Nem kergette külföldre Hoffmann Rózsa a felvételizőket

Vágólapra másolva!
A felsőoktatási keretszámok csökkentése után sokan azt várták, hogy az ingyenes helyekről lemaradó magyar diákok külföldi egyetemeken próbálnak majd továbbtanulni. Az igazi roham azonban elmaradt: a környező országokban csak pár tucat diák próbál szerencsét, igaz, Glasgow-ban háromszor annyian próbálkoztak, mint tavaly.
Vágólapra másolva!

Miután Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár január 5-én bemutatta az idén ősszel induló felsőoktatási képzések keretszámait, és kiderült, hogy ősztől a tavalyi 53 ezer fő helyett már csak 34 ezren tanulhatnak államilag támogatott képzésen, felmerült, hogy a magyar diákok külföldi egyetemeken próbálnak majd szerencsét. Igaz, az oktatási államtitkár akkor egy konferencián azt mondta: a magas külföldi megélhetési költségek miatt nem számít arra, hogy jelentősen megnőne azok száma, akik külföldi egyetemekre mennek tanulni, de azt mondta, ez sem lenne baj, hiszen változó világban élünk, ahol nagy a mobilitás.

A lehetőség eddig is megvolt arra, hogy a magyar diákok külföldre menjenek, de Dux László államtitkár szerint egyelőre sokkal több külföldi jön Magyarországra tanulni, például az orvosi egyetemekre, mint ahány magyar külföldre megy. A felsőoktatási jelentkezések lezárultával kiderült, hogy idén csaknem 30 ezerrel kevesebben jelentkeztek a magyarországi felsőoktatási intézményekbe, de a külföldi egyetemektől származó adataink szerint ennek nem az az oka, hogy külföldön fognak továbbtanulni.

Nem rohanták le a román és a szlovák egyetemet

Ha valaki külföldön kíván továbbtanulni, magyarul a határon túli magyar nyelvű képzéseken teheti ezt meg, de a megfelelő nyelvtudás birtokában nyitva áll előtte az Európai Unió tagországainak összes főiskolája, egyeteme. Az uniós állampolgárokat ugyanis nem érheti semmiféle megkülönböztetés más országok felsőoktatási intézményeiben, azaz nem kérhetnek tőlük több tandíjat, extra költségtérítést.

Szlovákiában a Selye János Egyetemen csak azoknak kell tandíjat fizetniük, akik levelező tagozatra járnak, a megszabott idő alatt nem fejezik be tanulmányaikat, vagy a második diplomájukra készülnek, a nappali tagozatosok ingyen tanulhatnak. A komáromi egyetemen körülbelül ötven magyarországi hallgató tanul, főleg a tanárképző szakokon, idén a tanárképző szakra 12, míg a vállalati gazdaságtan és menedzsment szakra 10 magyarországi jelentkezőt vettek fel - közölte az egyetem az [origo] kérdésére. Összességében megkétszereződött az idén a magyarországi jelentkezők száma, de a gazdasági szakra felvételizők száma még így is elmarad attól, amit az egyetem várt, hiszen az egyetem épületei a határ menti Révkomáromban találhatók, így a tandíjmentesség mellett a járulékos költségek is alacsonyabbak.

Romániában a Babes-Bolyai Egyetemen is többen felvételiztek az idén Magyarországról, mint tavaly, ide 38-an adták be a jelentkezésüket, pedig az egyetemen az alapszakosoknak is tandíjat kell fizetniük. Soós Anna, a magyar nyelvű képzésért felelős rektorhelyettes elmondta, hogy a legtöbben, 27-en pszichológiát szeretnének hallgatni Kolozsváron, a többiek színművészeti képzésre, teológia és informatika szakra jelentkeztek. A Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen is önálló karral rendelkező egyetemre 2012-ben öt magyarországi hallgatót vettek fel: három főt a kolozsvári filmművészet, fotóművészet, média szakra, egy főt az európai tanulmányok és nemzetközi kapcsolatok szakra, továbbá egy főt a csíkszeredai szociológia szakra.

Romániában tandíjat kell fizetniük az alapszakosoknak is, de a képzés olcsóbb, mint a nagy magyar egyetemeken. A pszichológia szakon a Babes-Bolyain 2500 román lej a tandíj, ami 150 ezer forintnak felel meg, az ELTE-n pedig ennek közel a duplája, 298 ezer forint a féléves tandíj. A Sapientiára felvett három magyarországi hallgatónak 350 euró, azaz majdnem 100 ezer forint a tandíja szemeszterenként, az ELTE filmtudomány szakán az önköltség 230 ezer forint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán 850 ezer forintot kell fizetni, míg a MOME minden szakán 600 ezer forint a tandíj.

A skót egyetemeken már sok a magyar

Szerencsések, akik jól beszélnek németül, hiszen egyelőre Ausztriában és több német egyetemen, főiskolán sincs tandíj. Ausztriában még zárultak le a jelentkezések, de a berlini Humboldt Egyetem azt válaszolta az [origo]-nak, hogy tavaly 28-an jelentkeztek Magyarországról, idén azonban egyelőre csak 19-en. A magyarok körében tavaly a közgazdaságtan, a magyar nyelv- és irodalom, valamint a művészettörténet volt a legnépszerűbb szak, míg az idén az amerikanisztika és a jog.

Mivel a skót egyetemeken sincs tandíj, az elmúlt években ezek is népszerűek lettek, bár Skóciában a megélhetési költségek jóval magasabbak, mint Magyarországon. Az Edinburgh-i Egyetemen évek óta nő a magyar jelentkezők száma: míg a 2008/2009-es tanévre még csak 46-an jelentkeztek, tavaly 85-en, az idén pedig 107-en. Edinburgh-ban a legnépszerűbb szakok közé tartozik a nemzetközi kapcsolatok, a pszichológia, a biológia és az orvosi szak.

A Glasgow-i Egyetemen idén jelentősen megnőtt a magyar jelentkezők száma. 2011-ben 47-en jelentkeztek Magyarországról, idén azonban már 156-an. A legkedveltebb szak 2012-ben a pszichológia, az üzleti tudományok és a közgazdaságtan, valamint az aeronautikai mérnök szak. A skót egyetemek nem csupán tandíjmentességük és a teljesen angol nyelvű képzés miatt lehetnek vonzók a magyar diákok számára, hanem azért is, mert jobbak, mint a magyar egyetemek: egy tavalyi felmérés szerint az Edinburgh-i Egyetem a világ 20. legjobbja, míg a glasgow-i az 59. helyen szerepel.

A külföldre jelentkező magyar diákok számáról nincs semmilyen hivatalos összesítés, de sokat elárulnak az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) statisztikái. Az országban egyedül az OFFI adhat ki ugyanis hiteles fordítást, márpedig a külföldi felvételi eljáráshoz szükség van az érettségi bizonyítvány hiteles fordítására. Az OFFI adatai szerint az iroda 2011. január és július között 759 hiteles fordítást készített, míg 2012. január és július között 837-et, tehát alig több, mint tíz százalékkal nőtt a bizonyítványok, oklevelek hitelesítését kérők száma, és ahogy tavaly, az idén is többen kértek német hiteles fordítást, mint angol nyelvűt.