Trükkös olasz maffiózók sorsára jut a vagyonát rejtegető V. László

A maffiózók vagyonát felderítő olasz gyakorlatot követve tennék rá a kezüket a magyar hatóságok a rendőrök megvesztegetésével gyanúsított V. László vagyonára. A több tucat éjszakai mulatót üzemeltető V. Lászlónak a beszámolók szerint semmi nincs a nevén, de ez a trükk már az olasz maffiózóknak sem jött be. Az olasz rendőrök tisztességesnek tűnő sajtgyárakat, kőfejtőket és luxusszállodákat is lefoglaltak az elmúlt hónapokban, ha azt gyanították, hogy ott a maffia pénzét mossák tisztára. 

Egyetlen autó vagy ingatlan sincs a rendőrök megvesztegetésével gyanúsított, másfél hónapja előzetes letartóztatásban ülő V. László nevén - írta szombaton a Blikk. A lap szerint a Budapesten és vidéken is több tucat szórakozóhelyet működtető férfihoz köthető vagyontárgyak - házak, gépkocsik - tulajdonjoga hozzátartozói nevére van íratva. A Magyar Nemzet hétfőn arról számolt be, hogy a hatóságok már dolgoznak azon, hogy feltérképezzék V. László kapcsolati hálóját, és az olasz maffiaellenes törvényekhez hasonlóan kialakított hazai jogszabályok alapján lefoglaljanak vagyontárgyakat. A Blikk és a Népszabadság szerdán V. László ügyvédjére hivatkozva azt írta: a rendőrség máris zár alá vette a férfi családtagjainak nevén lévő vagyontárgyakat is: egy budai villát, valamint bankszámlákat mintegy félmilliárd forint értékben.

Ha a kérdéses vagyontárgyak igazolhatóan bűncselekményből származnak, akkor minden további nélkül kezdeményezhetik a hatóságok a gyanúsított hozzátartozóinak nevén lévő javak zár alá vételét - magyarázta a hazai szabályozást az [origo]-nak Vidákovics Béla Zsolt büntetőügyekkel is foglalkozó ügyvéd. Ha azonban a vagyon(tárgy) a hozzátartozó pénzéből származik, például saját keresetéből vásárolta, örökölte vagy ajándékba kapta, és nem lehet visszavezetni a bűncselekményből származó vagyonra, akkor nem lehet lefoglalni.

"Kérdés, mije van a hatóságnak?" - utalt az ügyvéd a nyomozók által összegyűjtött terhelő adatokra. Ha például a gyanúsított a család egyedüli keresője, és például 18 év alatti gyerekei úgy gyarapodtak, hogy nem örököltek, és nem is ajándékozással jutottak a vagyonhoz, akkor bizonyítani kell, hogy bűncselekményből származnak a kérdéses javak - mondta.

A vádlottnak kell tisztáznia a vagyont

Olaszországban 1982-ben került bele a büntetőjogba a maffia-bűncselekmény (Articolo 416 bis, vagy Rognoni-la Torre törvénybe), amellyel nagyobb hatásfokkal voltak képesek fellépni az élet minden területére beszivárgó és érdekeltségeiket egyre véresebb bűncselekményekkel megóvni próbáló bűnszövetkezetek ellen. A törvény Pio La Torre olasz kommunista párti képviselő nevét őrzi, akit 1982-ben gyilkoltak meg, mert megpróbált maffiaellenes intézkedéseket elfogadtatni az olasz parlamenttel.

Az olasz jogszabály széles körű jogokat biztosít a maffiaügyekben felmerülő vagyontárgyak eredetének és tulajdonosi hátterének felderítésére, megkönnyíti ezek lefoglalását. Ráadásul a vagyontárgyak eredetének tisztázását a vádlottakra hagyja, nem pedig az ügyészeknek kell bizonyítaniuk, hogy a kérdéses javak bűncselekményből származnak.

V. Lászlótól 400 millió forint értékű készpénzt foglaltak le letartóztatásakor - aminek elvétele ellen fellebbezett -, a most lefoglalt vagyontárgyakkal együtt pedig a Blikk információi szerint már közel egymilliárd forintnyi érték van zár alatt. Bár ez hatalmas vagyonnak tűnhet, eltörpül az olasz maffiától a jelzett jogszabályok révén lefoglalt vagyonokhoz képest.

Viszik a kőfejtőt és a sajtgyárat is

Olaszországban legutóbb július elején hajtottak végre olyan akciót, amelyben maffiához köthető javakat foglaltak le, akkor 800 millió euró (jóval több, mint 200 milliárd forint) értékben vettek zár alá vendéglőket, luxusszállókat, vállalkozásokat. Ezek egy, a maffia számára pénzeket mosó vállalkozó tulajdonában voltak. Nem járt jobban a mozzarellakirályként emlegetett Giuseppe Mandara sem. Az olasz hatóságok júliusban maffiavádak miatt más vagyontárgyak mellett zár alá vették a tulajdonában lévő egyik legnagyobb délolasz sajtgyárat is, mert azt gyanították, hogy a vállalkozást a szervezett bűnözés finanszírozta, és a mozzarellakereskedelem bevétele a camorra kasszáiba került.

