügyelők.

Csütörtökre virradóra megállapodtak az európai uniós pénzügyminiszterek az eurózóna szorosabbra fonásának elsőfontos lépcsőjéről, a közös bankfelügyeletről. A feladattal az Európai Központi Bankot bízzák majd meg, a jogszabályi környezet kialakítását követően egy éves felkészülési időszak után 2014 januárjától, de legkésőbb áprilisától kezdi meg működését az intézmény, ha a csütörtök este kezdődő idei utolsó uniós csúcson részt vevő vezetők is rábólintanak. Erre minden esély megvan.

A megállapodásban kompromisszumos megoldás született, azok a bankok kerülnek majd központi ellenőrzés alá, amelyek konszolidált mérlegfőösszege meghaladja a 30 milliárd eurót, eléri anyaországa GDP-jének 30 százalékát, vagy egy adott ország három legnagyobb bankjának egyike. Ezen kívül, kivételes esetekben kisebb bankok felett is ellenőrzést gyakorolhat, jóllehet ezek alapvetően a nemzeti felügyeletek hatásköre alatt maradnak.

A megállapodás az eurózóna tagjaira vonatkozik, bár azok az uniós tagállamok, amelyek a jövőben csatlakozni kívánnak a közös valutához, önkéntesen csatlakozhatnak, akár még a valuta bevezetése előtt. A magyar kormány csak akkor fontolja majd meg ezt, ha kialakul a végleges jogszabály, jövő év elején. Az esetleges csatlakozás esetén az OTP például biztosan beleesne a központilag ellenőrzött banki körbe.

Az azonban, ha Magyarország nem csatlakozik önkéntesen a közös bankfelügyelethez, még nem jelenti azt, hogy nem fognak megjelenni az országban található bankoknál az Európai Központi Bank ellenőrei.

"Mindeki mögül az EKB kukucskál majd be"

Magyarországon ugyanis számos olyan nagybank van jelen - helyi leányvállalatokkal vagy fiókokkal -, amelyek eurózónába tartozó anyaországukban beleesnek majd a központi ellenőrzés alá kerülő bankok körébe.

A magyarországi leányvállalatokat jelenleg a Pénzügyi Szervezetek Állami Fegyülete (PSZÁF) ellenőrzi, de mögötte az anyabankok nemzeti felügyeletei állnak. 2014 után azonban ezek mögött megjelenik a közös európai bankfelügyelet is - értékelte a helyzetet egy bizottsági forrás egy szűk körű háttérbeszélgetésen az EU-csúcs előtt.

Az EKB felügyelői ezen kívül közvetlenül is megjelennek majd Magyarországon, azoknál a eurózónához tartozó országokban székelő bankoknál, amelyek csak fiókokkal vannak jelen. "Mindeki mögül az EKB fog bekukucskálni" - mondta a forrás.

Kényelmetlen helyzet

Ez különösen a csehek esetben kellemetlen, akik ahhoz a négy országhoz csatlakoztak - Dánia, Nagy-Britannia és Svédország mellett -, akik nem kívánnak belátható időn belül csatlakozni sem az eurozónához sem annak egyes elemeihez. A cseh bankrendszerben nagyon jelentős a külföldi bankok aránya, és a cseh vezetés attól tart, hogy a nagyobb biztonság érdekében - a közös bankfelügyelet alá kerülők anyagi segítségre is számíthatnak, ha gondjaik támadnának - sok bank inkább átalakítja leányvállalatait és csak fiókokkal jelenik meg az országban.

Más a svédek helyzete, akik nem tartoznak az eurozónába, de sok érdekeltségük van a balti országokban, ahol ők is mindenütt az EKB-vel fogják szembetalálni magukat.

Magyarország esetleges csatlakozásáta közös felügyelethez a bizottsági forrás szerint abból a szempontból lehet mérlegelni, hogy miként hat majd például az OTP piaci megítélésére, forrásfelvételére az, hogy versenytársai mögött ott lesz az EKB, és a vele járó biztonság.