Zavargásokba torkollt az egyiptomi elnök diktátori húzása

Iszlamista irodákat gyújtottak fel és ellentüntetőkkel is megütköztek a demokráciát féltő egyiptomiak, miután az ország új elnöke szinte diktatórikus hatalommal ruházta fel magát. Mohamed Murszi úgy döntött, hogy határozatait mostantól se bíróság, se politikai erő nem kérdőjelezheti meg, az utcára vonulók szerint azonban ezzel lélekben visszatér a tavaly elűzött diktátor, Hoszni Mubarak.

Összecsapások kezdődtek pénteken Egyiptom több városában, miután Mohamed Murszi államfő egy elnöki rendelettel szinte diktatórikus hatalmat adott magának. Az elnök rendelkezése értelmében döntéseit a jövőben semmilyen testület, sem bíróság, sem politikai pártok, sem a kormány nem kérdőjelezheti meg. A döntés kihirdetése után tömegek vonultak utcára, és rátámadtak az elnök pártjának irodáira.

Az államfő hatalmi koncentrációja elleni tiltakozásul a tüntetők Port-Szaídban, Iszmailiában és Alexandriában is rátámadtak a Muzulmán Testvériség több irodájára - jelentette az állami televízió. Alexandriában kihordták az utcára az iroda bútorzatát, könyveket dobáltak szét, és felgyújtották őket.

Összecsapnak a tüntetők és a rendőrök Kairóban

Murszi hívei és ellenzéke közötti összecsapásokról érkeztek jelentések Gízából és Aszjútból is, és eddig mintegy tucatnyian sebesültek meg. A BBC szerint Alexandriában is összecsaptak a tüntetők. Kairóban a Tahrír téren az államfő ellenfelei, az elnöki palota előtt Murszi hívei kezdtek tüntetni, Luxorban pedig iszlamisták gyűltek össze, hogy kifejezzék szolidaritásukat az elnökkel.

Egy újabb Mubarak

Murszi hatalmát sokan átmenetinek tekintették, amíg megszületik az új alkotmány, és új parlamenti választásokat tartanak. Ezt az elképzelést teljesen keresztülhúzza ugyanakkor a dekrétum, amely bebetonozza az elnök és az őt támogató iszlamista testvériség hatalmát.

A tavalyi felkelés sok aktív résztvevője gondolja azt, hogy Murszit dekrétumai az elődjéhez, Hoszni Mubarakhoz teszik hasonlóvá. Mubarak azzal érvelt, hogy autokrata hatalmára csak azért van szüksége, hogy Egyiptomot az új, demokratikus jövő felé vezesse. Murszi most hasonló módszerekkel kezdte megszilárdítani a hatalmát, amit sokan a tavalyi forradalom megcsúfolásának tartanak.

Ellepték az utcákat a tüntetők

Murszi támogatói ugyanakkor logikus lépésnek tartják az elnök által előző nap kibocsátott, az államfői jogköröket kibővítő dekrétumot, amely megerősíti a tavalyi, Hoszni Mubarak elnököt megbuktató felkelés során elért vívmányokat. Pénteken Murszi is kiállt hívei elé, és beszédben vette védelmébe a határozatot.

"Egyenesen haladunk, és senki sem tartóztathatja fel menetünket. Nem vagyunk törékeny nép, és tudom, mivel tartozom országomnak és Istennek. Azt követően hozom meg döntéseimet, hogy mindenkit meghallgatok" - idézte az elnököt az Akbár al-Júm állami újság honlapja.

Fékeket és ellensúlyokat követel az USA

Az eldurvuló helyzetben az Egyesült Államok is megszólalt. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője pénteken kiadott közleményében kijelentette: a jelenlegi egyiptomi alkotmányos vákuumot csakis új, jogállami alaptörvény elfogadásával lehet megoldani. Victoria Nuland közölte, hogy az új egyiptomi alkotmánynak magában kell foglalnia a hatalmi fékek és ellensúlyok rendszerét, valamint az alapvető szabadságjogok és a jogállamiság tiszteletben tartását.

Az Egyesült Államok nyugalomra szólított fel, és arra bátorította a feleket, hogy működjenek együtt. Arra hívta fel az egyiptomiakat, hogy e fontos kérdésekben békésen, a demokratikus párbeszéd útján rendezzék nézeteltéréseiket.

A közlemény szerint a Kairóban november 22-én bejelentett döntések aggodalmat váltottak ki sok egyiptomiban és a nemzetközi közösségben. A dokumentum emlékeztetett rá: a forradalom törekvése annak biztosítása volt, hogy a hatalom ne összpontosulhasson egyetlen személy vagy intézmény kezében sem.