A szicíliai maffia 2006-ban egy szicíliai tanyán letartóztatott vezérének, Bernardo Provenzanónak a javai sem kerülték el az ügyészek figyelmét. 2007 után 150 millió eurónyi vagyont vettek zár alá, többek között egy kőfejtőt, illetve egy luxusvillát a San Vito Lo Capo nevű felkapott szicíliai nyaralóhelyen. Egyik sem volt az ő, illetve az utódjaként számon tartott, 2007-ben őrizetbe vett Salvatore LoPiccolo nevén, de a javak hozzájuk voltak köthetők.

Sziszifuszi munka

A lefoglalásokat az teszi lehetővé, hogy nemcsak a maffia-bűncselekmények miatt elítéltek, hanem hozzátartozóik, vagy a velük üzleti kapcsolatban lévők vagyonára is rátehetik a kezüket a hatóságok a törvény értelmében. Ha például össze tudják kötni egy-egy vállalkozás tevékenységét a maffiózókéval, akkor küldik is a rendőröket. A kapcsolatok felderítésében gyakran segítenek a pentitók, a bűnbánó, a hatóságokkal együttműködő, már letartóztatott maffiózók vallomásai.

Az olasz hatóságok az utóbbi években egyre nagyobb erőket mozgósítanak a maffiához köthető vagyonok felderítésére. A céljuk, hogy megfosszák őket bevételeiktől. Antonio Manganelli olasz országos rendőrfőkapitány június elején egy Palermóban tartott konferencián arról beszélt, hogy 2009 óta 15 milliárd eurónyi maffiavagyont foglaltak le. Csak tavaly 9 millió euróra rúgott a lefoglalt javak értéke.

LoPiccolót itt fogták el

Az olasz SOS Impreza pénzügyi kutatóintézet év elején közétett jelentésében ugyanakkor 100 milliárd euróra becsülte az olaszországi bűnszervezetek éves nyereségét, amely eléri az olasz éves nemzeti össztermék 7 százalékát. A bűnszervezetek a jelentés szerint virágoznak a pénzügyi válságban, mivel mindig van készpénzük, és - a saját feltételeik szerint - hajlandóak kölcsönözni, aminek a révén egyre több vállalkozás kerül a kezükbe.

Újraosztják a maffia javait

Az olasz törvényt Giovanni Falcone és Paolo Borsellino maffiaellenes ügyészek 1992-es meggyilkolása után kiegészítették azzal, hogy a lefoglalt javakat legalább részben újraosztják: az ingatlanokat civil közösségeknek adományozzák, amelyek társadalmi hasznot hozó tevékenységet folytathatnak ott. Az ezzel foglalkozó olasz civil szervezet, a Libera honlapján elérhető információk szerint a törvény 1996-os elfogadása óta 4500, maffiózóktól lefoglalt ingatlant - lakásokat, villákat, termőföldeket - vettek használatba közösségi célokra.

Provenzano búvóhelye

A maffiózók egykori birtokain különböző szociális projektek és közösségi vállalkozások, éjjeli menedékek, ifjúsági szállások, fenntartható gazdálkodást folytató mezőgazdasági vállalkozások, maffiaellenes aktivista csoportok közösségi házai virágoznak. A szicíliai, calabriai, campaniai, pugliai és laziói termőföldeket diákszövetkezetek kezelik, bort, olívaolajat, hüvelyeseket termelnek, tésztát, péksüteményeket állítanak elő. Az aktivisták évente nemzetközi önkéntes táborokat szerveznek.

Uniós támogatást is kaptak például az egyik leghírhedtebb maffiavezér, Salvatore (Totó) Riina egyik egykori tanyájának átalakítására. Az 1993-ban letartóztatott, Falcone és Borsellino ügyészek, illetve több száz más ember megöléséért felelős maffiavezérnek a szicíliai Corleone közelében fekvő egykori tanyáján jelenleg turizmussal foglakoznak, borospincét és falusi szálláshelyet alakítottak ki a helyiek. A vagyon újraosztásának célja, hogy a maffiának ne csak az anyagi, de a társadalmi hátterét is meggyengítsék.

Persze ez nem tetszik a bűnözőknek. A 100Reporters.org tényfeltáró honlap szerint az újraosztott ingatlanok egyre gyakrabban válnak vandál támadások célpontjaivá. Az év elején sorra támadtak meg közösségi házakat, vagy egykori maffiabirtokokon gazdálkodó vállalkozásokat, például a Nápoly közelében fekvő Casal di Principében fogyatékos fiatalokat foglalkoztató, Cooperativa Eureka nevű vállalkozást, amely bort és zöldséget termel. "Háború van. Két ellentétes kultúra harcol egymással" - idézte a lap Valerio Taglionét, a Libera helyi koordinátorát.