Tízezrek tüntettek az egyiptomi elnök mellett Kairóban

Vágólapra másolva!
Tízezrek vonultak az utcára szombaton Kairóban az egyiptomi elnököt, Mohamed Murszit, és a héten elfogadott alkotmány-tervezetet támogatva. A tervezet ellen, amely az iszlám jogrend, a saría elveire is hivatkozik, tiltakozott az ellenzék. December 15-én tartják majd a népszavazást az alkotmányról, jelentette be az államfő.
Vágólapra másolva!

Mintegy ötvenezer ember vonult utcára szombaton Kairóban, hogy Mohamed Murszi egyiptomi államfő és a héten elfogadott alkotmánytervezet mellett tüntessen. "A nép Isten törvényének alkalmazását akarja!" - skandálta a Kairói Egyetem előtt a zászlókat lengető tömeg, az iszlám jogrend (saría) fő elveire is hivatkozó alaptörvény péntekre véglegesített tervezetére utalva.

A demonstrációt a Muzulmán Testvériség szervezte, sok vidéki tüntetőt autóbusszal szállítottak az egyiptomi fővárosba. Az iszlamisták eredetileg a Tahrír térre hirdették meg a megmozdulást, de az ellenzék ott táborozó tagjaival való esetleges konfrontáció elkerülése érdekében később módosították a helyszínt.

Mohamed Murszinak szombat este nyújtották át a 234 cikkből álló dokumentumot, amelyet ha jóváhagy, lehetővé válik a népszavazás annak elfogadásáról. Az állami televízió élőben közvetítette azt, amint az államfő Kairóban ünnepélyes külsőségek között átvette az új alaptörvény tervezetét az iszlamista többségű alkotmányozó biztosságtól. Murszi ezt követően bejelentette, hogy december 15-én lesz a népszavazás. Utána felszólította az egyiptomiakat, hogy vegyenek részt a referendumon, amely szerinte újabb építőkövet jelent az egyiptomi demokrácia építményében.

Pénteken az alkotmánytervezet és az államfő jogköreit kiszélesítő rendelet ellen tízezrek tiltakoztak országszerte. Mohamed Murszi november 22-én rendeleti úton arra hivatkozva összpontosította kezében a hatalmat, hogy meggátolja a főleg a régi rezsim szolgáiból álló igazságszolgáltatást a demokratikus átmenet hátráltatásában és az alkotmányozó gyűlés feloszlatásában. Az ellenzéki erők - liberálisok, baloldaliak és keresztények - ugyanis azt érzik, hogy az alkotmányozásból kihagyták őket, mivel egyáltalán nem vették figyelembe javaslataikat az alaptörvény elkészítésével megbízott testületben.

Az alkotmánytervezet egyes - elsősorban a nők jogaira és a szólásszabadságra vonatkozó - pontjaival kapcsolatban aggodalmuknak adtak hangot jogvédő csoportok is. Több független újság szerkesztősége jelezte, hogy kedden a dokumentum elleni tiltakozásul nem jelenteti meg aznapi lapszámát.

Egyiptomban addig nem lehetnek új parlamenti választások, amíg nem fogadják el az új alkotmányt. Az észak-afrikai országban hónapok óta nincsen megválasztott törvényhozás, mivel a legfelsőbb bíróság júniusban kimondta az iszlamista többségű alsóház feloszlatását.

Az Európai Parlament elnöke tiltakozott

Az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz a támogatások megvonásával fenyegette meg az egyiptomi elnököt. "Az Európai Uniónak világosan értésre kell adnia, hogy szó sem lehet gazdasági és politikai együttműködésről Egyiptommal, ha az arab országban felszámolják a plurális demokráciát" - jelentette ki Schulz a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című német hetilapnak adott nyilatkozatában. Mint hozzátette, "egy ilyen rezsim" kizárólag a "gazdasági nyomás" nyelvét érti.

Egyiptomban egymást érik a tüntetések, amióta Mohammed Murszi elnök rendeleti úton különleges jogköröket ragadott magához, ami megfigyelők szerint utat nyitott a diktatórikus kormányzás felé. Az elnök rendeleteit ráadásul bíróságok előtt sem lehet megtámadni. Schulz nemes egyszerűséggel "államcsínynek" minősítette Murszi húzását. Szerinte a Muzulmán testvériség - ennek jelöltjeként lett államfő Murszi - "politikai célokra használ ki vallási érzelmeket".

A frankfurti hetilap hasábjain a német külügyminiszter is aggodalmának adott hangot az egyiptomi fejlemények kapcsán. Az alkotmányozási folyamat annak veszélyét idézi fel, hogy "egyesítés helyett megosztja a népet" - fogalmazott Guido Westerwelle. Erre utal szerinte, hogy fontos társadalmi rétegek, így a keresztények és a szekuláris erők kirekesztve érzik magukat.